Tisztázzuk először a legfontosabb alapfogalmat: a netbook nem notebook! Nem tudjuk elég nagy betűkkel írni: aki a korábbi noteszgépe helyett vesz netbookot, mert kicsi, olcsó, jópofa, az csalódni fog. Ha pedig valaki majd a karácsonyfa alatt laptopot keres, de helyette netbookot talál majd, valószínűleg keserű szájízzel gondol majd vissza a 2008-as ünnepre. Ezek a kis gépek alkalmasak internetezésre (böngészésre, levelezésre, csetelésre), jók lehetnek egyszerűbb irodai programok futtatására (vagyis nem gond a szövegszerkesztés, az egyszerűbb táblázatok és bemutatók szerkesztése), illetve le tudják játszani a zenei és videoformátumok többségét is. Ennyi!
Ha ezeket a lehetőségeket (és egyben korlátokat) fejben tartjuk, akkor sok örömünk lesz majd az új kedvencben. Amennyiben azonban ennél többet várunk egy netbooktól, akkor törvényszerűen csalódni fogunk: ezeknek a gépeknek nincs megfelelő teljesítménye képszerkesztésre, nagy felbontású videók lejátszására, videovágásra, vagy éppen multimédiás prezentációk készítésére.
Egységes kínálat
Nehéz helyzetben vagyunk, amikor netbookokat hasonlítunk össze, hiszen ezeknek a gépeknek a hardveres kiépítése szinte az utolsó csavarig megegyezik. Jelentős különbségek csak a kijelző minőségében, a ház, és ezzel együtt a kijelző méretében, a billentyűzet kialakításában, az akkumulátorkapacitásban és a hozzáadott tartozékokban vannak. Az összes tesztelt modell az Intel új, kifejezetten kis teljesítményű, alacsony fogyasztású gépekbe szánt Atom processzora köré épült, jelesül mind az öt versenyzőnkben az N270-es, 1,6 gigahertzes órajelű központi egységet találtuk.
Különbséget a rendszermemória mennyisége sem nagyon mutatott: az MSI Wind kivételével mindegyik gépben 1 gigabájt memóriát kezelt a Windows XP operációs rendszer. Merevlemez-kapacitás tekintetében már szélesebb a skála, az értékek 60-160 gigabájt között mozogtak. Ha komolyabb zenei gyűjtemény tárolása a cél, akkor fontos lehet a háttértár mérete, egyébként szerintünk egy netbook esetében 60 gigabájt is bőségesen elég. Részletesebb adatok az utolsó oldalon lévő összesítő táblázatban találhatók.
Világok harca
Jelen összehasonlító anyagunkba olyan gépeket kértünk a gyártóktól, amelyekről feltételezzük, hogy a legnagyobb számban fogynak majd karácsony előtt. Véleményünk szerint egy netbook esetében az optimális választás a merevlemezes, 1 gigabájt memóriával rendelkező kivitel, Windows operációs rendszerrel. Több gyártónál létezik mozgó alkatrész nélküli SSD-meghajtóval szerelt változat a cég netbookjának, és majdnem mindegyik gépből kapható 512 megabájt memóriával rendelkező, Linux operációs rendszert használó kiadás is. Utóbbi változatokat csak hozzáértőknek és kalandoroknak javasoljuk: a notebookokkal érkező Linux disztribúciók szolgáltatáskínálata és funkcionalitása korlátozott, használatuk pedig mindenképpen megszokást igényel. SSD-meghajtóval szerelt netbookra a legtöbb esetben Windows XP-t lehet ugyan utólag telepíteni, futtatni már kevésbé. Ezek az SSD-k nem azonosak azokkal a nagy teljesítményű társaikkal, amelyek a felső kategóriás noteszgépekben szolgálnak: a netbookok flashalapú tárolói általában 8-20 gigabájtosak, és elsősorban a sebességük miatt nem alkalmasak a Windows XP futtatására. Mindenképpen megéri az a pár 10 ezer forint, amivel a merevlemezes változata ugyanannak a gépnek többe kerül!
Aki lemarad, kimarad!
Minden kisebb és nagyobb noteszgép-gyártó próbál magának egy szeletet kiszakítani a netbookok piacából, azonban vannak, akik később eszméltek a kelleténél. Az egész őrületet az Asus indította el az Eee PC első kiadásával, amelyet még sok másik követett - ember legyen a talpán, aki kiigazodik a sok Eee PC között. Az Asust követte az MSI és az Acer, utóbbi értékesíti a legtöbb netbookot világszerte. Összeállításunk tervezése előtt nem sokkal mutatta be versenyzőjét a Toshiba és a Fujitsu Siemens, így ez a két gép szerepel a mostani tesztünkben.
A „futottak még", pontosabban a „futnak majd" kategóriában indul a Lenovo és a Dell, mindkét gyártóról tudni, hogy már készül a saját modelljével, sőt a Lenovo gépéből már kézbe is vehettünk egyszer egy akkumulátor nélküli prototípust. Egyik gyártó sem tudott azonban még a teszt idejére végleges gépet biztosítani, és nem vagyunk meggyőződve arról sem, hogy az utóbbi márkák modelljeivel találkozhatunk még az ünnepek előtt.
A cikk a tesztekkel folytatódik, kérjük, lapozzon! >>>
Acer Aspire One
Csak 8,9 hüvelykes kijelzővel kapható az Acer mini gépe, azonban a készülékház nem sokkal kisebb, mint az eggyel nagyobb méretű társaké. Ennek oka a viszonylag széles káva a kijelző körül, amely robosztusabb megjelenést kölcsönöz az Aspire One-nak. A netbook formavilágában a visszafogottabb vonalat képviseli, elvileg fehér, kék, barna és rózsaszín árnyalatokban kapható, bár a hazai üzletekben eddig csak az első két színben láttuk a készüléket.
Az Aspire One különlegessége a két SD-kártyaolvasó nyílás. A jobb oldali támogat több kártyaformátumot, míg a bal oldaliba csak SD-kártya helyezhető. Utóbbinak a linuxos változatnál van jelentősége, az ide kerülő kártyákat az Acer Linux operációs rendszere egy meghajtónak látja a gép SSD-háttértárával. Windows alatt mindkét kártyaolvasó egyformán működik, önálló meghajtóként látszik.
Az Aspire One billentyűzete kényelmesen kezelhető, alig kisebb a hagyományos noteszgépes tasztatúráknál. A magyar kialakítás egészen jól sikerült, csupán az ú, ű, í betűk lettek keskenyebbek a többinél. A touchpad igényel némi megszokást, ugyanis a gombok az érintőfelület két oldalára kerültek, de ez az elrendezés nem logikátlan, és a használata percek alatt rutinná válik. A gép bal oldalára került az SD-olvasó mellé a töltőcsatlakozó, a VGA-kimenet, a hálózati kábel konnektora és egy USB-kapu, jobboldalt pedig a maradék két USB-t és a hangcsatlakozókat találjuk.
Pillanatnyilag az Aspire One az egyetlen netbook a magyar piacon, amely kapható beépített HSDPA-modemmel is, ami az egyik legkényelmesebb módja a mobilinternet-hozzáférésnek. A SIM-kártyát az akkumulátor alá kell behelyezni, majd a szoftverben a szolgáltató beállítása után elég csak a Csatlakozás gombra kattintani.
Asus Eee PC 1000H
Kiicsi, közepes, nagy - az Eee mindenféle konfigurációban, színben elérhető. Az első Eee PC még Celeron processzorral mutatkozott be és 7 hüvelykes kijelzője volt, a mai csúcsmodell pedig fémes burkolattal, illetve a kategória határait feszegető hardveres kiépítéssel jelenik meg. 7, 9 és 10 hüvelykes kijelzővel is találunk Linux és Windows rendszerrel szerelt gépeket egyaránt, ráadásul vannak merevlemezes és SSD-s modellek is. Az optimális választás talán a mostani tesztalanyunk lehet: az Eee PC 1000H ezúttal fekete színben, fényes, ujjlenyomatgyűjtő borítással érkezett, nevéből is látszik, hogy a kijelzője 10 hüvelykes. A panel felbontása a szokásos, 1024×600 pixel, ami ekkora méretben már jól látható.
Az összes netbook monitora modern, LED-es háttérvilágítással bír. Ez egyrészt kisebb helyet foglal, mint a hagyományos, lámpás kialakítás, így vékonyabb lehet a kijelzőpanel, másrészt pedig jóval kevesebbet is fogyaszt elődjénél, ami az üzemidőt befolyásolja pozitívan. A billentyűzet kialakítására is jó hatással volt a nagyobb méretű ház, az Eee PC tasztatúrája egyből kézre esik. A billentyűzet felett jutott hely még gyorsgombnak is, amelyekből szabadon programozható. Az 1000H is, az Intel Atom processzora köré épül, 1 gigabájt memóriával és 160 gigabájtos merevlemezzel.
Fujitsu Siemens Amilo Mini
A Fujitsu Siemens az úttörőkhöz - az Asushoz, az MSI-hoz és az Acerhez - képest későn dobta piacra saját netbookját. Amíg a versenytársak gépei már hónapok óta a polcokon vannak, addig az Amilo Mini még csak most érkezik a gyárból, és november végére várható csupán, hogy megjelenjen a szakáruházak kínálatában. Többször említettük már, hogy ebben a kategóriában nehéz újat mutatni, különösen úgy, hogy a csekély mennyiségű puskaport mások már elhasználták.
A Fujitsu Siemens a modell tervezésekor a dizájnra helyezte a hangsúlyt, és ebben nem volt nehéz dolga, hiszen nyár elején mutatkoztak be a frissített megjelenésű Amilo 3000- es sorozatú gépek. Az Amilo Mini tulajdonképpen pont ugyanúgy néz ki, mint nagyobb társai, egyszerűen csak minden dimenziója harmadával kisebb. Amiben Fujitsu Siemens újat tud mutatni, az a cserélhető színű fedlap. Gyakorlatilag az alapvetően fehér színű külső borításra pattinthatunk rá többféle színű takarólapokat. Magas labda, nem is hagyja ki a gyártó: lesz átlátszó borítás is, ami alá bármilyen fényképet berakhatunk, de biztosra vesszük azt is, hogy számtalan szolid és kevésbé visszafogott mintázatú burkolat lesz idővel kapható a géphez.
Az Amilo Mini másik különlegessége Express Card bővítőhely, ami nagymértékben növeli a gép funkcionalitását, hiszen egy HSDPA-modem beszerzése ebben a formában ma már nem probléma. Ennek az ára az volt, hogy csak USB-kaput találtunk a gép oldalán, minden más tekintetben a szokásos paramétereket kapjuk. A Fujitsu Siemens gépébe csupán 60 gigabájtos merevlemez került, de a mindennapi használathoz is bőven elég. A kijelző 8,9 hüvelykes, billentyűzet ennek megfelelően kisebb, sőt: tervezési hiba, hogy a klaviatúra lehetne még szélesebb, hely ugyanis van neki. Kicsi a touchpad is, ráadásul gombok mellé, és nem pedig alá kerültek. Összességében elfogadható gép az Amilo Mini, kár, hogy a fentiekre nem figyeltek jobban.
Lapozás után következik az MSI és a Toshiba netbook tesztje és az értékelés. >>>
MSI Wind U100
Kronológiailag a második versenyző az Asus Eee PC-je után a kategóriában, de amíg a versenytárs sokáig kereste az ideális konfigurációt és méretet, addig az MSI elsőre merevlemezes, 10 hüvelykes, windowsos géppel mutatkozott be ebben a szegmensben. Létezik egyébként a Windből 9 hüvelykes változat is, de az Magyarországon nem került forgalomba. (Ugyan a premier csillogását némiképp elhalványította a kezdeti időszakban jelentkező szállítási probléma: eleinte hazánkba szinte csak rózsaszín gép érkezett és abból sem sok.) Érdekes, hogy az MSI notebooknak nevezi a Windet, pedig egyértelműen netbookról beszélünk - úgy tűnik, kell idő a piacnak, amíg standarddá válnak az általánosan használt megnevezések.
Nehéz fogást találni az MSI Winden, hiszen valamennyi olyan paraméterben optimális, amelyeket a versenytársaknál még kritizáltunk. Fényes felületű ugyan a burkolat, de matt a kijelző, így a gép nem gyűjti annyira az ujjlenyomatainkat, és munka közben sem kell a tükörképünkben gyönyörködnünk. A billentyűzet „faltól falig" ér, vagyis kihasználja a 10 hüvelykes kijelzőhöz igazodó készülékház teljes szélességét, ami elfogadható méretű gombokat eredményez. Talán egyetlen pont, amit kritizálhatunk, a touchpad, ami sajnos nagyon méretű, holott lehetne sokkal szélesebb is - hely lenne neki.
Toshiba NB100
Jól látható a koncepcióbeli különbség a Toshiba és a többi gyártó elképzelése között erről a termékcsoportról. A versenytársak - eltérő mértékben ugyan, de - divatcikként értelmezik a zsebnoteszüket, megjelentetik a gépeiket fehér, rózsaszín, piros és egyéb színekben is a hagyományos fekete és fehér mellett, sőt a formatervezés is azt sugallja, hogy egy trendi termékről van szó. A Toshiba ehelyett tulajdonképpen elővett egy két-három évvel korábbi noteszgép-dizájnt, lekicsinyítette a méreteket, és faragott rajta egy kicsit. Az eredmény egy notebook-kinézetű, de netbook méretű gép lett, 8,9 hüvelykes kijelzővel, 120 gigabájtos merevlemezzel, fekete, szürke vagy pezsgő színben.
A kis hellyel is remekül játszottak a tervezők, jó, hogy a billentyűzet mindkét oldalon a gép széléig így a lehetőségekhez képest maximális méretű. A megjelenés mellett a Toshiba gép különlegessége gyártó más modelljein már megismert Sleep 'n Charge funkció. újítás lehetővé teszi a készülék USB-portjain egyéb eszközök (például mobiltelefon vagy MP3-lejátszó) töltését a netbook kikapcsolt vagy hibernált állapotában is. Csak arra figyelni, hogy a töltés ne tegye működésképtelenné az egyébként kiváló NB100-at. Ez a gép is megjelent linuxos változatban, de ahogy már a bevezetőben is említettük, mindenképpen javasoljuk a nem sokkal drágább, de erősebb windowsos kiadást.
Hajtás után hátra van még az Összegzés és az Értékelés. Lapozzon! >>>
Összegzés
Ahogy már a bevezetőben is említettük, a kínálat nagyon egységes, a gépek között alig lehet különbségeket találni. Mivel minden gyártó netbookja ugyanarra az Intel platformra, azonos processzor köré épül, teljesítményméréseket nem végeztünk, mert az eredmények közötti eltérés hibahatáron belül lett volna. Ugyanaz az Atom processzor, azonos lapkakészlet mellett, nem fog más teljesítményt mutatni egy Asus vagy egy MSI gépben.
Amiben különbséget lehet tenni az egyes modellek között, az a leglátványosabb paraméter, vagyis a kijelző mérete. Egyéni ízlés kérdése, hogy kinek mi a preferenciája: kényelmesen dolgozni 8,9 hüvelykes képátlón is lehet, a nagyjából három centiméterrel nagyobb, 10 hüvelykes méret pedig azonos felbontás mellett nagyobb pixeleket ad. Persze ezzel összhangban a gépek mérete és tömege is változik, kétségtelen, hogy az Asus Eee PC a hatcellás akkumulátorával 5-6 órás működést kínál, de nagyobb és majd' másfélszer nehezebb is a többi gépnél. A kijelzőhöz hasonlóan az akkumulátor-kapacitás is egyéni megítélés kérdése, nem tudjuk azt mondani, hogy a nagyobb akku jobb, mint a kisebb, mert utóbbi kevesebb ideig működteti ugyan a gépet, de apróbb és könnyebb.
Fontos szempont lehet a választásnál a garancia kérdése, e tekintetben vannak a legnagyobb különbségek a gyártók között. Míg a Toshiba 3 év garanciát ad az NB100-hoz, addig az Acer Aspire One esetében ez csak 1 év. Ez persze tükröződik az árképzésben is, a két gép ára között közel 20 százalékos az eltérés, holott paramétereikben szinte azonosak.
Értékelés
A lenti táblázat hosszas böngészése, és a noteszek sokadik kézbevétele, vizsgálata, használata után úgy döntöttünk, hogy mivel csak nüansznyi különbségek vannak az egyes gyártók modelljei között, ezért tesztgyőztest ezúttal nem hirdetünk. Ha mindenképpen meg kellene jelölni egy ilyen díjazottat, akkor talán az Aspire Onenak ítélnénk oda a kedvező ára miatt, de ezt az előnyét elhomályosítja a Bluetooth hiánya és a többiekhez képest rövidebb garanciaidő. Szerkesztők Ajánlata díjat kap még az MSI Wind, amely árban ugyan a középkategóriát képviseli, de két olyan extrát is kínál, amit a többiek nem: ilyen a memória megduplázásának a lehetősége, és a túlhajtás opció. Ezek közül tényleges, gyakorlati előnye csak az elsőnek van, de a Wind ettől függetlenül is nagyon „egyben van". Szintén ajánlott az Asus Eee PC 1000H is, elsősorban a hatcellás akkumulátora, és az ezzel járó kiemelkedően hosszú üzemideje okán. A Toshiba NB100 a 3 éves garanciaidejével, az ergonomikus kialakításával, és a Sleep 'n Charge funkcióval emelkedik a mezőny fölé, így szintén jár neki a Szerkesztők Ajánlata díj.
Látható, hogy egyedül a Fujitsu Siemens gépe lóg ki a mezőnyből, ezúttal nem pozitívan. Az Amilo Mini általános minőségérzetét, kialakítását tekintve pont annyival marad el a másik négy géptől, hogy a díjazása elmaradjon.
Kattintásra nagyobb lesz!
