Hirdetés

Le kellene lőni a Spotify Free zenestreamelőt?

|

Egyes kiadók és zenészek után már az Apple is a pokolba kívánja az ajánlatot.

Hirdetés

A zeneipar utóbbi olyan másfél évtizede egy totális katasztrófa volt, részben mivel a nagy kiadók vezetői egyszerűen arrogánsak voltak. Az ipar anyagi szempontból remekül működő üzleti modelleket alkalmazott, a vezetők pedig nem voltak hajlandóak tudomásul venni, hogy az informatikai megoldások fejlődésével és terjedésével elkezdtek megváltozni a közönség zenehallgatási szokásai. A Napster megjelenésével nem csak keresztes hadjáratot kellett volna indítaniuk az illegális internetes zenemegosztás ellen, de meg kellett volna vizsgálniuk, hogy egyáltalán miért lett népszerű az online letöltés és streamelés. A népszerűség elsőre is nyilvánvaló oka a Napster esetében természetesen a tartalom ingyenessége volt, ám zeneipar ordas hibát vétve teljesen figyelmen kívül hagyta a termék kényelmi faktorát.
 

Hirdetés


Konokság és cinizmus

A zeneipar korábbi rendkívül profitábilis működése annak volt köszönhető, hogy a zenekiadóknak szinte teljes kontrolljuk volt a zene disztribúciója felett, az egész „ellátási láncot” a kényük-kedvük szerint alakíthatták. A digitális zeneterjesztéssel ennek vége lett, a régi üzleti modelljük mellett való hasztalan kardoskodással pedig csak azt érték el, hogy csúnyán elment mellettük a világ. Az iTunes által létrehozott klasszikus digitális zenevásárlás még hagyján, hiszen üzletileg az lényegében ugyanúgy kezelhető, mint a klasszikus bolti CD-árulás.


Az iparnak valójában a zenestreamelő szolgáltatások megjelenése tette be a kiskaput, hiszen ezek esetében az üzemeltetők profitra való törekvése mellett az infrastruktúra üzemeltetési költségei is jelentősek. Elméletben természetesen mindenki jól járhat a zenestreamelőkkel, de ehhez minden egyes szolgáltatás esetében megfelelő szintre kell skálázódnia az előfizetők számának. Árakat emelni nem lehet, hiszen egyrészt ádáz verseny dúl a piacon, másrészt a fogyasztók esetében megvan az a technikai és lélektani határ, amelyet elfogadhatónak tartanak.
 


A probléma részben orvosolható lenne azzal, hogy ha sikerülne kipaterolni a közvetítőket az ellátási láncból. Kissé nevetségesnek tűnik, hogy a komplett zeneiparban már csak a zenekiadók az egyetlenek, akik 2015-ben sem rendelkeznek semmilyen saját, versenyképes tartalomdisztribúciós platformmal. Pedig nem kellene egyenként készíteniük egyet, össze kellene fogniuk a közös cél érdekében. Miért csak akkor sikerül összefogniuk, mikor pereskedni kívánnak?


Kereszttűzben a Spotify

Az elmúlt hetekben elég sokat lehetett olvasni az informatikai sajtóban a zenestreamelés témakörében, főként mivel Jay-Z egy nagy showműsor keretében újraindította a tulajdonába került Tidal zenestreamelő szolgáltatást. A Tidal nem rendelkezik ingyenes verzióval (csak 30 napos próbaidőszak van), az érdekességét pedig az adja, hogy a normál 9,99 euró helyett havi 19,99 eurót fizetve CD-minőségben streameli a zenét. Jay-Z az előfizetők szerzése céljából még a zeneszeretők lelkiismeretére is megpróbált hatni, állítása szerint ugyanis a bevételből a lehető legtöbbet fizeti ki a zenekaroknak. Ez lejátszásonként nagyjából négyszer annyi pénz jelent, mint amennyit a Spotify fizet.


Ez az egyik legfájdalmasabb kritika a Spotify számára. A szolgáltatásnak jelenleg 60 millió felhasználója van, közülük 15 millió fizet elő a Premium csomagra. Az arányok ellenére a cég bevételének nagyobbik része (pontos számot nem közölt a vállalat) a fizetős felhasználóktól jön. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a megjelenített reklámokon keresztül nem lehet a zenekiadók és zenészek által is elfogadhatónak tartott mennyiségű licencdíjat kitermelni. Fogy a kiadók és zenészek türelme: több licencdíjat várnak az ingyenes zenehallgatásból, különben ez nekik nem jó üzlet, lábon lövik saját magukat.
 

Jay-Z


A legújabb kapcsolódó fejlemény a témában, hogy az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) és Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) vizsgálatot indítottak az Apple ellen, ugyanis a gyanú szerint a vállalat a saját Beats zenestreamelőjének heteken belül esedékes újraindítása előtt a zenekiadókon keresztül próbálja zsarolni többek közt a Spotify-t, hogy az törölje el az ingyenes zenestremelési opcióját. Az információk szerint az a terv, hogy a lépéssel csökkentsék a piaci versenyt, a Spotify-ból kiábrándult felhasználókat vonzzanak be az új szolgáltatásukba. Nyitott kérdés, hogy vajon a zenekiadóknak mennyire volt ellenükre a nyomásgyakorlás.


A zeneipar jelenlegi egyik legfontosabb megválaszolásra váró kérdése, hogy érdemes-e engedélyezni a zenestreamelő szolgáltatások számára az ingyenes zenehallgatási opciók nyújtását. Pénzügyi szempontból úgy tűnik, hogy a zenekiadók jobban járnának a tiltással, viszont nem lehet tudni, hogy a „kirúgott” ingyenes felhasználók mihez kezdenének. Ideális esetben előfizetnének egy prémium szolgáltatásra, azonban felettébb naiv lenne az hinni, hogy egy jókora táboruk nem térne vissza a klasszikus warezoláshoz. Abból pedig egyáltalán semmilyen pénzt sem látnak a kiadók és zenészek. Úgy tűnik, hogy az iparnak két rossz közül kell választania.


Mit gondoltok, haszont hoz vagy kárt okoz az ingyenes zenestreamelés?

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.