Firefox 3.5 - ilyen lett a versenytársakhoz képest

Minden idén megjelent vagy bejelentett böngésző újdonságlistájában kiemelt helyen szerepelt a program sebessége, így például a Firefox 3.5 funkcióit bemutató oldalon a „Fő funkciók” szekcióban csak szerényen „Csúcssebesség” címszó alatt találjuk a program javított sebességére és memóriahasználatára vonatkozó utalást. Éppen ezért először is arra voltunk kíváncsiak, hogy ebből mennyi a szokásos marketingszöveg, és mennyi a tényleges, érzékelhető, esetleg mérhető sebességnövekedés. Egy böngészőprogram esetében a sebesség fogalma több szempontból is vizsgálható: először is kérdéses, hogy milyen gyorsan indul el maga a szoftver, utána fontos, hogy milyen gyorsan képes megjeleníteni az oldalakat, legvégül az is alapvető kérdés, hogy mekkora sebességgel képes futtatni a különböző JavaScript/AJAX-alapú webalkalmazásokat.

Látszólag nem sok minden változott, de a „motorházban” sok érdekességet találnak az érdeklődők

A Firefox esetében a program betöltődésének ideje erősen függ a telepített kiegészítők számától, típusától, valamint a frissítések ellenőrzésének beállításaitól. Ezen a területen egy árnyalatnyi gyorsulást tapasztalhatunk, ahogyan az oldalak betöltésének és megjelenítésének idejét is csak egy hajszálnyival mondhatjuk jobbnak a korábbi változatnál. Ugyanakkor a webalkalmazások terén kimondottan örömteli változásokról számolhatunk be: saját programjainkat (például nagyobb táblázatok rendezése, tematikus térképek színezése stb.) futtatva, és a SunSpider JavaScript Benchmark tesztprogram alapján elmondhatjuk, hogy Firefox 3.5 közel két és félszer gyorsabb elődjénél, köszönhetően az új TraceMonkey JavaScript motornak. Ám ez a sebességnövekedés is csak arra volt elég, hogy az alkalmazás közelebb kerüljön a két igazi böngészősprinterhez, a Safari 4-hez és a Chrome 2-höz, amelyek majd’ kétszer, illetve másfélszer gyorsabbak az új Firefoxnál.


Szabványosítás

A sebességhez hasonlóan a webes szabványok betartása az a terület, amiben a Firefox csak üldözi „kihívóit”. Az új rókás böngésző a jelenleg mérvadónak nevezhető Acid 3 tesztben a lehetséges 100 pontból 93-at ér el, míg a Chrome 2, a Safari 4, sőt még az Opera egyelőre béta-állapotú 10-es verziója is 100/100-ra teljesíti az igencsak összetett vizsgát.

A „pornómód”-ra keresztelt funkció nem maradhatott ki a Firefox új verziójából sem

A Firefox 3.5 igazi újdonságai a felhasználók számára nem igazán látszanak, azok főként a webfejlesztőknek fontosak, illetve a felhasználók csak olyan oldalakon fogják látni ezek előnyeit, amelyek kihasználják a program adottságait. Ilyenek például azok a honlapok, amelyek készítésekor a fejlesztők alkalmazzák a – még le sem zárt – HTML 5-szabványú hang- és videobeágyazás lehetőségeit, az egyes oldalelemek húzd-és-ejtsd módon történő mozgatását, vagy teljes körű offline erőforrás támogatását, esetleg a Google Location Service-en alapuló helymeghatározó böngészést. Ugyanígy főként a fejlesztőknek fontos a javított CSS 2.1, mint például a letölthető betűkészletek használata, a továbbfejlesztett SVG (Scalable Vector Graphics) szűrők, az animált PNG képek (APNG) megjelenítése, vagy az új JavaScript-funkciók, mint a natív JSON- (JavaScript Object Notation) használat és az új stringfüggvények.


Magánszféra

Sokak számára valószínűleg mindezeknél sokkal fontosabbnak tűnik például a privát böngészési mód, amely a kilépésünk után elfelejti, hogy milyen weboldalakat látogattunk meg, az űrlapoknál és belépéseknél milyen adatokat adtunk meg, miket töltöttünk le, sőt biztos, ami biztos alapon kitakarítja maga után a sütimorzsákat és minden állományt, amely az oldalak nézegetése közben ideiglenesen a számítógépünkre került. De ha valaki elfelejtette volna bekapcsolni a köznyelv által „pornómód”-ra keresztelt üzemmódot, annak sem kell rögtön Victort, a takarítót hívnia, elegendő az Előzmények törlése ablakban beállítani, hogy az utolsó egy, kettő vagy négy óra, esetleg az aznapi nyomokat szeretné eltüntetni maga után.

Alaposabban megnézve a Firefox 3.5 újdonságait és fejlesztéseit, az volt az érzésünk, hogy egy-két inkább „technikai kísérletet” leszámítva a Mozilla fejlesztői tulajdonképpen nem csináltak mást, mint megfutották a kötelezőt minden komolyabb erőfeszítés és kockáztatás nélkül. A program valóban gyorsabb és szabványosabb lett, de mindkét területen csak követi a Google-t, az Apple-t és az Operát (bár utóbbinál majd’ kétszer gyorsabb a webalkalmazások területén).

A Firefox legnagyobb és egyben behozhatatlannak tűnő előnye jelen pillanatban az a több mint hatezer különböző kiegészítő, amelyekkel a felhasználók igényeik szerint alakíthatják a program funkcionalitását – de ehhez még illene a Mozillának is hozzátennie a maga részét.

Böngészőhiba - kérjük, cserélje ki böngészőjét!

A böngészőprogramok fejlesztői – még a Microsoft is – egyre nagyobb energiát fektetnek abba, hogy szoftvereik kompatibilisek legyenek a jelenleg érvényben levő, és a belátható időn belül megjelenő „kvázi szabványokkal”. A Chrome 2, a Safari 4 és a még béta Opera 10 is 100/100-as teljesítményt nyújtanak a híres-hírhedt Acid3 teszten, de még a Firefox 3.5 93/100-as eredménye is azt jelenti, hogy azok a weboldalak, amelyeknek a tartalmi és formai elemeit (azaz a HTML- és CSS-kódját) a W3 Konzorcium ellenőrzőprogramjai is megfelelőnek nyilvánítanak szinte száz százalékig ugyanúgy fognak megjelenni ezekben a böngészőkben. (Az Internet Explorer a 8-as verziója ugyan csak az Acid2 teszt képét tudja korrekten megjeleníteni, de így is sokkal jobban jeleníti meg az oldalakat, mint elődei.)

Mindezekből azt szűrhetnénk le, hogy a webprogramozóknak sokkal egyszerűbb lett az életük, hiszen tulajdonképpen nincs más dolguk, mint megírniuk a korrekt HTML- és CSS-kódot, és már nem kell azzal foglalkozniuk, hogy ezeket hozzácsiszolják a különböző böngészőkhöz, böngészőverziókhoz. Valóban ez lenne a helyzet, ha a felhasználók folyamatosan frissítenék programjaikat a legújabb verziókra! Ám amíg a Firefox-, Chrome-, Safari- és Opera-felhasználók többé-kevésbé követik is kedvencük frissítéseit, addig pont a legtöbb problémát okozó Internet Explorert használók jelentős része – különböző okok miatt – sokéves lemaradásban van.

Az Internet Explorer 6 még mindig simán „lenyomja” a Chrome–Opera–Safari triót

Nézegetve különböző webstatisztikákat, jól látszik, hogy a látogatók 10–40 százaléka a mai napig (2009. júniusi adatok) az Internet Explorer 6-os verzióját használja az oldalak megtekintésére – vagyis többen, mint az Internet Explorer 8-at, valamint a Chrome, a Safari és az Opera összes verzióját együttvéve! Márpedig nem sok olyan állami-, céges- vagy magán tartalomszolgáltató van az interneten, aki vállal(hat)ná, hogy figyelmen kívül hagyja a látogatói ilyen jelentős részét. És amíg ezen felhasználók el nem kezdenek áttérni az új, korszerű böngészőprogramokra, addig az alkalmazások hiába nyújtanak egyre többet és többet a webfejlesztőknek is, ezen funkciók része kihasználhatatlan, kihasználatlan lesz.

Értékelés

Előny: gyorsabb működés, jobb erőforrás-kezelés, új szabványok/tervezetek támogatása, privát böngészés
Hátrány: időnként nyomtatási problémák, kevés igazi újdonság
Teljesítmény: 4,5
Szolgáltatás: 4,0
Ár/teljesítmény: 5,0