Szerverek a könyvespolcra
A szerverek óriási szekrények, zajosak, köpik az elektroszmogot és külön szakma őket menedzselni. Korunk információ dömpingje azonban csak kiköveteli magának, hogy rendszerezetten és lehetőleg biztonságosan tároljuk adatainkat, azaz legyen otthoni, irodai szerverünk. Tesztünkben olyan céleszközökkel foglalkozunk, melyekkel ezt olcsón és hosszas továbbképzés nélkül is megtehetjük.
Információs dömpingben élünk, és már nem csak akkor vagyunk idegesek, ha megszakad a mobiltelefon hívás, hanem akkor is, ha rájövünk, hogy otthon felejtettünk néhány fontos fájlt. Jó lenne, hogy ha csak egyszerűen „hazanyúlhatnánk" értük interneten át, de ehhez sajnos valamiféle szervert kellene otthon üzemeltetnünk és beállítanunk.
Hasonlóan bosszantó, sőt, lesújtó lehet, ha a számítógép merevlemeze kileheli lelkét és adatainkat ezzel átadja az enyészetnek. Ha házi vállalkozásunkat egyetlen számítógépen adminisztráltuk és nem készítettünk elég gyakran (vagy egyáltalán) mentéseket, akkor ez végzetes következményekkel is járhat üzletvitelünkre nézve. Hiába határozzuk el, hogy mentünk, ha a gigabájtokat kényelmetlen és időpazarló feladat DVD korongokra másolgatni, arról nem is beszélve, hogy a lemez archívum nyilvántartása nélkül utóbb visszakeresni sem könnyű egy mentést. Csak a merevlemezek jöhetnek szóba, mint a sebesség és kapacitás bajnokai, amit, hogy többen és kényelmesebben használhassák, egy kis szerverbe építettek be.
A szerver, amit erre találtak ki, de tudom-e kezelni majd?
Szerverként használható saját gépünk is (ennek hátrányaira később kitérünk), de sokkal célszerűbb egy kifejezetten erre a célra tervezett eszközt vásárolni. Nem csak hatalmas szekrények formájában léteznek ugyanis kiszolgálók, hanem kifejezetten azzal a céllal is, hogy a központi adattároló egység szerepét töltsék be egy kisebb irodában vagy akár otthon. A magyarul hálózati adattárolóként emlegetett eszközöket angol elnevezésük után a szakirodalom csak NAS-ként (Network Attached Storage, azaz hálózatra kapcsolt tároló) emlegeti, sőt, az olcsóbb belépő kategóriás modellek elterjedésével ez a rövidítés terjed a köznyelvben is.
Ezek a készülékek technológiailag komplett, állománymegosztásra kifejlesztett számítógépek. Általában akkorák, mint egy kisebb szünetmentes tápegység (UPS), de vannak külső USB merevlemeznél alig-alig nagyobbak is. Képernyő (VGA vagy DVI) kimenetet hiába keresnénk rajtuk, a monitor legtöbbször úgyis kikapcsolva állna és csak feleslegesen fogná a port. Valamennyi mini szerver Ethernet hálózatra csatlakoztatva saját IP címe alapján elérhető és egy közönséges Internet böngészőben jeleníthetjük meg beállítópaneljeit.
Nyilván senki sem szeretne külön tanfolyamot végezni ahhoz, hogy kezelhesse házi szerverét, ezért ezek tervezésekor ügyeltek arra, hogy egy rövid varázsló lefuttatása után legalább az alap szolgáltatásokat nyújtsák (akárcsak a vezeték nélküli internetes útválasztók). Ez annyit tesz, hogy a legtöbb egység önállóan feltalálja magát (kér magának IP címet) a helyi hálózatunkon, majd publikus mappáját elérhetjük a mellékelt segédszoftverrel, vagy a kézikönyvben beírt nevét a Sajátgépbe beírva. Magyarán a CIFS/SMB hálózati protokollt használják a kis készülékek, amit a Windows is alkalmaz állománymegosztásra a helyi hálózaton. Pusztán ez a funkció kiváltja a számítógépek megosztott mappáinak használatát, nem kell egy szervernek kinevezett villanyóra pörgető asztali számítógépet zúgatnunk az iroda sarkában.
Biztonság merevlemezen?
Mást sem hallunk, mint hogy mennyire megbízhatatlanok a merevlemezek, mégis jobb híján ezeket kell használnunk mentésekhez is és ezeket találjuk a NAS belsejében is. A ma már majd' minden háztartásban fellelhető digitális zenei és video-gyűjtemény annyi helyet foglal, hogy még Blu-ray lemezre is kilátástalan, sziszifuszi munka lenne kiírogatni, hát még DVD-re. A merevlemezek elég nagyok és gyorsak, viszont előbb utóbb elromlanak, ami ellen azt tudjuk tenni, hogy több lemezt használunk egy tömbben és redundánsan tároljuk rajtuk az adatokat. Egy redundáns tömb bármelyik elemének meghibásodásakor elérhető a tömb teljes adattartalma, mert minden adat túlbiztosítással került rögzítésre. Alsó kategóriás rendszerekben a két meghajtóból összefűzött RAID 1 tömbök jelentik a bevett megoldást, ezekben a két merevlemezre pontosan ugyanaz a tartalom kerül, így egyik meghajtó kiesésekor csak be kell helyeznünk egy újat és a NAS - jobb esetben a háttérben, észrevétlenül - újraépíti a biztonságos kötetet.
Két merevlemez már lehetővé teszi, hogy duplán, RAID 1 kötetben tároljuk az adatokat.
Központban és interneten mappák és felhasználók
Ha csak kicsit is böngészgetjük egy ilyen készülék menüit, akkor szinte mindegyik esetében megtaláljuk azokat a funkciókat, amikkel a „megosztom a mappámat, tedd bele" topológiáról tovább lépve felhasználókat és mappákat vehetünk fel és ezeket tetszőlegesen egymáshoz rendelhetjük. Kvótákat is meghatározhatunk, hogy senki ne használhasson túl sokat a drága tárterületből. A legtöbb készülék tartalmaz FTP és HTTP szervert is, és ha rendelkezünk otthon internet előfizetéssel és egy internetes útválasztóval, akkor azon beállíthatjuk, hogy adataink elérhetők legyenek a világ másik feléről is.
Ezek a legalapvetőbb szolgáltatások, de emellett még egyedileg kínálnak extrákat az egyes készülékek. Ma már soknak a homlokzatán találunk USB kaput, esetleg kártyaolvasót, hogy adatainkat a számítógép nélkül is feltölthessük a NAS-ra. Szintén általános, hogy nem csak állomány, hanem média megosztásra is kínálnak akár több protokollt is, így a felmásolt zenéket, képeket, videókat nem csak egy számítógéppel, hanem a tévére, erősítőre kötött speciális szórakoztató elektronikai eszközökkel (média kliensekkel) is elérhetjük. Ilyeneket sok NAS gyártó maga is előszeretettel kínál.
A bal oldali ReadyNAS Duo mellett egy Logitech média kliens és a NETGEAR EVA 8000 HD felbontású médialejátszó sorakoznak a nagyképernyős tévé alatt.
Mezőny dupla dinamittal
Tesztünkben tehát ezúttal olyan NAS modelleket mutatunk be, melyek árszabásukban megfelelnek nem csak irodai, de akár (némi spórolás után) akár otthoni felhasználásra is. Válogatáskor kitétel volt még, hogy biztonságos, RAID 1 rendszerű köteteket is kezeljenek, azaz eleve két merevlemezt tartalmazzanak, vagy házilag kiegészíthetőek legyenek második merevlemezzel is. Ezen belül persze adódnak különbségek a kötetek kiosztását és kezelésének rugalmasságát illetően. Legtöbb esetben üresen kerülnek forgalomba a készülékek és házilag kell betöltenünk a 3,5 hüvelykes SATA meghajtókat.
Természetesen minden modellen található Ethernet csatlakozás és ezen belül egyre többször találkozunk nagy sebességű, gigabites porttal. Ez nem csak marketing fogásnak jó, tapasztalataink szerint az átvitel sebessége ha nem is tízszeresére, de akár háromszorosára is nőhet.
Nem csak teljesítményben, szolgáltatásokban és rugalmasságban is van különbség NAS és NAS között, no és az ár sem mindegy, érdemes végigböngészni a pillanatnyi kínálatot és felmérni az egyes készülékek erősségeit, hátrányait.
A sokszor szekrényeket elfoglaló szerverek tudásának értékes morzsái szorultak a házi-kisirodai adattároló egységekbe, hogy irodai szinten is biztonságosabbá tehessük az adattárolást. Az egyetemi csúcsszerver és a kenyérpirítónál alig nagyobb hat rekeszes irodai NAS ugyanazt a célt szolgálják, egész más szinten.
L. Zsolt
2010-01-02 20:09:56
2010-01-02
Szoftver rész ? Esetleg a WL500G-P Asus router USB portjain diszk és nyomtató szerverként használva a fenti routert dd-wrt v24-el? Esetleg ingyenes linux os. (például gentoo)
Fel kéne már nőni tényleg a gagyiságból és nem mindent a kereskedelmi érdekeknek alárendelve korrumpálódni.