Hirdetés

Melyik 3D a legjobb?



|

Aktív vagy passzív 3D szemüveg legyen? Kamerát vagy fényképezőgépet vegyek? Játékra is jó? 3D kérdések és válaszok.

Hirdetés

Divatszó lett a 3D, de hol is tart a technológia és milyen térhatású eszközben érdemes gondolkodnunk?

Háromdimenziós kép alatt értjük az olyan képet, ami a festői eszközök (árnyékolás, perspektíva, színeltolás) hatásán túl képes mélységérzetet is kelteni. A hologramtechnológia – különösen a kép rögzítését illetően – egyelőre nem igazán érett arra, hogy tömegesen használják, így jelenleg a 3D divatszó alatt a sztereoszkopikus megjelenítést értjük. Ennek lényege, hogy a felhasználás során gondoskodunk kell arról, hogy mindkét szem a neki szánt képet láthassa csak, a két kép közötti különbség alapján ugyanis az emberi agyban lévő látásközpont távolsági információkat, azaz térérzetet tud rendelni a tárgyakhoz. Sokáig a zöld-vörös (ma már inkább cián-vörös) színszűrős 3D megoldás volt az egyetlen gyakorlatilag járható út, de a digitális technológiákkal beindult a sztereoszkopikus megjelenítés fejlődése, és mára feltűntek a rögzítőeszközök is – úgy profiknak, mint nekünk, fogyasztóknak. (A 3D története és működése itt.)

így működik a 3d sztereoszkópia
így működik a 3d sztereoszkópia

 

Aktív képzár és LCD-szemüveg

 

Aktív képzárral (aktív szemüveggel) dolgozik sok modern tévé és az Nvidia 3D Vision, valamint a PlayStation 3D-je is. Itt időben váltakozva vetítik, illetve jelenítik meg a két szemnek szánt képet. Általában egy aktív infra vagy rádiós vezérjellel irányított LCD-szemüveg feladata, hogy a megjelenítéssel egyeztetett időzítéssel az LCD-panel elsötétítése által kitakarja a nem illetékes szem elől a másik oldalnak szánt nézetet. A szemüveg működéséhez szükséges energiát rendszerint gombelem adja.

3d passzív szemüveg
3d passzív szemüveg


A folyamatos mozgás érdekében 50 vagy 60 képet kell közvetíteni a szem számára, ami 3D-ben kétszeresére bővül. A hagyományos televíziók és a legtöbb LCD-televízió képpontjai túl lassúak ahhoz, hogy 1/100 vagy 1/120 másodperc alatt elengedjék az előző színt és újat vegyenek fel, így a két nézet között áthallás, szellemkép előfordulhat. A modern, gyorsabb képpontokkal rendelkező plazma- és LCD-tévék már megfelelnek a kihívásnak, az újabb házimozirendszerek 3D-képének részletessége, élessége gyakorlatilag hasonló, mint amit 2D-ben megszokhattunk.

A PC-vel kapcsolatban először az aktív képzáras rendszerek merültek fel. Az Nvidia még a CRT monitorok korszakában (a 90-es években) megvásárolta az ELSA Relevator technológiát, majd grafikus kártyáihoz elkészítette a megfelelő drivereket és a szemüvegkitet. A mutatványhoz 120 hertzes képfrissítéssel dolgozó megjelenítő kellett, amit akkor katódsugárcsöves monitorokkal nehéz volt megoldani. Az alapjaiban újratervezett, ma ismert Nvidia 3D Vision ennek szellemi utódja, a kompatibilis monitorokkal nagyon jó képminőség érhető el vele, de ezek a monitorok nem túl olcsók.

Kaphatók projektorok is 3D Ready jelöléssel, de ezek DLP Link szemüveget igényelnek, melyek magából a vetített képből kapják a szinkronjelet. A technológia kötött, 60 Hz-es képfrissítési frekvenciával rendelkezik, ugyanakkor kétszeres terhet ró a színárnyalatok keverésével amúgy is nagyon elfoglalt DLP képalkotó lapkára. Oktatáshoz, rövidebb bemutatókhoz jó megoldás lehet a 3D Ready projektor, mivel maga az eszköz nem drágább a többinél, de mozizáshoz semmiképp se ilyet vegyünk. Ma már az olcsó 3D-tévék korszakában sem a DLP Link szemüveg, sem a projektor nem számít igazán jó minőségűnek, pláne jó vételnek.

aktív 3d szemüveg
aktív 3d szemüveg

Minden aktív szemüveges rendszerre jellemző, hogy képük (bármilyen sokat is fejlődtek az utóbbi 1-2 évben) szükségszerűen kevésbé stabil, mint a passzív megoldásoké. Az első szemüvegek kellemetlenül drága gombelemekből fedezték tápellátásukat, ormótlanok, nehezek is voltak, emellett a beépített LCD-panelek és a vezérlőelektronika miatt sokba kerültek. Mára valamelyest mérséklődött az áruk, de az USB-kábelről tölthető akkumulátoros modellek most is húszezer forintos nagyságrendben elérhetők, a gombelemes változatok (mintegy 150 óra elemélettartammal) 6-8 ezer forintért kaphatók.


Akárhogy is, az aktív képzáras tévék vitathatatlan előnye a szabad nézőszög mellett, hogy képük 3D-ben pont kétszer olyan részletes, mint a legelterjedtebb passzív monitoroké, mindkét szemnek full HD képet mutatnak. Más kérdés, hogy a képfeldolgozó rendszernek is bírnia kell a tempót, a 3D jelenetekben a mozgások sok középkategóriás tévé esetében mosottabbak, mint 2D-lejátszásnál.

 

Polarizált képfelület passzív szemüveggel

 

A legtöbb esetben passzív szemüveggel élvezhetjük a mozgóképeket a 3D-moziban, de ma már sok monitorban és tévében ez a technológia dolgozik; főleg az LG kínálatában találunk ilyen megjelenítőket. Az FPR (Film Patterned Retarder) felülettel gyártott panelek abban különböznek a szokásosaktól, hogy pixelsoraikra felváltva ellentétesen polarizáló szűrőfelületet vittek fel a gyártás során. 3D-lejátszáskor a bal és jobb szemnek szánt képet egybefésüli a monitor úgy, hogy a páros sorok az egyik, a páratlanok a másik szem számára fenntartott kép megfelelő szeleteit mutatják. (Hasonlóan ahhoz, mint ahogy gyakorlottabb osztók két fél kártyapaklit látványosan egybepergetnek.) Ez szabad szemmel nézve olyan, mintha szellemképes lenne a felvétel, de a szemüvegek szintén szűrőbevonatot kaptak, így mindkét szemhez csak az illetékes képsorok jutnak el.


A technika előnye az olcsó és könnyű szemüveg, a korrekt színvisszaadás és a teljesen stabil, vibrálásmentes kép. Az FPR-rendszerek hátránya ugyanakkor, hogy gyakorlatilag elfelezik a függőleges felbontást, amit gyakorlatilag csak akkor vehetünk észre, ha nagyon jó szemünk van. A polarizáció megfelelő működéséhez ugyanis célszerű legalább két méterre lenni a képernyőtől, és ügyelni a megfelelő vertikális nézőszögre (oldalirányban elég szabadon mozoghatunk). Minőségproblémák akkor adódhatnak, ha olyan fogyasztói kamerával készült 3D felvételeket nézünk vissza, amelyeket side-by-side rendszerben vettek fel, azaz egy 2D full HD képkockán belül torzítva helyezték el a bal és jobb szemnek szánt látványt. Ilyenkor a kamera eleve elfelezte a vízszintes felbontást, a tévé ugyanezt teszi a függőlegessel, és ez már észrevehető lesz a kép részletességében. Ha FPR-panellel rendelkező monitorunk vagy tévénk van, célszerűbb 3D full HD kamerát beszerezni, ami teljes felbontású képet rögzít, külön mindkét szem számára.

 

Kamerát vagy fényképezőgépet?

 

Legtöbben nem elégszünk meg a 3D Blu-ra- filmek nyújtotta élménnyel, saját felvételeinket is szeretnék plasztikusabb formában rögzíteni és lejátszani. Ha fotókról van szó, akkor meglepően olcsón meg lehet úszni a 3D-kompatibilis rögzítőeszközt, a középkategóriás kompakt gépek többsége már kínál 3D-fotó lehetőséget, amit egyobjektíves rendszer lévén a kamera oldalra mozgatásával vagy több eltérő fókuszbeállítással készült fénykép egyesítésével érnek el. Mindkét esetben időre van szükség, hogy több felvétel készülhessen eltérő pozícióból és beállításokkal, így mozgó alakot ilyen módon 3D-ben fotózni nem lehet. A 3D fotózásra alkalmas alap fényképezőgépek nem kerülnek többe, mint szimpla 2D-s társaik.


Más a helyzet persze az ikerlencsés fényképezőkkel, melyek már jóval drágábbak, viszont pontosabb térhatást adnak, nem csak statikus témákhoz használhatók, és akár videorögzítésre is alkalmasak. Videofelvételek készítéséhez mindenképpen szükségünk lesz egy osztott vagy ikeroptikás videokamerára, hiszen nem ismételtethetjük meg a családdal a jelenetet, hogy most még egyszer felvegyük azt tíz centivel eltolt nézőpontból a másik szem számára is. A profi, forgatásra alkalmas 3D-kamerákért milliókat kell kiadnunk, mivel két lencserendszerre, érzékelőre és feldolgozórendszerre van szükség. Szerencsére a belépő fogyasztói 3D-videokamerák között sok viszonylag megfizethető darab van, ezekkel fókusztesztünkben ismerkedhetnek meg.


Addig is, ha térhatású videoanyagot hagyományos 2D-megjelenítőn kellene megtekinteni, az lehetséges akár egy cián-vörös papírszemüveggel (anaglyph) is – a színeket persze gyakorlatilag elfelejthetjük. A kamera kiválasztásával párhuzamosan érdemes utánanézni a megfelelő videoszerkesztő szoftvernek – pár próbavágás erejéig ehhez is jól jöhet a papírszemüveg –, egyes programok ugyanis nem támogatják a 3D full HD, csak a side-by-side anyagok generálását. Ha pedig mintafelvételekre lenne szükség a szerkesztéshez, DVD-mellékletünkön találhatók a fókusztesztünkben szereplő kamerákkal készült 3D felvételek.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.