Hirdetés

Interjú egy időutazóval

|

Valószínűleg sokunknak továbbra is valamiféle titokzatos, homályba vesző varázslatnak tűnik a jövőkutatás. Brian David Johnsonnal, az Intel jósával beszélgettünk.

Hirdetés

Nem kell mágia ahhoz, hogy megjósoljuk az előttünk álló eseményeket. Ha a varázsgömböket felmérésekkel, a misztériumokról mesélő csillagokat adatok millióival helyettesítjük, akkor egy komoly tudományágat kapunk, amelynek létjogosultsága racionális érvekkel indokolható. A világ egyik legnagyobb processzorgyártójánál, az amerikai Intelnél például van is ilyen pozíció: jövőkutatónak nevezik, és Brian David Johnson tölti be. A szakemberrel egy korábbi TEDx Danubia konferencia kapcsán beszélgettünk.

Meglepődnek az emberek, mikor a névjegykártyádra pillantanak? Pontosan mivel foglalkozol?

Az Intel futuristájaként az a dolgom, hogy lemodellezzem, hogyan fogják használni a különböző technológiákat, valamint azt, hogy egyáltalán milyen új megoldásokra lehet szükségük a jövőben. Ez persze egy kicsit úgy hangzik, mintha valami science fiction dologról beszélnénk, pedig nagyon is gyakorlatias. Az Intel elvégre mégiscsak egy gyártó, energiaforrásokhoz szükséges alkatrészeket, chipseteket, processzorokat készítünk. A legújabb lapkák megtervezése nagyjából öt évig tart, ennyi idő alatt jut el a termék a tervezőasztaltól a gyártósorig. Szóval az Intel számára igenis fontos üzleti kérdés az, hogy az emberek miként fognak cselekedni, gondolkodni mostantól számítva mondjuk tíz évvel később.

 



Az addig rendben van, hogy az Intelnél már most akadnak olyan processzorok, amelyeket az átlagemberek tíz év múlva fognak használni. De honnan tudjátok, hogy valóban akarják is majd ezeket használni?

Nos, az általam használt és felépített modell gyakorlati tapasztalatokon nyugszik. Milyen érzés lesz majd embernek lenni tíz év múlva? Hogyan építem ezt fel? Sok különböző forrás keverékéből születik meg a végeredmény. Majdnem mindig a társadalomtudományokból indulok ki. Antropológusokkal és demográfusokkal dolgozom együtt, akiket a világ minden tájára elküldünk, hogy tanulmányozzák a különböző piacokat, kultúrákat és természetesen magukat az embereket. Hogyan vásárolnak, hogyan lépnek interakcióba a környezetükkel, hogyan kommunikálnak, hogyan imádkoznak. Ez alapján mélyen beleláthatunk abba, mit is akarnak csinálni, mire van szükségük. Ehhez aztán hozzávesszük a technológiai kutatások eredményeit, illetve azt, hogy mi is egyáltalán az elvárásunk az Intellel szemben. Ha technológiai lehetőségekről beszélünk, akkor nem csak arra kell gondolnunk, hogy mire lesznek majd képesek az Intel termékei. Más cégekkel is kapcsolatba lépünk, és igyekszünk információt összegyűjteni arról, hogy ők milyen technológiákat használnak majd tíz év múlva.

Értem. És mi ezzel a cél?

Az, hogy jobbá, egészségesebbé és ésszerűbbé tegyük az emberi életet. Meg természetesen a profit, hiszen az Intel is versenypiaci körülmények között működik. Nekem pedig ki kell találnom azt, hogyan szolgálhatná ezeket a célokat a technológia, amihez persze rendszerbe kell állítanunk ismereteinket, amelyekkel az emberekről rendelkezünk. Utána jöhet az egész jövőkérdés közgazdasági oldala. Megvizsgáljuk a népességnövekedési, a GDP- és egyéb gazdasági adatokat. Az Intelnek van egy vezető közgazdásza, vele dolgozom együtt ezeken a kérdéseken és témákon. Én magam ugyanis nem vagyok gazdagsági szakember, viszont így jobban megérthetem azt, hogy néz ki a világunk. Szóval mindent összevetve képet nyerünk arról, hogy milyen az emberiség valójában, aztán a technológiai lehetőségeinkről, végül pedig arról, hogy általánosságban mi a helyzet ezzel a bolygóval.

Kapunk egy modellt, amely elmagyarázza, milyen embernek lenni?

Pontosan. Aztán pedig útra kelek. A legtöbb időmet az Intelen, sőt az Egyesült Államokon kívül töltöm. Beszélek az emberekkel, a médiával, egyetemekkel, kormányokkal, hadi cégekkel és fogyasztókkal. Elmondom nekik, milyen elképzelésem van arról, hogy merre tartanak a dolgok, illetve felteszem mindenkinek a kérdést: Te mit gondolsz?” – annak fényében, hogy az Intel egy olyan cég, amely bármit meg tud csinálni. Ezért nagyon fontos megtudnom más emberek véleményét, ezért fontos ismernem az ő ötleteiket is. Az egyik leglényegesebb pontja az általam összeállított modellnek az, hogy a dolgok folyton változnak. Tisztában vagyok azzal is, hogy mindig van olyan tényező, amelyet figyelmen kívül hagytunk, sok más szemponton pedig még finomítanunk kell. A modell felépítéséhez és a dolgok megértéséhez aztán persze olyan eszközökre is szükségem van, amelyek nem igazán általánosak. Mint mondjuk a sci-fi-trendek tanulmányozása. Így meg lehet állapítani egy esetleges technológiai fejlesztés emberiségre gyakorolt hatását.

 

Hirdetés


Annak idején még termékfejlesztőként kezdted, mielőtt jövőkutatóvá váltál volna. Nagyjából húsz éve foglalkozol a jövővel az Intelnél. Elvileg te már évekkel ezelőtt tudtad azt, hogy mi lesz a menő most?

Még hosszú évekkel ezelőtt írtam egy könyvet Screen Future címmel. Arról szól, hogyan nézhet ki a világ 2015-ben, és miképp viszonyulnak majd az emberek a technológiai változásokhoz. A könyv egyebek mellett arról is szól, hosszú éveken át milyen erősen hittük azt, hogy márpedig internetezésre mindig is a számítógépet, telefonálásra a telefont, tévézésre pedig a tévét fogjuk használni. Leírtam azonban azt is, hogy ahogy haladunk előre az időben, megváltozik a képernyő funkciója és fogalma: lesz a képernyőnek egy olyan formája, amelyet az ember gond nélkül a kezébe kaphat, rendelkezésre áll valamilyen háttértár és processzor, azon az egyetlen képernyőn keresztül mindenféle szórakozási és egyéb lehetőséget elérhet. Szóval végeredményben arra jutottam, hogy nem sok különbség lesz a laptopok, az okostelefonok és a tabletek között, mindegyik csak egy képernyő lesz. Arról írtam, hogy gyakorlatilag lényegtelenné válik, az ember milyen képernyőn néz meg egy filmet. Azt a képernyőt tarthatja a kezében is, olyan lesz, mint egy mobiltévé. Aztán pár évvel a könyvem után megjelentek az első tabletek. Látva az elméletemet a gyakorlatban, rá kellett jönnöm, hogy az emberek nem egy konkrét eszközt kerestek, hanem azt a képernyőt, amit magukkal vihetnek.

Volt, amikor te sem tudtad előre a jövőt? Mi volt az, ami meglepett?

Azt hiszem, az egyik a szintetikus biológia volt. Ez az egyik technológia, amivel hosszú időn át foglalkoztam. Az elmúlt években mélyültem el benne igazán. Ez gyakorlatilag az élet kódjának tudománya. A DNS-sel foglalkozik a számítógépek és egyéb technológiák segítéségével, képes eltüntetni a szakadékot a digitális kód és az élet kódja, a DNS között. Elképesztőnek találtam a szintetikus biológia lehetőségeit. Hadd mondjak egy példát. Nemrég találkoztam néhány amerikai kutatóval, akik képesek voltak Shakespeare-szonetteket kódolni egy DNS-be. Elképesztő, hogy bináris kóddá konvertálták a szonetteket, amiket így átültettek egy organizmusba. Ezt hagyták élni, létezni, majd később visszakonvertálták a digitális kód pontos mását. Szóval gyakorlatilag ma már képesek vagyunk merevlemezként használni a sejteket.

Idén is TEDx Danubia



Májusban nyolcadik alkalommal rendezik meg a jelentős nemzetközi és hazai előadókat, gondolkodókat felvonultató TEDx Danubiát. A világ egyik legismertebb, exkluzív konferenciasorozata 30 éve indult Kaliforniából, célja az értékes, érdekes, izgalmas és szórakoztató gondolatok terjesztése. Idén tavasszal a hazai rendezvény címe: Egyensúly pengeélen. A budapesti konferencia előadásaiban a végletek közötti arany középutat, egyensúlyt keresik és tárják fel a közönség előtt. Gyakorlatias és filozófiai, megható és megdöbbentő gondolatok nyújtanak inspirációt a munkánkhoz és előrelépésünkhöz vagy éppen útkeresésünkhöz.

 



Az előadók között megtalálható például Jay Goldman felületdizájner, innovátor. Ő vezeti a világ legnagyobb, független, egészségüggyel foglalkozó digitális ügynökségét, a Klick Healtht, és azon fáradozik, hogy a technológiát emberközelivé tegye. Ott lesz Leonard Brody is, az Emmy-jelölt média- és startupguru, több ország kormányának, kockázati tőketársaság és multinacionális cég – többek közt a Forbes, a Financial Times, a Warner Music és az MTV Enterprises – tanácsadója, illetve a startupvilág nemzetközileg elismert véleményvezére. Végül kiemelnénk Hannu Rajaniemi elméleti fizikust, írót is, aki többek közt a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozó Európai Űrügynökség és az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumának megbízásából folytatott kutatómunkát sok területen a mesterséges intelligenciától kezdve a kvantum-számítástechnikán át az élettudományokig.

 

Bővebb információ: tedxdanubia.com

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.