Médiaháború - szeretne Nerot ingyen?

Napjainkban lassan a legolcsóbb processzorokban is két mag található, a számítási teljesítmény pedig a belépő konfigurációk esetében is bőségesen elegendő ahhoz, hogy akár valós időben kódoljuk MPEG-2 vagy akár MPEG-4 formátumba az éppen folyó videofelvételt. Elég valamilyen író egységgel, azaz jobbára még DVD-íróval kiegészíteni a konfigurációt, így hardveroldalról szinte minden adott nemcsak a lejátszáshoz, de a rögzítéshez is. Szóba jöhet még egy video-digitalizáló eszköz is, amennyiben nem DV-csatlakozású kameráról olvasnánk be a videofelvételeket.

No igen, de milyen szoftverrel? A DVD-írókhoz gyakran mellékelt szoftvercsomagok legtöbbször az alapvető funkciókra koncentrálnak, extrákat nemigen várhatunk tőlük. Ha valóban hatékonyan szeretnénk kihasználni az egyre erőteljesebb hardver képességeit, akkor meglehet, hogy áldoznunk kell majd egy kevés pénzt a szoftverre is. Vagy megoldható ingyenes eszközökkel is a kérdés? Összeállításban sorra vesszük a multimédiás szoftverekkel szemben támasztható alapvető igényeket és a legismertebb szoftvercsomagokat, megoldásokat.

Mit tudjon egy ilyen rendszer?

Ha már sok pénzért, akár 100 dollárért beszerzünk valamilyen „CD-író" programot, akkor attól elvárjuk, hogy több területen is kiszolgáltja az alapszintű igényeinket. A hagyományos adatlemez- és hanglemez-összeállítás mellett - amely már e szoftverek legelső verzióiban is szerepelt - a mai csomagok sokkal több funkciót kínálnak, főleg az optikai lemezek alkalmazási területein. Nehéz ma már elképzelni egy ilyen csomagot anélkül, hogy tudna készíteni Video CD-, SVCD- és DVD-albumokat, és nem is érdemes olyat vásárolni, amelyik erre nem képes. Gyakori, hogy nemcsak a rögzítés, hanem a lejátszás területén is kapunk valamit, nem csupán videós, hanem zenei oldalon is. A multimédia területén használt számos hang- és kép-, valamint videoformátumhoz örvendetes, ha rendelkezésre állnak átalakító eszközök. Tipikus feladat egy zenei album MP3-ba konvertálása, egy DVD átültetése CD-re vagy manapság még inkább DivX vagy Xvid formátumba.
Alapvető az adat- és hanglemezek írásának képessége, legalább CD-R/RW és DVD-R/RW médiára lehetőleg DVD-ROM Book-type fejléccel írhassuk fel a DVD+R lemezeket. A legtöbb otthoni és személyi irodai számítógépen még ma is optikai adathordozóra készülnek a mentések, ezért hasznát vesszük, ha a program a backup területén is megkönnyíti a dolgunkat - itt előny a növekményi (inkrementális) mentés és a több lemezre kiterjedő kötetek készítésének lehetősége. Hasznos a lemezképek (például CUE/BIN, ISO, NRG) használa tának támogatása is, mert így nyersanyagpazarlás nélkül próbálhatunk ki virtuális lemezeket.

Ha már videoalbumokat készítünk, akkor azon belül nézzünk utána, hogy a kameránk által készített felvételeket támogatja-e a rendszer. Hogyha analóg kameránk van (VHS, VHS-C, Video8, Hi8), akkor előnyös, ha a szoftver támogatja az videodigitalizáló hardvereket és persze be is kell szereznünk egy alkalmas vasat. DV-kamerákhoz FireWire-kapu dukál, ha pedig szélesvásznú felvételeket készítettünk, akkor a 16:9 oldalarányt is ismernie kell a programnak. Hasznos lehetőség a DVD-videó összeállító programokban a fotó-diavetítések készítésének támogatása is, átúsztatásokkal, esetleg fotóretusáló alkalmazással.

Extrák HDTV-tulajoknak

A HD Ready megjelenítők és kamkorderek terjedése újabb kihívások elé állította a szoftverek fejlesztőit is. Ha modern videokamerával dolgozunk, akkor a szoftvernek is képesnek kell lennie lejátszani, szerkeszteni a nagy felbontású videókat is. Érdemes figyelembe venni, hogy az MPEG-4 (H.264, AVCHD) kódolású HD-adatfolyam lejátszása is komoly teljesítményt és kétmagos processzort igényel, a szerkesztéshez pedig legideálisabb egy négymagos CPU.
Ha HD-videokameránk MiniDV-szalagra dolgozik, akkor a HDV támogatása fontos számunkra, ha pedig memóriakártyára, akkor a H.264-kódolás ismerete elengedhetetlen a szerkesztési, feldolgozási munkához. A megszerkesztett anyagot aztán ki is kell írnunk valamire. Amennyiben a ma elérhető legjobbat szeretnénk és rendelkezésünkre áll asztali Blu-ray készülék, akkor szükségünk lesz a Blu-ray égetés funkcióra. A HD DVD támogatás a formátum „halála" óta nem igazán jelent érdemi segítséget, hacsak nem szereztünk be az utolsó pillanatban egy ilyen lejátszót. Ha még nem lenne BD vagy HD DVD írónk, jó tudni, hogy az asztali lejátszók a hagyományos DVD -R/+R médiára kiírt HD-DVD és Blu-ray albumokkal is elboldogulnak.

 

HD, HDV, AVCHD - kinek éri meg?

Divatos kulcsszó manapság a HD (High Definition) - olyan készülékekkel, technológiákkal kapcsolatban hallhatjuk, amelyek nem a hagyományos PAL vagy NTSC tévénormáknak megfelelő, hanem annál nagyobb felbontást alkalmaznak. Sok csomagban, például a tesztünkben szereplő Nero 9 és CyberLink DVD Suite Ultra termékekben ott szunnyad az erő és képesség, hogy lejátsszák a Blu-ray lemezeket vagy feldolgozzák a nagy felbontású kamerákkal készült anyagokat. De kinek érdemes kifizetni például a CyberLink DVD Suite Centra (normál felbontáshoz) és Ultra (HD-hez) csomagjai közötti mintegy 30 dolláros árkülönbséget?

A „lapostévé-őrület" kapcsán bizonyosan találkoztunk már a HD Ready logóval a nagy képernyős készülékeken, hiszen minden olyan eszközön előfordul, amely legalább 720 képsort képes megjeleníteni. Ha ilyen vagy jobb megjelenítőnk van, akkor már profitálhatunk a nagy felbontású szoftvercsomagok erejéből, hiszen például egy Blu-ray lemez lejátszásakor legalább kétszer annyi képi információt látunk viszont, mintha egy DVD-t néznénk. A nagy felbontású mozik részletességét akkor élvezhetjük ki teljesen, ha úgynevezett Full HD-s megjelenítőnk van, amely képes az 1080 soros (1080i vagy 1080p jelölés) film minden egyes rögzített képpontjának visszaadására.

 

 AVCHD-album készíthető DVD-médiára is

 

 

A kreatív szoftvercsomagokkal akkor állítható elő a minőségibb, részletesebb kép, ha a videoforrás is nagy felbontású. Ilyenek például a HDV-jelölésű kamerák, amelyek MiniDV-szalagra dolgoznak ugyan, de nagy felbontású, 1080 soros videót rögzítenek rá MPEG-2 tömörítéssel. Ez a rendszer azok számára hasznos, akik szépen kódolt mozgásokat szeretnének és amit felvettek, nemcsak lemezre írják, hanem majdnem mindig szerkesztik is. Egy-két éve hódítanak a nagy felbontású memóriakártyás kamerák is, itt az AVCHD a varázsszó. Ezek MPEG-4 (H.264) tömörítésű állományokba rögzítenek a memóriakártyán (vagy egyes modellek esetében merevlemezen) akár teljes HD- (1920×1080) felbontású mozgóképet, másodpercenként 24, 25, 30 vagy akár több képismétléssel. Az MPEG-4 tömörítés minősége készülékfüggő, de érezhetően több képi- és mozgásrészlet veszik el a felvételeken, mint a HDV esetében, így utólagos szerkesztés céljára nem annyira megfelelő, de családi albumok forgatásához sokkal jobb, mint a hagyományos DV-felvételek.