Szubjektív: kalózok pro és kontra

A svéd európai parlamenti választásokon 7,1 százalékos eredményt ért el a svéd Kalózpárt, ezzel két tagot delegálhat az Európai Parlamentbe. Két szerkesztőnk két szemszögből gondolkodott el a témán.

Kalózok az Európai Parlamentben
(Tószegi Szabolcs írása)

A svéd európai parlamenti választásokon 7,1 százalékos eredményt ért el a svéd Kalózpárt, ezzel két tagot delegálhat az Európai Parlamentbe. Ez így elsőre politikai hírnek hangzik és semmi keresnivalója nem lenne a PC World hasábjain, de a párt programja tartalmaz olyan témákat, amelyek gyakorlatilag minden internetezőt érintenek.

Programjuk három fő részből áll, ezek közül az első minket nem nagyon érdekel – a szabadalmi eljárásokat szeretnék megváltoztatni, mert a mostani szabályozást igen károsnak tartják (elsősorban a gyógyszeriparban), mivel feleslegesen lassítja és drágítja a kutatásokat. A második a magánszféra tiszteletben tartása, az állampolgárok túlzott „szemmel tartására” és ellenőrzésére már volt több példa Európa történelmében és soha nem vezetett jóra.

A harmadik – és számunkra legérdekesebb – pontjuk a szerzői jogok teljes megreformálása lenne. A szerzői jogoknak az lenne a feladatuk, hogy megfelelő egyensúlyt biztosítsanak a szellemi javak előállítása, valamint ezek terjedése között. A Kalózpárt véleménye szerint a nem üzletszerű másolást és felhasználást teljesen ingyenessé kellene tenni – a fájlcserét és a P2P-hálózatokat pedig nem támadni és bezáratni, hanem támogatni kellene. Ehhez persze hozzátartozik a különböző másolásvédelmi eljárások (DRM) használatának teljes tiltása is.

Ha belegondolunk, akkor tökéletesen igazuk van, mert aki akar, az ma is teljesen ingyenesen juthat hozzá gyakorlatilag mindenhez az interneten és torrentoldalakon keresztül. Eddig is a felhasználó jóindulatára volt bízva, hogy kiad-e pénzt egy filmért vagy egy albumért, vagyis támogatja-e valamilyen módon annak előállítóját. Az emberek eddig is jártak és ezután is járni fognak moziba és koncertekre. Ha a Kalózpárt által elgondolt változások valamilyen úton-módon végrehajtódnak, gyakorlatilag akkor sem fog változni semmi, csupán az átlag felhasználónak nem kell rettegnie a jogvédő szervezetek „haragjától”.

Szép a szabadság, de...
(Bátky Zoltán írása)

"Kistermelő vagyok. Saját, nehezen összekapirgált pénzemen vásároltam magamnak egy telket, feltöltettem termőfölddel, és elhatároztam, hogy répát fogok termeszteni. Meg is vettem a hozzávalókat, a magokat, és az összes szükséges eszközt, az öntözőrendszert, traktort, ekét, növényvédőt, gyomirtót. Hatalmas befektetés volt, de úgy gondoltam, szeretek is répát termeszteni, enni is jó, a felesleget pedig normális áron eladom, így mindenki csak jól járhat, nem? Kemény munka volt egyedül előkészíteni a földet, elvetni a magokat és gondozni a termést, végül pedig betakarítani - csak magamra számíthattam.

Reggel aztán furcsa zajokra ébredtem. Kinéztem, és láttam, hogy Kalóz Pál, a falu ingyenélője hordja el a répával teli zsákjaimat. Mire megszólalhattam volna, gúnyosan hátraszólt:

- Nyugi, tata! Nem adom el, magamnak viszem, elrágcsálom szépen, nem osztom meg senkivel, ez így nem bűncselekmény!
- És velem mi lesz? - kérdeztem tőle, de ő csak gúnyosan visszakiabált:
- Az nem az én gondom, biztos van még zöldségnek való!

Ezzel vígan rágcsálva eltűnt, hátán az általam megtermelt, de ezek szerint jogszerűen közössé vált terméssel.
Azóta nem termelek répát, mert bizony nekem nem éri meg, hogy az én befektetésemet, az én erőfeszítéseimet mások eszik meg ingyen. Mások szerint Kalóz Pál a TSZ-ektől is lop, akik meg sem érzik a veszteséget. De valahogy ez engem nem nyugtat meg, miközben korog a hasam. Csak azt remélem, hogy szépen, lassan az összes kistermelő ugyanígy abbahagyja majd a termelést, a TSZ-eknek pedig mégiscsak lesz pénze megvédeni a földjeiket. Akkor talán a Kalóz Páloknak is korog majd a hasa, és rájönnek, hogy azt a nagy, jogszerű szabadságot bizony nem lehet megenni."

Hű, de furcsát álmodtam. Na, mindegy, szubjektívet kell írnom a svéd kalózpárt győzelméről. Mivel is kezdjem? Talán azzal, hogy zenész vagyok. Saját, nehezen összekapirgált pénzemen vásároltam magamnak hangszereket… Vagy ezt már mondtam volna?