AZ IT világ 7 csodája
írta Tószegi Szabolcs, 2007. szeptember 11.Kategóriák:
Technológia, Internet, Fókusz
Cikkünkben megpróbáltuk összegyűjteni az IT- világ hét legérdekesebb számítógépét illetve projektjét.
Az Északi-sarkhoz legközelebb lévő számítógép: Webcam #1
Az Országos Óceanográfiai és Atmoszférakutató Hatóság Csendes óceáni Környezetvizsgáló Laboratóriuma által üzemeltetett Webcam #1 nevű számítógép van a legközelebb az Északi-sarkhoz és átlagosan 14 naponta küldi el az általa készített felvételeket a központba. A NetCam XL márkájú masinát a StarDot Technologies készítette és akár -40 fokban is képes működni. A gép műholdon keresztül küldi vissza a 3,1 megapixeles felvételeket.
Életciklus: Áprilistól-októberig működik, majd elsüllyed. Jövőre újabb számítógéppel pótolják.
Méretei: 82,5 milliméter széles, 56 milliméter magas, 167 milliméter mély.
Felbontása: 2048×1536 képpont.
A Webcam #1 által készített egyik első felvétel
A Földtől legtávolabb üzemelő számítógép: Voyager 1 űrszonda
A NASA Voyager 1 űrszondája a Földtől legmesszebb üzemelő számítógép, amely háromszor olyan távol van a bolygónktól mint a Plútó - azaz 12 milliárd kilométerre.
A naptól való távolsága: 15,44 milliárd kilométer
Életkor: 30 év, 1977. szeptember 5-én indult.
Hogyan kommunikál a Földdel: A NASA Deep Space Network hálózatán keresztül, amely gyarkorlatilag a Föld körül elhelyezett antenna-rendszer. A fénysebességgel haladó üzenetek 14 óra alatt érik el a Voyagert.
Napi feladatai: Információk gyűjtése a napszélről, energiarészecskékről, mágneses mezőkről és rádióhullámokról.
Energiaforrása: Izotópos termoelem
Fogyasztása: 300 Watt
A Voyager 1 űrszonda
A világ legérdekesebb adatközpontja: Google
A világ legérdekesebb adatközpontja Oregonban, A Colimbia folyó partján található meg, ez a kereső-óriás új "büszkesége". A 121 ezer négyzetméter alapterületű komplexumot a legnagyobb titok övezi, eddig egyedül a helyi újság két újságíróját engedték a közelébe.
Főbb érdekességek: Az áramszükségletét egy saját vízerőmű biztosítja, hűtéséről pedig két darab négy emelet magas hűtőtorony gondoskodik.
Álláshelyek a központban: Valahol 100 és 200 között, a Google nem közöl részletesebb adatokat
A világ legnagyobb tudományos célú, megosztott hálózata
Ez nem más, mint a 2006 szeptemberéven indult E-sciencE II (EGEE-II) projekt, amelynek keretében nagy számolásigényű tudományos feladatokat dolgoznak fel a kémiától kezdve, a geológián át egészen a fizikáig.
A hálózatba kapcsolt processzorok száma: több mint 36 ezer
A hálózatban részt vevő országok: 45
A rendelkezésre álló tárhely: Körülbelül 5 PB (azaz 5 millió gigabájt)
A világ leggyorsabb szuper-számítógépe: IBM BlueGene/L (BGL)
232 négyzetméter alapterületet fogala el a világ jelenlegi leggyorsabb szuper-számítógépe, a 65535 kétmagos processzorból álló IBM BlueGene/L, amely a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban található.
Fogyasztás: 1,5 megawatt
Számítási teljesítmény: 280 teraflops, azaz 280×1012 művelet másodpercenként.
Mit jelent ez valójában: Ezt a számítási teljesítményt érnénk el, ha a Föld minden lakója 60,000 műveletet végezne el másodpercenként.
Körülbelüli költség: Valahol 100 millió dollár környékén
Utódja: Mivel minden számítógép előbb-utóbb elavul, már tervezik az utódját, a BlueGene/P-t, amely háromszor gyorsabb lesz nála.
Gépterem a jövőből: az IBM BlueGene/L
A világ legkisebb, a Windows Vista futtatására képes számítógépe: OQO, Model 02
Valódi tenyérgép a furcsa nevű OQO, méreteit elnézve (14 centi széles, 8 és fél centi magas és mindössze 2 és fél centi vastag) kevesen gondolnák, hogy ez egy teljes értékű számítógép. Pedig az és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy akár a Windows Vista futtatására is képes és egy feltöltéssel három órát üzemel.
Összetevők: 1,5 gigahertzes processzorsor, Windows XP vagy Vista, 30 vagy 60 gigabájtos merevlemez, 512 megabájt vagy 1 gigabájt memória, Wi-Fi, Bluetooth.
Súlya: kevesebb mint fél kilogramm
Ára: 1 500 dollártól
Ez tényleg kicsi, ennek ellenére Vistát futtat az OQO
A legnagyobb szoftver-fejlesztés: A Linux kernel
1991-es indulása óta a Linux kernel kódja mára 8,2 millió sorból áll és ez átlagosan óránként 85,63 program-sorral növekszik.
Fejlesztők száma: A kernelen eddig dolgozó fejlesztők száma ismeretlen, de a 2.6.22-es verzió megjelenésekor 3,200-an munkálkodtak rajta.
Új verzió: Átlagosan 2,6 havonta jelenik meg új verziója
Változások: Óránként átlagosan 2,89 változás történik a kernelben.
hirdetés
Megosztás:
Írja le gondolatait a témáról!
Vélemény írása
2008-01-29 16:14:33
2007-09-13 18:08:50
2007-09-13 10:49:06
Vélemény írása