Hirdetés

Ésszerű gépbővítés: jó befektetés 50 ezer forintért



|

Mindössze egy jól megválasztott komponens elég lehet ahhoz, hogy masinánk ismét harapósan tempóssá váljon. 12 tippet adunk a cseréhez.

Hirdetés

Sokkal könnyebb új életet lehelni egy asztali gépbe, mint egy laptopba, amelyben jobb esetben is csupán a memória bővíthető, valamint a merevlemez cserélhető SSD-re. Egy komponenscsere most, egy másik később, valamint rendszeres portalanítás, és a gép hónapról hónapra erősebbé válik. Ha a pár éve összerakott asztali gépünk csak köhécselve futtatja a legújabb, részletgazdag, nagy felbontású grafikával rendelkező játékokat, és kép- vagy videoszerkesztő programjaink tempóját is lassúnak érezzük, de megfelelő alapkomponensek (alaplap, processzor, táp) bújnak meg odabent, akkor viszonylag kis ráfordítással nagy teljesítménynövekedést érhetünk el.


Gyakran már az is segít, ha alaposan kitakarítjuk a házat, és megszabadítjuk a komponenseket a rájuk telepedett porrétegtől. Amennyiben ezt megtettük, és nem riadunk vissza a komponensek teljesítményének felpiszkálásától, akkor pár százalékos teljesítménynövekedést biztosan kicsikarhatunk a meglévő vasból. Abban az esetben azonban, ha tetemes érezhető változást szeretnénk elérni, bizony a zsebünkbe kell nyúlnunk.


Hirdetés


Bármi legyen is az oka annak, hogy erősebb gépet szeretnél otthonra, mi tudjuk a megoldást. A felső árhatárt 50 000 forintnál húztuk meg, amit csupán egyetlen kategória esetében léptünk át, de akkor sem jelentős mértékben. Tizenkét tippünkből tizenegy olyan ajánlatokat sorakoztat fel, melyeket már a megszabott tétel töredékéért is megszerezhetünk. Ez pedig azt jelenti, hogy helyzettől függően akár több minőségi komponenst is beültethetünk a korosodó PC-be.


Tippjeinket rangsoroltuk. Ajánlataink a tapasztalható felhasználói élménynövekedés szerint követik egymást. Az első helyre a legnagyobb érezhető hatást kiváltó eszköz került, míg az utolsó tétel leginkább esztétikai vonatkozásban számíthat előrelépésnek. Most pedig vágjunk neki a gépbővítési piramisnak, melynek aranyba öntött csúcsán egy fürge tárhely áll.


1) SSD

Habár páran bizonyára a processzorcserét tették volna az első helyre, egy SSD-nél semmi sem képes látványosabb tempónövekedést generálni. Amennyiben beszerzünk és beszerelünk egyet régi gépünkbe, és a rendszer migrációja után bekapcsoljuk, úgy fogjuk érezni, mintha egy vadonatúj masina dorombolna a ház alatt. Miért lehet ez így? Az évek folyamán a processzorok teljesítménye egyre nőtt, miközben a merevlemezek adatátviteli sebessége szinte alig változott. Ergo a processzorok egyre többet vártak, hogy a feldolgozandó adatok befussanak a tányérpörgetőkről, melyek így a gép egyik legszűkebb keresztmetszetévé váltak. Egy SSD üzembe helyezésével a fenti probléma azonban hatékonyan orvosolható. Amennyiben az alaplapunk nem rendelkezik SATA 6 Gb/s csatolóval, szerezzünk egy PCIe x2 foglalatba szerelhető SATA 6 Gb/s vezérlőt, hogy megérezhessük a frissen beszerzett SSD erejét.
 


Ha teljes büdzsénket felhasználnánk, akkor a 256 GB-os Samsung 850 Pro az elérhető egyik legerősebb megoldás. Ugyanebben az ársávban mozog a Toshiba Q series Pro hasonló kapacitású modellje is. Körülbelül 20 000 forintért cserébe a Crucial MX100 128 GB-os verzióján érdemes elgondolkozni, amely ár-érték arányban továbbra is a legerősebb ajánlat a kategóriában.


2) Gyorsabb processzor

Amennyiben az SSD-csere csak részben képes megoldani a kitűzött feladatot, mert a betöltési idő lerövidülése mellett a feldolgozási tempót is szeretnénk növelni, akkor a processzorcsere lesz a következő kézenfekvő megoldás. Választásunkat elsősorban alaplapunk processzorfoglalata határolja be. Ha a platformunk Intel LGA1155-ös, akkor egy Intel Core i5 3470-et érdemes beszerezni. Ezzel ugyan átlépjük a kijelölt határt, de ezért a kis áldozatért egy olyan CPU-t kapunk, amit 10-20 százalékkal túlhajthatunk. Azt azért még hozzátennénk, hogy az i5-3470 grafikus vezérlője hat darab végrehajtóegységével egy diszkrét kártyához képest harmatgyenge.
 


Ha egy AMD AM3+ alaplap feszül a ház belső oldalán vagy alján, akkor egy AMD FX 8350 lesz a borsosabb árú megoldás. A CPU többszálas teljesítménye erős, de emellé sajnos magas fogyasztás is társul. Az FM2+-os alaplapokba egy AMD A10 7850K-t ajánlunk; a 95 TDP-jű darab leginkább akkor válik be, ha belépőszintű gamergéppé akarjuk változtatni régi masinánkat, ugyanis 3D-s teljesítménye egy Radeon HD7750-ével versenyez. Amennyiben Socket 1150-es alaplap bújik meg a gépházban, válasszuk az Intel Core i5-4460-as processzorát.


3) Gyorsabb grafikus kártya

Mivel a 2D-s tartalmakat még a leggyengébb grafikus kártya is képes megjeleníteni, valamint a legtöbb médiatartalom lejátszása sem akadozik, a VGA-csere leginkább azok számára érdekes, akik gép előtt töltött idejük zömében játszanak, képet szerkesztenek, vagy 3D-s munkával foglalkoznak. Ahhoz, hogy az erőforrás-igényes játékok rendes képminőséggel jelenjenek meg a kijelzőkön, erős grafikus kártyára lesz szükségünk. Amellett pedig, hogy játékélményünk javul, a kép- és videofeldolgozás, valamint -renderelés ideje csökken.
 


Ugyan ötvenezer forintért cserébe nem vándorolhat haza a jelenleg kapható legerősebb kártya, de így is nagyszerű darabokat szerezhetünk. Az egyik kiemelkedő ajánlat jelenleg a nagyjából 35 000 forintért kapható AMD R7 260X, amely teljesítmény tekintetében egy húzott Radeon HD 7790-nel ér fel. Vagyis vele a legtöbb játék 1080p-s felbontásban, közepes részletesség mellett biztosan elfut. Utána rögtön a GeForce GTX 750 Ti következik, amely valamivel drágább, de 3-5 százalékkal gyorsabb az R7 260X-nél, és további különlegessége, hogy 60 W TDP-je miatt még csak hattűs tápkábelre sincs szükségünk. A GTX 750 Ti-t leginkább azoknak ajánljuk, akiknek régi gépében 300 W-os táp teljesít szolgálatot, és nem terveznek cserét.


4) Új alaplap

Amennyiben korábbi alaplappal rendelkezünk, ami még USB 3.0, PCIe 3.0, SATA 6 Gb/s foglalatok nélkül került a polcokra, érdemes a gépfejlesztést egy új alaplap beszerzésével kezdenünk. Akkor is tegyünk így, ha gépünk összezsugorítása a cél. Egy microATX vagy egy mini-ITX kis helyet foglal – különösen utóbbival igazán kompakt gépet építhetünk. Az újítás mellett szóló legerősebb indok azonban az, hogy a processzorok új technológiáit csak így aknázhatjuk ki.
 


Ha a jelenlegi alaplapunkban Ivy Bridge-es CPU serénykedik, és kisebb gépbe költöznénk, akkor az ASRock Z77E-ITX lesz a nyerő, amely szinte az utolsó elérhető darab ebben a méretben. Ugyan a deszka a SATA 6 Gb/s-ből csak két portot sorakoztat fel, egy kis gépben ez a mennyiség elég lesz.


AM3+ processzor alá az Asus M5A99FX Pro R2.0-t ajánljuk, melyben a processzortuningolás egyszerű, és a DRAM adatráta is szépen feltornázható. FM2+-os processzortulajdonosoknak az Asus A88X-Prót ajánljuk, ami annak idején kategóriája csúcsát képviselte. Haswell processzor alá a Gigabyte Z97X-UD5H-t érdemes beszerezni, melynek elrendezése is okos, de a DDR3-2800 memória-sávszélesség és a három utas Crossfire lehetősége szintén csábító.


5) Gyorsabb memória

Habár a memóriacsere vagy -bővítés olyan érezhető teljesítménybeli növekedést nem nyújt, mint egy SSD vagy egy, a korábbinál fürgébb processzor, azonban ha több és jobb memória kerül a számítógépbe, akkor nagyobb állományokat is nyitva tarthatunk, és az állományok betöltésével is kevesebbet vesződik rendszerünk. Aki szeret videót vágni, nagyméretű InDesign állományokkal dolgozik, vagy 3D-modelleket készít, annak kifejezetten ajánlott a memóriamennyiség növelése. Általános használatra 4 GB még mindig elég, 8 vagy 16 GB pedig már a komolyabb feladatoknak is bőséges memóriahátteret jelent.
 


A legtöbbünknek tökéletesen megfelel egy olyan órajelű memória, amit az alaplap chipsetje támogat, ám ha húzható processzorral rendelkezünk, keressünk olyan modult, melynek teljesítménye szintén felpiszkálható. Számtalan hasonló megoldás található a piacon, de a Kingston 2400 MHz HyperX Predator eddig még nem okozott csalódást. A Samsung IC-ket használó modul ugyan nem húzható az egekbe, de már gyárilag erős tempóval rendelkezik, és a hűtőborda képes kordában tartani az egyébként túlhajtva erősen melegedő chipek hőmérsékletét.


6) Gyorsabb, nagyobb merevlemez

Helyesen becsülték meg, hogy a merevlemezárak 2014-re visszaállnak a 2011-es tájföldi árvizet megelőző szintre. Közben azonban megváltozott a piac. A HDD többé már nem számít a legkeresettebb háttértárnak, helyét az SSD vette át. Emellett a stream és felhőszolgáltatások terjedésével a felhasználók igénye egyre kisebb arra, hogy saját megoldáson tárolják a médiatartalmaikat. Biztonsági mentések készítése és nagy mennyiségű adat tárolása szempontjából azonban még mindig az öreg merevlemez viszi a prímet. A jelenlegi modellek emellett tempósak is.
 


Amennyiben az összeg nem számítana, akkor a Western Digital Caviar Black 2013-ban megérkezett örökösének, a WD Black 4 TB-os verzióját ajánlanánk azoknak, akik helyet és tempót egyaránt keresnek. De mivel számít, kiemelt javaslatként a Western Digital Caviar Green 2 TB-os verzióját ajánljuk. Az alacsony fogyasztású háttértár – amely készenléti állapotban 6,3 W-ot, írás közben pedig 7,1-et fogyaszt – az elsők közt alkalmazta a WD Advanced Format struktúráját, ami dióhéjban annyit jelent, hogy a hasonló fizikai kapacitású eszközökhöz képest több helyet használhatunk.


7) Energiahatékonyabb táp

Ha a gépházban még mindig a gyári táp teljesít szolgálatot, de munkába állása óta több komponenst is erősebb darabra cseréltünk, ideje egy megbízható és energiahatékony tápegység után nézni. Lehet, hogy első pillantásra pénzkidobásnak tűnik egy drágább darab beszerzése, mikor látszólag a korábbi egység is tökéletesen végzi a dolgát, de hosszú távon tetemes összeget takaríthatunk meg. Emellett megjegyzendő, hogy ugyan egy minőségi tápegységtől nem fog érezhetően javulni gépünk teljesítménye, továbbra is ez az egyik legfontosabb komponens.
 


Mivel a hazánkban üzemelő gépek többsége egy darab erősebb GPU-t dolgoztat, a 450-550 W-os tápok közül emelünk ki egyet, mégpedig a 26 000 forintért hazavihető Seasonic M12II Evo Bronze 520 W-os változatát. A minőségi komponenseket és japán kondenzátorokat használó tápegység kimeneti hatékonysága nagyon jó. Húsz százalékos terhelés mellett a kimenet 80 százalékos, a tápot félig terhelve már megközelítőleg százalékos hatásfokot ér el, és teljesen leterhelve is hatékony a tápegység. Mindeközben csupán kismértékű fodrozódás (12–25 mV) tapasztalható. Hűtőventilátora is a csendesebb megoldások közé tartozik, melynek meglétére csak 60 százalékos terheltségnél figyelhetünk fel.


8) Hatékonyabb hűtés

Gyakran már egy alapos takarítás is képes stabilitást csempészni egy gép életébe. Ha játék során gyakran újraindul a gépünk, akkor érdemes ránézni a GPU hűtésére. Előfordulhat, hogy a hűtőbordák között felgyülemlett por gátolja a ventilátor által megmozgatott levegő szabad áramlását. Gépünk más komponenseit is érdemes megszabadítani a portól, ha pedig már ezt tesszük, akkor a szabadon lógó kábeleket is kötegeljük vagy rendezzük el, hogy a házon belül hatékonyabban dolgozhasson a léghűtés. Legtöbbünk mindaddig nem is törődik a hűtéssel, míg a gépházból érkező zaj az agyára nem megy. Amennyiben ez volna a helyzet, cseréljük le processzorhűtőnket.
 


Ha nagy házzal rendelkezünk, és processzorunk 95 W TDP alatt dolgozik, válasszuk a SilverStone Heligon HE02 passzív hűtőt. Komolyabb hűtési teljesítményt a Noctua NH-D14 doboza táján érdemes keresni. Az 1240 grammos megoldás szintén helyigényes. Két 120 mm-es ventilátorral felszerelve alacsony fordulatszámon csak 30 dB zajt kelt, felpörögve azonban már a 48 dB-t is eléri. A kedvező árfekvésű modellek közül a Cooler Master Hyper 212 Evót javasoljuk, mely hasonló akusztikai tulajdonságokkal bír, mint az NH-D14, azonban pár Celsius-fokkal gyengébb a hűtési teljesítménye.


9) Nagyobb kijelző

Ha otthon még 17 hüvelykes vagy annál kisebb monitor állna az asztalon, érdemes elgondolkoznunk egy nagyobb beszerzésén. A régitől persze emiatt még ne szabaduljunk meg, másodlagos kijelzőként továbbra is használhatjuk. Milyet érdemes keresni? Csakis 22 hüvelyk felett kezdjünk nézelődni. Ez az alsó határ, ahol már 1920×1080 felbontású panelen jelenik meg a kép, és a csatlakozókínálatban minimum HDMI, de alkalmanként DisplayPort is található. Milyen legyen a panel? Általános célra elsősorban IPS-t érdemes keresni.
 


Ebben a kategóriában pénzünkért cserébe jelenleg a legjobb vételt az AOC i2369Vm jelenti. A belépő szintű 23 hüvelykes IPS-panellel szerelt kijelző szép, kávamentes dizájnnal rendelkezik, és a képminőségre még a dobozból kivéve sem lehet panasz, mert nagyszerű gyári beállításokkal érkezik. Emellett a csatlakozó-felhozatalban minden fontosabb aljzat megtalálható.


Ha a játék volna az elsődleges szempont, de más felhasználási területen is bevetnénk leendő monitorunkat, akkor ismerkedjünk meg közelebbről a 23,6 hüvelykes PLS-panellel szerelt Samsung S24D590PL-lel. Az átlagosnál jobb kontrasztaránnyal bír, színhelyesség terén is rendben van, és a betekintési szögekre sem lehet panasz.


10) Jobb billentyűzet és egér

Próbáltunk már hosszabb (öt-tíz oldalas) beadandót írni táblagépen vagy okostelefonon? Ha kimaradt volna az élmény, örüljünk neki! A gépelés még mindig a billentyűzeten a legjobb, sokan pedig, érintőkijelző ide vagy oda, a számítógépen továbbra is egérrel szeretnek navigálni.
Otthoni vagy irodai használatra az egyik legjobb választás a Microsoft Sculpt Ergonomic Desktop. A háromrészes, magyar kiosztással rendelkező, vezeték nélküli szettet már teljes mértékben a Windows 8-hoz tervezték. Az enyhe hullám alakú, osztott klaviatúra kialakítása csökkenti a csukló terhelését, azonban a gépelést újra kell tanulnunk. A különálló numerikus pad pedig külön extra, oda rakjuk, ahova akarjuk. A gömbszerű kialakítású egér eleinte szintén furcsa lehet. Nagyszerű extrát ezen az eszközön a hüvelykujjal elérhető Windows gomb jelent.
 


Amennyiben a magyar kiosztás megléte lényegtelen, és elsősorban játékra használjuk a gépünket, egy jó mechanikus billentyűzetnél nem találhatunk jobb beviteli eszközt. A Corsair Vengeance K70 RGB esetében három kapcsolófajta közül választhatunk. A Cherry MX Red azoknak való, akik a puha billentyűket szeretik, az MX Blue-t nehezebb lenyomni, és nagyobb zajt csap, az MX Brown pedig a kettő között helyezkedik el félúton.


11) Külső tárhely

Gépünk belső tárhelyét egy külső meghajtó hadba hívásával könnyen tehermentesíthetjük, másrészről pedig adataink biztonsági mentéséről is gondoskodhatunk. Arra azért figyeljünk, hogy a biztonsági mentések számára fenntartott és a munkába magunkkal hurcolt külső meghajtó két különböző eszköz legyen. A velünk utazó modellnél a hordozhatóság mellett fontos, hogy bírja a fizikai megpróbáltatásokat, és hogy könnyen hozzáférhető legyen. A Toshiba Stor.E Basics 2 TB-os modellje a hordozhatóságot egyesíti a méretes tárhellyel. Elsősorban grafikusok és videoszerkesztők számára lehet érdekes. A Toshiba külön backup- és titkosítóprogramot nem készített a felhasználónak, és az írási tempó 61 MB/s, az olvasási pedig 95 MB/s körül tetőzik.


Otthoni adatmentésre a Seagate Backup Plus Desktop modelljét ajánljuk. Igaz, a megoldás vaskosabb, mint a vékonyka Slim, és külön áramforrásra is szüksége van, de az áldozatokért cserébe tempós működést kapunk. A mellékelt backupprogram, a Seagate Dashboard, amely csak Seagate meghajtókkal kompatibilis, az alapbeállítások elvégzése után automatikus mentéseket végez. Az állományokról több változatot nem tárol, közvetlenül felülírja a régit.


12) Számítógépház

Ez az upgrade elsősorban gépünk fizikai megjelenését érinti, de egyben csendesebb és jobban hűthető is lesz masinánk. Az asztali gépeknél megfigyelhető trend a méretcsökkenés, ennek következtében a PC-k a teljes méretű tornyokból közepesbe, később mini tornyokba, majd microATX- vagy mini-ITX-házakba költöztek. A HTPC-kről kialakult kép is jelentősen megváltozott. Manapság már kis házba is hatalmas nyers erőt lehet költöztetni. Kisebb házat azonban csak akkor érdemes néznünk, ha az alaplapunk is elfér.
 


A szimpla, szögletes formavilág kedvelőinek a Cooler Master HD 130-at ajánljuk, amit már kevesebb, mint 15 000 forintért megkapunk. A ház könnyen szerelhető, teljes méretű GPU és tápegység is beültethető. A HD 130 hűtéséről egy elöl elhelyezett 120 milliméteres és egy oldalsó 80 milliméteres ventilátor gondoskodik, melyek a tápegység ventilátorával összedolgozva húzzák át a hűvös levegőt a melegedő komponensek között. Amennyiben folyadékhűtésen gondolkozunk, örvendetes lehet, hogy az elülső ventilátor radiátorra is cserélhető. Nagyméretű CPU-hűtő azonban nem fér el, vagyis a komolyabb tuningot ebben a házban jobb, ha elfelejtjük.

 

Hasonló érdekességeket olvashatsz az aktuális PC Worldben is. Éves előfizetéssel ráadásul most 6 960 forintot is megspórolhatsz!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.