A PC zajcsökkentése - 1. rész

A legtöbb felhasználó csak idegesen sziszeg, ha a számítógépe az elviselhetőnél hétről hétre hangosabbá válik, majd a rendelkezésére álló szűkös eszközökkel, például a ház belsejének kitisztításával igyekszik segíteni a bajon. Ez azonban csak egyike a rendelkezésünkre álló számtalan lehetőségnek, amelyek közül most olyanokról is szó lesz, amelyek sokaknak bizonyára eszébe sem jutnának.

Zajcsökkentés a házon belül

A legolcsóbb és teljesen ingyenes zajcsökkentési módszer első körben természetesen a számítógép alkatrészeinek tisztán tartása, vagy rendszeres portalanítása. Ehhez használhatunk sűrített levegős kompresszort vagy palackot (bár ez utóbbi nem olcsó), vagy marad a hagyományos ecset, porrongy és „tüdő” kombináció. Különösen a hűtőbordákra és a ventilátorokra érdemes koncentrálni, ezek az alkatrészek ugyanis tetemes mennyiségű port képesek megfogni, ami jelentősen rontja a hőcsere hatásfokát. A processzort is érdemes újrapasztázni, a CPU-hűtőt úgyis könnyebb kiszerelt állapotban kitisztítani. Ne feledjük a tápegységet is jól átfújni (szétszedni nem ajánlott, ha még garanciális), mert manapság gyakran ezekben is hőmérséklet alapján szabályozott ventilátorok kapnak helyet. Szintén fontos teendő a gépházban, hogy a kábeleket ne csak „behányjuk”, hanem rendezzük ésszerűen, kábelkötegelővel rögzítsük egymáshoz és a ház tartóelemeihez, ezáltal a levegő sokkal szabadabban és csöndesebben áramlik a ház belsejében.

Ventillátorból sosem elég - de a fülünk bírja?

Gyakori hiba, hogy nagy melegben sokan leveszik a gépház oldalát (holott egy alapos takarítás is elegendő lenne), így viszont még több por jut be a házba, ezzel fokozva a pornak a hűtés hatásfokára gyakorolt negatív hatását. Vitathatatlan, hogy vannak helyzetek, amikor muszáj levenni a gépház oldalfalát, de ilyenkor takarítsunk gyakrabban vagy fújjuk át a házat, hogy ne ragadjon meg végleg a por – ha van porszűrő, akkor azt is tisztítsuk meg. A nagyobb méretű számítógépház szellősebb belső tere jótékony hatással van a hűtésre, így ezt a variációt se hagyjuk ki a számításból. Lehetséges, hogy a sok évvel ezelőtt vásárolt konfigurációhoz adott ház már nem képes a nagyobb teljesítményű hardver hűtésével megbirkózni. Higgyük el, hogy egy nagyobb, de nem feltétlenül drága számítógépház csodákra képes a megfelelő ventilátorokkal. Ez utóbbi viszont sarkalatos pont a zaj szempontjából, ezért ne sajnáljunk költeni egy-egy jobb ventilátorra – inkább vegyünk kevesebbet, de jobb minőségűt.

Az utóbbi években a gyártók rengeteget kísérleteztek a lapátok optimális kialakításával, valamint a zaj- és rezgésmentes meghajtással, hogy minél jobb hatásfokot érjenek el. Ennek eredménye az, hogy gyakorlatilag 1500–2000 forintért nagyon jó 12 centiméteres ventilátorok kaphatók, amelyek maximum 15–19 dBA zajt csapnak nagyon jó levegőszállítás mellett. Ennél kisebb átmérőjű légkavarót nem ajánlatos választani, mert légszállításban elmaradnak a nagyobb társaiktól, kivéve, ha célzottan használjuk őket egy-egy alkatrész szellőztetésére – például a merevlemez hűtésére.

A ventilátorok beszerelésénél a légszállítás irányára is figyeljünk: inkább a házból kifelé fújást preferáljuk, különben csak a meleg levegőt fogjuk kavarni és a levegőtöbblet olyan nem kívánt helyeken át fog távozni, mint a tápegység. Egyes új házakban nem véletlenül szerelik a tápot a gépház aljába, így a felfelé szálló meleg/forró levegő nem fogja a tápegység belső hőmérsékletét tovább emelni. A hőemelkedés ez esetben nemcsak azon okból kifolyólag káros, hogy a táp ventilátora gyorsabban pörög, hanem a kiszáradásra hajlamos alkatrészek (például kondenzátorok) élettartama is lerövidül.

A gép elhelyezése is sokat nyom a latban. Nem akarjuk olyan elcsépelt szófordulatokkal fárasztani olvasóinkat, mint hogy ne rakják a gépet a napra, mert értelemszerűen ezt egyébként sem tenné meg senki. A készülékház elhelyezésével kapcsolatos legjobb tanács, hogy lehetőség szerint olyan helyre pakoljuk, ahol a megfelelő szellőzés biztosított és nem csak a beszorult meleg levegő cirkulálódik a gép körül.