Így oktatnak a magyar középiskolák

|

Kevesebb óraszám, öregedő géppark, növekvő egyetemi elvárások. Hogyan boldogulnak a középiskolai informatikatanoncok és tanárok?

Idén újabb évfolyamok kezdték meg az informatikatanulást a 2013-tól érvényes, új kerettantervek alapján. Tavaly számos tiltakozó akció indult a változtatások ellen, a szaktanárok nem tartották megfelelőnek, hogy éppen a millenniumi generáció tanulja drasztikusan csökkentett óraszámban a XXI. század egyik legfontosabb tananyagát. „A kerettantervvel van egy szakmailag elfogadhatatlan probléma – jelentette ki a PC World kérdésére Dr. Bánhidi Sándorné, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének főtitkára. – A követelmény megmaradt, de az óraszámok a korábbi évekhez képest 54 százalékra csökkentek, vagyis a NAT-ban előírt tananyagot nem lehet az órákon megtanítani.”

Hirdetés


Ehhez képest a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a fejlett országokban a közoktatás egyre inkább támaszkodik az informatikára. A digitális táblák, a tanulói mobileszközök mindennaposnak számítanak. Sőt, az elsősök sokszor tankönyvcsomag mellett már laptopot kapnak, hogy a tananyagok digitális részei se okozzanak gondot, és számonkérésre is online formában kerülhessen sor. Erről itthon szó sincs. A tanárok és a diákok is egy nagyon összetett problémával állnak szemben, amely – a szakértők szerint – félő, hogy az informatikával való szakszerű foglalkozás teljes elsorvadásához vezet.

Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola


„Az iskolai keretben folyó informatikaoktatás, illetve a digitális kultúrára nevelés nem azonos a számítógép és az internet mindennapos használatával. Az sem helyettesíti az elvett időt, ha más órán találkoznak a diákok digitális tartalmakkal. Az egyéb szakos tanárok ugyanis azt tudják a saját órájukon használni, amit az informatikaórán szakmailag helyesen megtanultak a gyerekek. Így négy év múlva valószínűleg már nem lesz érettségiző, aki az informatikát választaná szakmaként az iskolai tanulmányai alapján” – mondta el félelmeit Dr. Bánhidi Sándorné.


A helyzet mégsem teljesen kiábrándító. A diákok többnyire elégedettek a kapott tudásanyaggal, különösen, ha nem az informatikához kötődő vonalon szeretnének továbbtanulni. Aki pedig nem kapja meg minden kérdésére a választ, az szakkörökre jár, vagy a családtól és a barátoktól szerzi be a szükséges információt. Sőt, olyan is előfordul, hogy kifejezetten időpocsékolásnak tartja egy diák az iskolai rendszerben folyó informatikaoktatást, mivel ő maga sokkal újabb és menőbb eszközökkel rendelkezik, mint az iskola. Így pedig más – szerinte az élethez közelebb álló – programokkal tud dolgozni, mint amelyeket a közoktatás során megismer(ne).

Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola


A felsőoktatás természetesen nem ért egyet a vázolt diákvéleménnyel. Az egyetemi tanárok sokszor hiányolják a gólyák kiterjedt informatikaismereteit, és különösen az analitikus gondolkodás meglétét. Ezért a szakértők az óraszámcsökkentést tartják felelősnek, azonban az egyetemek már jóval a tavalyi kerettantervi változtatások bevezetése előtt is panaszkodtak. A probléma tehát messze nemcsak a kevés órában rejlik, hanem hogy ott mi hangzik el, és milyen eszközön tanulnak a diákok.


Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola

A több mint százéves intézmény ma Budapest egyik legfontosabb műszaki szakközépiskolájának számít. Olyan előképzettséget ad az elektronika-elektrotechnika, illetve az informatika szakmacsoportok alapozásával diákjainak, amely megkönnyíti az érettségi után a választott szakma elsajátítását. Az informatika oktatása tíz számítástechnika-teremben zajlik. Ezekben a 12-18 darab tanulói PC mellett legalább egy tanári gép is található.


Többségükben projektor, egyben pedig interaktív tábla segíti az oktatást. Az iskola rendelkezésére áll továbbá néhány laptop is, amelyek a projektorok elméleti órákon történő használatát teszik lehetővé. Az eszközpark átlagéletkora jelenleg növekszik, mivel az utolsó nagyobb cserére 2008-ban került sor, azonban ez egyelőre nem okoz problémát. Az órákon informatikai alapozó képzés folyik, a diákok a szakmai és a közismereti informatikaórákon megismerkedhetnek az adatbázis- és szoftverfejlesztéssel, a hálózatkezeléssel, az operációs rendszerekkel, a webfejlesztéssel, egy irodai szoftvercsomaggal és a multimédia-készítéssel.

Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola


Hogy még inkább támogassák az önálló ismeretszerzést, azok rendszerezését és közreadását, az iskola idén már negyedik éve rendezte meg a Fülemüle országos informatikai tehetségkutató versenyt, amelyre több száz nevezés érkezett Magyarországról és a teljes Kárpát-medencéből.


Tanári vélemény

„A tanterv kötött, és igen gyors tempót diktál. Adott időkeretbe már plusz ismeretanyag nemigen férne bele – jelentette ki Gál Tamás, informatikatanár. – A módszerek és feladatok megválasztásával tudjuk színesíteni az órákat, ébren tartani a diákok figyelmét.” Így kerülnek elő a Windows mellett a nyílt forráskódú programok. „Tavaly a Linuxok közül a Novell OpenLabot és a LUbuntutt próbáltuk ki. Az előbbi egy, az OpenSuse-re épülő komplett iskolai rendszer, amely alkalmas a hálózati ismeretek elsajátítására. A LUbuntu pedig kis erőforrásigénye és a Windowshoz nagyon hasonló kinézete miatt hasznos a diákok számára” – tette hozzá a szaktanár.


Emellett a webáruház-készítés és a programozás érdekli a diákokat, miközben megismerhetnek több magas szintű és objektumorientált programozási nyelvet. Gál Tamás hozzátette, hogy nagyon hasznos lenne, ha több idő jutna egy-egy tananyagrész megértésére és begyakorlására. „Ugyanakkor örülnék, ha lenne néhány évünk új tanterv nélkül. Most is több fut egyszerre. Az igazi áttörés pedig az lenne, ha az új tanterv alapján tanuló diákok számára a szakközépiskolák ismét szervezhetnének szakképzést a 14. évfolyamon.” Ezzel csökkenne a munkaerőhiány, mivel például egy webfejlesztőnek nem kell feltétlenül egyetemi diploma.


Diákvélemények

A megkérdezett diákok maradéktalanul elégedettek az Egressy nyújtotta informatikaoktatással, bár a gépparkkal kapcsolatban már megoszlanak a vélemények. Plank Kristóf 9. osztályos tanuló például kifejezetten jobbnak látta az Egressy helyzetét más iskolákénál. Évfolyamtársa, Szabó Máté azonban kifejezetten „múlt generációsnak” nevezte a több éve futó gépeket, bár elismerte, hogy a mai közoktatási helyzetben nehéz a cseréket megoldani. A diákok abban egyetértettek, hogy nem okoz problémát, ha nekik egy szoftver újabb változata van meg, mint az iskolának. A tananyagot illetően szintén pozitívak a visszajelzések.

Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola


A többség elegendőnek tartja az iskola által nyújtott tudást a továbbtanuláshoz. Szabó Máté külön kiemelte, hogy a tanárok érthetően és szerethetően magyaráznak. Esetlegesen szükséges kiegészítésként a webszerkesztést és a programozást emelték ki. Szép Balázs a 12. évfolyamról a mobilfejlesztést említette, mivel szerinte nemcsak ez a jövő, de ez is érdekli a legjobban a diákokat. A webszerkesztést illetően pedig a HTML5-ben és a CSS3-ban való nagyobb elmélyülést javasolná. Osztálytársa, Tóth-Kovács Gellért szintén említette a mobilos környezetet, bár ő elégnek látná a leginkább használt programozási nyelvek kiterjedtebb ismeretét.


Eötvös József Gimnázium

Az évtizedek óta a száz legjobb magyarországi középiskola listáján előkelő helyet elfoglaló patinás gimnáziumban fontos szerepet tölt be az informatikaoktatás. Az ott zajló oktató-nevelő munka igyekszik megismertetni a diákokkal a kultúra legszélesebb körét. Ez egyaránt jelent humán, reál és informatikai ismereteket is. Jelenleg az iskolába járó mintegy 900 diák három gépteremben tanulhat, ahol mindegyikük egy Intel Core2-es, 2 GB RAM-mal felszerelt géphez ülhet le. Ezek a körülbelül 3-7 éves készülékek látják el mind az órai feladatokat, mind pedig a szakkörök formájában zajló tehetséggondozást.

Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola


Az iskola távlati céljai között szerepel az „informatikai lehetőségek minél jobb kihasználása” mind az oktatás módszertanában, mind pedig a számonkérésben. Ezek azonban nem tartalmazzák a mobileszközök használatát. A tananyag az irodai alkalmazásokat tartalmazza, ebben a szövegszerkesztés alapjaitól az adatbázis-kezelésig minden megtalálható. Az Eötvös továbbá fontosnak tartja a programozás és a webszerkesztés tanítását is, hogy kielégítse a felsőoktatási igényeket. Az óraszámba még éppen beleférő multimédiaoktatás pedig színessé és nap mint nap használhatóvá teszi a tananyagot, amit igyekeznek folyamatosan frissíteni és – a NAT, illetve a kerettanterv határain belül – minél naprakészebbé tenni az újságok, az internet és persze a szakkönyvek segítségével.


Tanári vélemény

„A rendkívül alacsony óraszámok miatt nem tudjuk kiegészíteni a tantervet, csupán szakkörön van lehetőség többet nyújtani, főleg a programozás, a grafika és a webszerkesztés terén” – mondta el Schmieder László, az informatika munkaközösség vezetője. Hozzátette, hogy bár a 11-12. évfolyam fakultálhat informatikából, a műszaki egyetemekre készülők sokszor mégis inkább választják a matematika-fizika érettségi párosítást. És így nem tanulnak meg programozni. „Amelyik egyetem programozni tudó diákokat szeretne fölvenni, szabja feltételként az emelt szintű informatikaérettségit” – javasolta a szaktanár. Ma amúgy – az elmúlt húsz év változásai miatt – jóval nehezebben figyelnek a diákok. „Nem gyengültek, inkább túlterheltek a több hatás miatt, kevésbé köti le őket egy dolog, így nehezebben mélyülnek el egy adott témában.” Ezért is fontos, hogy megfelelő eszközök segítsék őket a tanulásban.

Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola


Schmieder László szerint az Eötvös szerencsés, mivel a használt PC-k és a hozzájuk kötődő tananyag nem elavult, így nem szül elégedetlenséget. Ugyanakkor a gondolkodás fejlesztéséhez fontosnak tartaná, hogy a problémamegoldásra ne csak az órakeret egyhetede jusson, amely a jelenlegi óraszámok mellett tíz óra a 9-10. évfolyamon összesen. Ehhez azonban több informatikaórára lenne szükség.


Diákvélemények

A jelenlegi eötvösös tanulók nem kívántak részt venni a PC World felmérésében, de néhány korábban végzett diák elmondta, hogy számukra nem jelentett gondot az informatikaérettségi, ugyanis a gyakorlati úton megszerzett ismeretanyag elegendő volt a feladatok megoldására. Tehát a középszintű érettségit az iskolában tanultak alapján bárki játszi könnyedséggel megszerezheti. Ezzel együtt ők is bevallották, hogy szívesebben választották az emelt szintű matematika-fizika párosítást, mivel azt nagyobb óraszámban tanulták a négy év során.

Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola


Fontosnak tartották kiemelni, hogy szerencsésnek mondhatják magukat, mert olyan tanár tanította őket informatikából, aki hagyta őket szárnyalni. Erre szükség is volt, mert bár nem tartották kifejezetten elavultnak a gépeket, de nem bánták volna, ha újabbakon dolgozhatnak. Igaz elismerték, hogy sosem okozott gondot, ha nem a saját eszközük tudásának megfelelő gép elé kellett leülni, mivel visszalépni sokkal könnyebb, mint előre. Viszont az időmenedzsment kapcsán megjegyezték: előfordult, hogy egy-egy lassú programbetöltődés nyomán haszontalanul ment el a 45 perces órából jó néhány értékes perc. Ezért szerencsés a dupla órák tartása.


Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

A lassan harmincéves gimnázium egyedülálló spanyol nyelvi eredményekkel büszkélkedhet, és bár az iskola inkább humán beállítottságú, nagy hangsúlyt fektet a digitális kultúrára is. A kerettantervnek megfelelően két évig tanulnak a diákok informatikát, heti két órában. Viszonylag új, az elmúlt években folyamatosan frissített géppark segíti az oktatást, amely magában foglalja a tanári és tanulói munkaállomásokat, telepített PC-k és notebookok formájában. A gyorsaságot pedig négy darab szerver biztosítja. Ezek szükségesek is ahhoz, hogy az Office-programok, illetve az ECDL-modulok megfelelő minőségben és gyorsasággal futhassanak.

Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium


Két félosztályos számítógépteremben zajlanak folyamatosan az interaktív órák. Az egyikben mindig informatikaoktatás zajlik, míg a másik gépterem a szakórák illusztrálását és audiovizuális lebonyolítását segíti. A termekben az egyéni és a csoportos munka feltételei is megvannak, így például a gyerekek gyakran próbálnak minél különlegesebb audiovizuális élményeket előcsalni. További segítség a szaktantárgyak oktatásához, hogy több teremben van digitális tábla, telepített gép projektorral és internettel. A legideálisabb az lenne, ha minden terem rendelkezne az említett konfigurációval, de ehhez további fejlesztésekre volna szükség, ami a jelenlegi finanszírozási rendszerben számos problémába ütközik.


Tanári vélemény

„Nálunk nagyon gyakorlatias ismeretre tesznek szert a diákok” – jelentette ki Kovácsi Zsolt tanár. – Ezért sokan választják érettségi tárgynak az informatikát. Fontos persze, hogy előrehozott érettségiként is le lehet tenni, ez is hozzájárul a tárgy népszerűségéhez.” Mindez persze a középszintű érettségire igaz, mivel a programozás nem tananyag, ennek azonban az időhiány a fő oka. Kovácsi Zsolt szerint a komoly programozástanítást csak informatikatagozattal rendelkező szakközépiskoláktól lehet elvárni. Ha a jelenlegi órabeosztásban kellene még erre is sort keríteni, akkor a gyakorlatias ismeretekből kapnának kevesebbet a diákok, amelyekre azonban éppen az elmúlt 10-15 évben megváltozott képességek, magatartási és szorgalmi tényezők miatt igen nagy szükség van.

Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium


De nemcsak óraszámnövelésre lenne szükség, hanem a mobileszközpark bővítésére is. „Létezik a diák laptopprogram. A mi iskolánk még ilyenben nem vett részt, de ez is egy jó formája lehet annak, hogy a diákokhoz közelálló informatikát a szakórákon segítségül hívjuk. Az órákra készüléshez ugyanis sokan használnak mobileszközöket otthon” – mondta el a szaktanár, bár hozzátette, hogy mégsem tapasztalt hiányérzetet a diákok részéről.


Diákvélemények

A megkérdezett diákok többségében elégedettek voltak mind a gépek állapotával, mind az informatikaoktatás minőségével. Kiss Boglárka és Morcz Fanni 10. osztályos tanulók például egyetértettek abban, hogy azoknak bőven elég a megszerezhető tudás, akik nem kívánnak informatika vonalon továbbtanulni, de olyan vélemény is akadt bőven, amely szerint az érettségi gond nélkül letehető a vett anyag alapján. Sőt, Kiss Boglárka még csökkentené is az elméleti tananyagot a gyakorlat javára. Egyébként szinte minden diáknak akadt kiegészítő ötlete a jelenlegi tananyaghoz.

Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium


Szintén a 10. évfolyamról Móczár Maja és Pados László azt fejtette ki, hogy kevesebb időt kellene fordítani olyan programok oktatására, amelyeket úgyis mindenki ismer. Tehát a Microsoft Word helyett más programok is érdekelnék a diákokat. Bábel Alexandra az egyetemi nyilvántartó rendszereket (ETR, Neptun), Morcz Fanni pedig a vírusirtást, az adatvédelmi tájékoztatást, illetve a közösségi oldalak felelős használatának tanítását hiányolta. Bartos Lilla ugyanakkort – több társával együtt – sokallta a weblapszerkesztést. Az is több véleményben előkerült, hogy hasznos lenne a magasabb óraszám, így könnyebben elmerülhetnének egy-egy érdekes témában, és nem lenne olyan feszes a tempó.


Mit szeretnének a tanárok?

1. Magasabb óraszámot
2. Újabb gépeket, több mobileszközt
3. Több időt a gyakorlásra


Mit szeretnének a diákok?

1. Magasabb óraszámot
2. Több nem hétköznapi program megismerését
3. Több időt egy-egy téma megismerésére, gyakorlására


Idén is Fülemüle

Idén októberben immár ötödik alkalommal hirdették meg a Fülemüle országos informatika tehetségkutató versenyt, amelyen minden általános és középiskolás diák megmutathatja, hogy milyen informatikaórát szeretne. A versenyző diákok az informatika egy-egy területén gyűjtenek információkat, rendszerezik, és az informatika órán felhasználható prezentációt készítenek a megszerzett ismeretek továbbadásához. A verseny második fordulójába a hazai és határon túli iskolák kategóriánként (általános iskolai, középiskolai vagy speciális) három legjobb versenyzőjüket nevezhetik be pályamunkáik beküldésével.


Jelentkezési határidő: 2015.01.10. Nevezési díj nincs. A díjkiosztóra 2015. április 9-én kerül sor. A versenykiírás megtalálható a verseny honlapján.

 

Hasonló érdekességeket olvashatsz az aktuális PC Worldben is. Éves előfizetéssel ráadásul most 6 960 forintot is megspórolhatsz!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.