Hirdetés

Finnország mentheti meg a világ közoktatását?

|

Magolás helyett megértésen alapuló oktatással kísérletezik az ország.

Hirdetés

A közoktatás állapotáról mindenkinek megvan véleménye, azonban nem csak Magyarországon elkeserítőek a tendenciák, világszintű problémáról van szó. A tanárok egyre kevésbé képesek megszólítani a diákokat, egyre nehezebb tanulásra motiválniuk őket. A jelenség egyre riasztóbb és szembetűnőbb. Két kérdést kell feltennünk: miért történik mindez, továbbá a háttérben megbújó gondok figyelembe vételével mit tehetnek ellene a szülők és tanárok?
 


Biztosan a diákokban van a probléma?

Nagyon fontos megérteni, hogy az elmúlt évtizedben az internetnek köszönhetően gyökeresen változott meg az információval való viszonyunk. Az internet előtti időkben egyáltalán nem volt könnyű információhoz jutni: ha tájékozódni kívántunk valamilyen témában, akkor otthoni könyvek, egy könyvtár, vagy a legjobb esetben egy hozzáértő személy állt a rendelkezésünkre. A lexikális tudásnak éppen ezért komoly jelentősége volt, hiszen a számunkra szükséges információk beszerzése jelentős terhet jelentett.


Ez mára teljesen megváltozott, hiszen az internetnek köszönhetően néhány perc alatt hihetetlen mennyiségű információt szerezhetünk egy kutatandó témában. Ami ennél is fontosabb, hogy amennyiben a kutatandó témának egy specifikus ágára szeretnénk fókuszálni a figyelmünket, akkor azt is azonnal megtehetjük. Ráadásul nem csak olvashatunk, hanem illusztrációkat nézhetünk, talán még magyarázó videókat is találunk.

Hirdetés


Egy ilyen környezetben nem csak hogy gyorsan megtalálhatjuk a minket érdeklő információkat, de azokat képesek lehetünk aránylag könnyedén kontextusba helyezni, az ebből fakadó megértés által pedig hatékonyabban használhatjuk azokat a konkrét céljainkra. A fiatalok java már ilyen körülmények közt nő fel, amely rávilágíthat arra, hogy miért esik nehezükre komplett tankönyveket bemagolni.
 

(Fotó: Tom Woodward)


Ezen sajátosság miatt semmi értelme „butának” titulálni a fiatalokat, mivel a műveltségnek és intelligenciának alapvetően nincs sok közük egymáshoz, még ha sokan szinonimaként is használják a két kifejezést. A műveltség a lexikális tudásunk összességét jelenti, míg az intelligencia a gondolkodásunk komplexitását takarja. Az IQ-tesztekben pont ezért is próbálnak olyan feladatokat adni, amelyek megoldásához javarészt csak logikára – józan paraszti észre – van szükség.


Finnországban értik a különbséget

Finnországban már az 1970-es években nekiálltak újszerű oktatási modellekkel kísérletezni, azonban mára indult be igazán a gépezet. Dióhéjban alapvetően arról van szó, hogy idővel a finn iskolák jórészt befejezhetik a klasszikus tantárgyakra épülő tanítást, ehelyett témaközpontú foglalkozásokat vezetnének be. Helsinki iskoláiban már tesztelik a módszert, a következő tanévben pedig kötelezővé tehetik az összes finn iskola számára a kipróbálását. Ha sikeresnek bizonyul a próbálkozás, akkor idővel akár az összes iskola véglegesen átállhat a modellre. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem lesznek hagyományos tantárgyakkal foglalkozó órák, de óraszám és jelentőség tekintetében nem ezeken lesz a hangsúly.


No de mit jelent a témaközpontú oktatás? Egyes helsinkiben lévő középiskolákban az akadémikusi oktatási vonalon alapvetően az Európia Uniót tanulmányozzák a diákok, ehhez hozzáfűzve pedig történelmet, földrajzot, gazdaságtudományt és nyelveket tanulnak kiemelten. A szakképző vonalon van például egy „cafeteria szolgáltatások” szakirány, ott a matematikán és kommunikációs képességeken van a fókusz.
 

(Fotó: US Department of Education)

Hirdetés


Az oktatási rendszer lényege, hogy a témaközpontú foglalkozások szorosan kötődnek a hétköznapi életben tapasztalt problémák megoldásához. A diákok azonnal valós életbeli kontextusba tudják helyezni azt, amit tanítanak nekik a tanáraik. „Az új megközelítés a finnek oktatási rendszerükkel kapcsolatos fő aggodalmaira próbál válaszolni: egyrészt az nem készíti fel a diákokat a valós életbeli problémák megoldására, másrészt nem tesz eleget a tanulók kíváncsiságának felkeltésére” – kommentálta a modellt Pasi Sahlberg, a finn oktatási rendszer szakértője, a Harvard Egyetem egyik oktatója.


Ti mit gondoltuk, a finn modell tényleg képes lehet kihúzni a gödörből a közoktatást? Ha igen, akkor vajon mennyi időbe telhet más országoknak a lemásolása?


(Nyitókép: woodleywonderworks)

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.