3D-s filmnézés házilag

A 3D-s filmek mind így készülnek: külön képet tartalmaznak a jobb és bal szemünk számára is. A kérdés csak az, hogy az ilyen sztereó képeket, illetve képpárokat miként jelenítsük meg úgy, hogy a megfelelő felük csak a hozzájuk rendelt szemünkbe jusson el? Egyszerű, 2D-s monitoron alapesetben sehogy, de azért vannak rá módszerek, amivel ki tudjuk egészíteni a PC-nk tudását.

3D-S MEGJELENÍTŐK ÉS ELJÁRÁSOK

Kezdjük mindjárt a terminus technicusszal! Hogy egyszerűen megkülönböztethető legyen a valódi 3D-megjelenítés a 2D-re leképezett 3D-s világtól – például a 3D-s játékmotorok által készített képtől –, illetve a hifivilággal se keveredjünk össze, sztereoszkopikus megjelenítésről beszélünk. Az ehhez készült, „valódi 3D-s” eszközök a sztereoszkopikus kijelzők. Ezeket érdemes sorra venni mindjárt az elején.

Bandzsáknak áll a világ!

Ha 3D-s filmnézésről szóló fórumokat olvasgatunk a világban, mindig előbukkan egy-két hozzászóló, aki szerint kidobott pénz sztereoszkopikus eszközökre költeni, lévén nekik pusztán szabad szemmel is sikerül a 3D-s filmeket térben látni. Szögezzük le az elején, hogy igazuk van: ha a sztereó képpárt egymás mellé tesszük ki egy monitorra és bandzsítunk, elérhető, hogy a jobb szemünk csak a bal oldali képet lássa, a bal pedig csak a jobb oldali képet; ennek hatására agyunkban összeáll a 3D-s kép. Ezt híják keresztbe néző, angolul cross-eyed módszernek. Veleszületett hajlammal viszonylag egyszerű végrehajtani, akadnak, akik hajlam nélkül is meg tudják tanulni, ám a többség képtelen rá, ráadásul akinek sikerül is, gyakran erős fejfájást kaphat „ajándékba” a térélményhez. Természetesen a sztereó képek sorrendjét a monitoron fel kell cserélni: a bal képet kell a jobb oldalra, a jobb képet a bal oldalra helyezni, azaz a lejátszóprogramot fel kell készíteni a cross-eyed üzemmódra.

Egy másik, még nehezebb megtanulható módszer a párhuzamos nézés (paralell viewing). Ekkor a helyes sorrendű képpáron keresztül kell nézni úgy, mintha egy képzeletbeli, távoli pontra tekintenénk. A dolog lényege a nagyfokú dekoncentráció.

Sok-sok próbálkozás után ekkor is összeállhat a két kép eggyé. Bár a képeket nem kell felcserélni, ez esetben és a keresztbe néző módszernél sem árt, ha a megjelenítő szoftver beállítható szélességű fekete sávot képes a két kép közé helyezni. Mellesleg egy fekete papírlap sem jöhet rosszul a két kép elkülönítésére.

Tükrös trükkök

Nem kell sem bandzsítani, sem a végtelenségig elbambulni, ha tükröket használunk. Helyezzünk egy tükröt a két szemünk közé függőlegesen, és közelítsünk rá a sztereó képpárt mutató monitorra annak függőleges középvonalában, majd fordítsuk el egy irányba a szemünket. Egyik szemünkkel ekkor közvetlenül a monitor fél képét fogjuk látni, másik szemünkkel pedig a tükörbe tekintünk bele, ott pedig a monitor másik felén lévő kép tükörmása jelenik meg. Mivel a tükrözött kép vízszintesen megfordul, a sztereoszkopikus megjelenítőprogramnak képesnek kell lenni a tükörbe néző kép megfordítására, azaz tükrözésére.

Kényelmesebb a módszer két tükörrel és két monitorral. Ez esetben két egyforma monitort szembe kell állítanunk, nagyjából egy méter távolságra, pontosan függőlegesen és egymással párhuzamosan. A monitorok közé helyezzünk el egy-egy tükröt függőlegesen, úgy, hogy azok a monitorokkal 45 fokos, egymással pedig 90 fokos szöget zárjanak be. A két tükör találkozási pontja elé lépve élvezhetjük a 3D-s látványt. A lejátszószoftvernek ekkor mindkét képet tükröznie kell vízszintesen, hogy visszaállítsa a tükrök képfordítását.

3D TV-t készíthetünk gépünkből az NVIDIA 3D Vision kit és egy 120 hertzes monitor segítségével

NVIDIA 3D Vision

A készen kapható, és nem egyszemélyes sztereoszkopikus megjelenítők bemutatását az NVIDIA képkitakaró-szemüveges (angolul shutter glasses) rendszerével érdemes elkezdeni. E valódi, sztereoszkopikus 3D-játékokhoz kifejlesztett eszközön természetesen 3D-s filmek is nézhetők, csak a megfelelő lejátszóalkalmazást kell megtalálnunk hozzá. A kellő teljesítményű NVIDIA grafikus kártya és a szemüveg mellé sajnos egy drága, 120 hertzes képfrissítésű monitort is meg kell vennünk, mert bár a 60 hertzes kijelzők elegendők lennének a 24-25 fps-es progresszív filmek lejátszására, az interlace-es videók és a játékok élvezhetősége miatt az NVIDIA nem engedélyezi a 60 hertzes üzemmódot.