Hirdetés

A PC zajcsökkentése - 1. rész

|

A számítógép által keltett hangokat többféle módszerrel nyomhatjuk el, nem feltétlenül kell rögtön drágább és halkabb részegységeket vásárolni. Teljesen ingyen is kiváló eredményeket érhetünk el.

Hirdetés

A legtöbb felhasználó csak idegesen sziszeg, ha a számítógépe az elviselhetőnél hétről hétre hangosabbá válik, majd a rendelkezésére álló szűkös eszközökkel, például a ház belsejének kitisztításával igyekszik segíteni a bajon. Ez azonban csak egyike a rendelkezésünkre álló számtalan lehetőségnek, amelyek közül most olyanokról is szó lesz, amelyek sokaknak bizonyára eszébe sem jutnának.

Zajcsökkentés a házon belül

A legolcsóbb és teljesen ingyenes zajcsökkentési módszer első körben természetesen a számítógép alkatrészeinek tisztán tartása, vagy rendszeres portalanítása. Ehhez használhatunk sűrített levegős kompresszort vagy palackot (bár ez utóbbi nem olcsó), vagy marad a hagyományos ecset, porrongy és „tüdő” kombináció. Különösen a hűtőbordákra és a ventilátorokra érdemes koncentrálni, ezek az alkatrészek ugyanis tetemes mennyiségű port képesek megfogni, ami jelentősen rontja a hőcsere hatásfokát. A processzort is érdemes újrapasztázni, a CPU-hűtőt úgyis könnyebb kiszerelt állapotban kitisztítani. Ne feledjük a tápegységet is jól átfújni (szétszedni nem ajánlott, ha még garanciális), mert manapság gyakran ezekben is hőmérséklet alapján szabályozott ventilátorok kapnak helyet. Szintén fontos teendő a gépházban, hogy a kábeleket ne csak „behányjuk”, hanem rendezzük ésszerűen, kábelkötegelővel rögzítsük egymáshoz és a ház tartóelemeihez, ezáltal a levegő sokkal szabadabban és csöndesebben áramlik a ház belsejében.

20091019-zajcsokkentes-ventillator.jpg

Ventillátorból sosem elég - de a fülünk bírja?


Gyakori hiba, hogy nagy melegben sokan leveszik a gépház oldalát (holott egy alapos takarítás is elegendő lenne), így viszont még több por jut be a házba, ezzel fokozva a pornak a hűtés hatásfokára gyakorolt negatív hatását. Vitathatatlan, hogy vannak helyzetek, amikor muszáj levenni a gépház oldalfalát, de ilyenkor takarítsunk gyakrabban vagy fújjuk át a házat, hogy ne ragadjon meg végleg a por – ha van porszűrő, akkor azt is tisztítsuk meg. A nagyobb méretű számítógépház szellősebb belső tere jótékony hatással van a hűtésre, így ezt a variációt se hagyjuk ki a számításból. Lehetséges, hogy a sok évvel ezelőtt vásárolt konfigurációhoz adott ház már nem képes a nagyobb teljesítményű hardver hűtésével megbirkózni. Higgyük el, hogy egy nagyobb, de nem feltétlenül drága számítógépház csodákra képes a megfelelő ventilátorokkal. Ez utóbbi viszont sarkalatos pont a zaj szempontjából, ezért ne sajnáljunk költeni egy-egy jobb ventilátorra – inkább vegyünk kevesebbet, de jobb minőségűt.


Az utóbbi években a gyártók rengeteget kísérleteztek a lapátok optimális kialakításával, valamint a zaj- és rezgésmentes meghajtással, hogy minél jobb hatásfokot érjenek el. Ennek eredménye az, hogy gyakorlatilag 1500–2000 forintért nagyon jó 12 centiméteres ventilátorok kaphatók, amelyek maximum 15–19 dBA zajt csapnak nagyon jó levegőszállítás mellett. Ennél kisebb átmérőjű légkavarót nem ajánlatos választani, mert légszállításban elmaradnak a nagyobb társaiktól, kivéve, ha célzottan használjuk őket egy-egy alkatrész szellőztetésére – például a merevlemez hűtésére.

A ventilátorok beszerelésénél a légszállítás irányára is figyeljünk: inkább a házból kifelé fújást preferáljuk, különben csak a meleg levegőt fogjuk kavarni és a levegőtöbblet olyan nem kívánt helyeken át fog távozni, mint a tápegység. Egyes új házakban nem véletlenül szerelik a tápot a gépház aljába, így a felfelé szálló meleg/forró levegő nem fogja a tápegység belső hőmérsékletét tovább emelni. A hőemelkedés ez esetben nemcsak azon okból kifolyólag káros, hogy a táp ventilátora gyorsabban pörög, hanem a kiszáradásra hajlamos alkatrészek (például kondenzátorok) élettartama is lerövidül.

A gép elhelyezése is sokat nyom a latban. Nem akarjuk olyan elcsépelt szófordulatokkal fárasztani olvasóinkat, mint hogy ne rakják a gépet a napra, mert értelemszerűen ezt egyébként sem tenné meg senki. A készülékház elhelyezésével kapcsolatos legjobb tanács, hogy lehetőség szerint olyan helyre pakoljuk, ahol a megfelelő szellőzés biztosított és nem csak a beszorult meleg levegő cirkulálódik a gép körül.

Zajcsökkentés új eszközökkel

Megszámlálhatatlan hardver van a piacon, amelyeket úgynevezett silent, tehát halk vagy éppen teljesen néma működésre optimalizálták, de most vonatkoztassunk el az olyan alternatív és drága megoldásoktól, mint a vízhűtés. Amennyiben nem akarjuk a már meglévő házventilátorokat lecserélni, de mégis halkítani szeretnénk rajtuk, akkor az 5,25 hüvelykes meghajtóhelyre beszerelhető ventilátorszabályzó előlapok nyújtanak biztos megoldást. Az egyetlen, amire figyelni kell, hogy a klasszikus kialakítású, „potméteres” panelek miatt gyakran nem lehet becsukni a ház előlapját – már ha van ilyen.

A fő hardverelemek között leggyakoribb zajkeltők a processzor-, VGA- és bizonyos esetekben az alaplapi lapkakészlet-hűtők. Szerencsére az alaplapok gyártói hamar felismerték, hogy az apró ventilátorok idegesítő zümmögése negatívan befolyásolja az eladásokat, ezért ma már nem igen találkozni aktív „chipset” hűtéssel megáldott alaplapot, így ezen a téren nem tudunk sokat tenni. Ha mégis ilyen alaplapunk lenne, akkor választhatunk néhány passzív megoldás közül – például a Zalman vagy a Thermalright kínálatából – de teljesen passzív módban ezek sem mindig látják el feladatukat, mindenesetre halkabb megoldást jelentenek, mint a gyári kialakítás.

20091019-zajcsokkentes-passziv-hutes.jpg

Passzív hűtés - új lehetőségek, kevesebb zaj


A processzorok esetében a problémakör sokkal összetettebb, már csak a hatalmas választék okán is. Teljesen passzív megoldások itt is léteznek, azonban a legnagyobb befolyásoló tényező mindig a CPU. Egy alacsony fogyasztású, modern gyártástechnológiára épülő processzor kiváló házhűtés esetén akár nagyméretű passzív bordával is hűthető, míg egy felső és csúcskategóriás, sokmagos központi egységnél ez nem ajánlott. A passzív megoldást ezen a téren már csak azért sem érdemes túlságosan erőltetni, mert a keveset fogyasztó CPU-k nem melegednek túlságosan, ezért legtöbbször már a gyári hűtő is képes ellátni a feladatát különösebb zaj nélkül, főleg akkor, ha kihasználjuk a CPU-ba épített energiagazdálkodási lehetőségeket (erről később a BIOS-ra vonatkozó részben bővebben olvashatnak).

Ha mindenképpen cserélni akarunk, akkor rendkívül széles kínálat áll rendelkezésünkre, amiből nehéz kiválasztani a legjobbat. A legegyszerűbb alumíniumból készült félmagas hűtőktől a választék egészen a nagyméretű, soklamellás, több hőcsöves és rézmagos hűtőkig terjed, melyek minőségéről az ár sem mindig árulkodik. A 10–15 ezer forintos kategória szinte mindig megbízható, de töredék árért is lehet nagyon jó hűtőt venni (például az új Arctic Cooling Freezer Pro család).

Passzívat a VGA-ra?

A videokártyák terén sokkal bonyolultabb a helyzet, mert az olcsó és belépő szintű kártyákat gyakran szerelik olyan hűtéssel, amelyek a hőmérséklettől függetlenül pörögnek fix fordulaton, tehát feleslegesen csapnak zajt. Ezt elkerülhetjük, ha gyárilag passzív hűtéssel szerelt változatot vásárolunk, de gyakran utólag is van lehetőség csendesítésre, amihez a szükséges eszközöket megtalálhatjuk a hűtésre specializálódott cégek kínálatában (Thermaltake, Thermalright, Zalman, Arctic Cooling, csak hogy a leghíresebbeket említsük). Ha a hűtés cseréjét tervezzük, nagyon figyelni kell a kompatibilitásra, amiről vásárlás előtt a gyártó honlapján tájékozódhatunk. Amennyiben a passzív megoldások mellett döntünk, ne feledkezzünk meg a megfelelő szellőzésről, ennek hiányában a passzív rendszerek hajlamosak a túlmelegedésre, fagyásra, sőt, a tapasztalatok alapján a túlmelegedésből fakadó hardver-elhalálozási ráta is nagyobb ezeknél az eszközöknél. Házi szükségmegoldásként a passzív bordára ráhelyezhető egy 8-9 centiméteres ventilátor 5 voltra kötve, így nem lesz ugyan teljesen passzív a rendszer, de biztosan nem fog túlmelegedni és hallható hangja sem lesz. Azt viszont mérlegeljük, hogy az utólag beszerzett hűtők és egyéb kellékek árából akár egy erősebb grafikus kártya is vásárolható, amin elképzelhető, hogy már hőmérsékletalapú szabályzás van.

Merevlemezek

A merevlemezek és ventilátorok által keltett rezgések kiküszöbölése is fontos része a zajcsökkentésnek. Nincs annál bosszantóbb, amikor egy teljesen halk gépben csak a ventilátor búg és a merevlemez rezgeti a házat minden egyes fejmozgásnál. Ma már többnyire úgy tervezik a házakat, hogy a felfüggesztésen vagy a rögzítő elemeken keresztül minél kevesebb rezgés jusson át a ház többi részére. Ezt általában gumibakokkal és gumialátétekkel szokták megoldani, de utólagos zajcsökkentésre is van lehetőség, például direkt e célra készített beépítő keretekkel, rackekkel. A ventilátorok esetében a gumialátétek jelentik a megoldást, vagy a csavar helyett kapható, direkt a zaj elnyelésére készített speciális gumifelfüggesztés.
A totális zajelnyelés utolsó lépése lehet a ház csupasz fémfelületeire ragasztható akusztikai vagy rezgéscsillapító szivacs, habár ez kevésbé elterjedt megoldás.

A cikk következő részében gyakorlati tippeket mutatunk be a zajcsökkentésre: BIOS hangolás, segédprogramok és Windows-lehetőségek között tallózunk majd.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.