AMD Phenom II - Phinomított négymagos

|

Az első generációs Phenom megjelenése nem épp úgy sikerült, ahogy az AMD eltervezte. Most itt az új generáció, mely elsősorban még mindig az Intel Core 2 ellenfele.

Hirdetés

A cikk bevezetőjének utolsó mondatán bizonyára sokan meglepődtek, hiszen több mint két hónapja piacon van az Intel Core i7 processzora, evidens lenne tehát, hogy az új architektúrát célozza meg az AMD. Mivel azonban 2009 még zömmel a Core 2-ről fog szólni, továbbá az LGA1366-os foglalatba illeszkedő Bloomfield központi egységek csupán egy elég szűk réteg számára elérhetők, ezért logikus lépésnek tűnik a mainstream vonalat ostromolni.

 

 
Hirdetés

 

Ezzel ugyanis régóta adós az AMD, a Core architektúra megjelenése óta eddig nem sikerült olyan ellenfelet kitermelniük, mely minden téren felülmúlhatná a konkurenciát. A teljesítménybeli összevetések terén tehát elsősorban a Core 2 Quad egységeket kell számításba venni, ám hogy a Core i7 ellen is legyen mit felmutatni, előtérbe kerültek az egyes platformok kiépítésének költségei. Konkrét számok nélkül is nyilvánvaló, hogy egy Intel X58-as alaplappal és DDR3 memóriákkal dúsított rendszer jóval többe fáj, mint egy Socket AM2+-os DDR2-es konfiguráció megépítése. Akár több száz dollár eltérés is lehet a két platform között, mely ugyan jól hangzik, de ez inkább csak jelzésértékű.

 

 
Hirdetés

 

Sokkal nehezebb dolga lesz az AMD-nek a Core 2-es vonallal, ugyanis a jelenlegi ajánlott árak szerint a Q9400 és a Q9550 közé ékelődik be a 3 GHz-es csúcsmodell. Egy hamarosan kitörő árháború előtt állunk, szóval érdemes megtekinteni, mit is tud felmutatni az AMD a Phenom II X4-gyel.

 

Hirdetés

Még mielőtt rátérnénk az új központi egységek bemutatására, érdemes megismerkedni a CPU-t fogadó platform tulajdonságaival. Az AMD a január első felében megrendezett las vegasi CES-en mutatta be a nagyközönség számára a Dragon elnevezésű platformot, mely nem teljesen új dolog, hiszen egyes összetevői már eddig is piacon voltak, viszont csak most, az új négymagosokkal vált egésszé a rendszer. Nem ez az első platform szintű próbálkozása a gyártónak, a 2007 novemberében piacra került Spider is lényegében egyfajta összefogása volt az AMD egyes divízióihoz tartozó aktuális termékeinek. Akkoriban a 7-es lapkakészlet család és a Radeon HD 3800-as széria mellé harmadikként az első K10-es processzorok csatlakoztak, ám arra senki sem számított, hogy ez utóbbit gyakorlatilag kigolyózzák egy túlértékelt probléma újra és újra történő felemlegetésével.

 

 
Hirdetés

 

A Dragon alapja ismét csak a 7-es lapkakészlet család, ám mi magunk kizárólag az SB750-es déli híddal párosított variánsokra szűkítenénk a kört. A 790GX-es alaplapok mind ilyenek, illetve egyre több 790FX készlet is az új déli híddal jelenik meg mostanság. A grafikai feladatokat a HD 4800-as Radeon sorozat látja el, mely eddig elért sikerei láttán nem vitás, hogy ezek a grafikus kártyák teszik igazán erőssé a Dragont.  Végül itt van nekünk a megújult Phenom, amivel egyelőre csak DDR2-es osztályban indul csatába a Dragon, ám az AM3 megjelenésével hamarosan a DDR3-as frontra is fel lesz készítve a platform.

 

 
Hirdetés

 

Hogy egy kicsit a jövőről is beszéljünk,  2009 második felétől az új 8-as lapkakészlet széria megjelenésével három új platformot is köszönthetünk majd, melyek az üzleti és otthoni követelmény rendszerek mellett a kifejezetten nagy teljesítményű igények kielégítésére is alkalmasak lesznek.

 

Hirdetés

Phenom II - újratervezés?

Akár azt is megléphette volna az AMD, hogy pánikszerűen belevág a K10-es architektúra teljes átszabásába, és elborult fejjel kizárólag az Intel eljövendő generációit - Nehalem, Westmere - veszi célba. Ám nem ez történt, a lapkán csak olyan módosításokat hajtottak végre, amelyek feltétlenül szükségesek voltak az előző generációnál tapasztalt teljesítményt és egyéb mutatókat ismerve. A legfőbb változást a gyártástechnológiai váltás jelenti, a korábbi 65 nm-ről 45 nm-re csökkentette a csíkszélességet az AMD.

 

 
Hirdetés

 

Többek között ez a lépés tette lehetővé a harmadszintű gyorsítótár 4 megabájttal való felhizlalását, az órajelek emelkedését, illetve egyúttal a fogyasztás csökkentését is. Az  Agenához - Phenom 9000 - képest 68,4 százalékkal, pontosan 308 millió tranzisztorral több került a Deneb kódnevű lapkába - hála a megnövelt L3-nak -, mely mérete azonban 27 mm2-rel kisebb elődjéhez képest.

 

 
Hirdetés

 

A jelenlegi maximális órajel 3 GHz-nél tetőzik, mely 400 MHz-nyi plusz a korábbi csúcsmodellt számítva. Az egy órajel alatt elvégzendő utasítások számának növelés szintén hoz pár százalékos többletet a Phenom II javára, a teljesítménybeli növekedés utolsó lépcsőfokát pedig a megújult a integrált memóriavezérlőnek köszönhetjük.

 

Hirdetés

Míg az Intel lényegében fittyet hányt a visszafele irányuló kompatibilitásra a Core i7 esetében, addig az AMD gondosan megtervezte a korábbi foglalatokkal, lapkakészletekkel és így konkrét alaplap típusokkal való kompatibilitást. A Phenom II kétféle tokozásban lát napvilágot, a napjainkban nagy számban elérhető Socket AM2+-os foglalattal rögtön két típust is kiad a gyártó.

A Phenom II 920 (2,8 GHz) és a 940 Black Edition (3 GHz) kifejezetten a DDR2-es memóriafoglalatokat tartalmazó AM2+-os alaplap modellekhez készült, ám számos AM2-es lapban is működnek majd a szükséges BIOS-frissítést követően. Az említett két négymagos azonban igen rövid életű lesz, hiszen az AM3-as Phenom II-esek már tavasszal megjelennek a boltok polcain. A Socket AM3 hozza majd el a DDR3 memóriák támogatását, a maximálisan kezelt szabvány a DDR3-1333 MHz lesz. A memóriák és az alaplap cseréje azonban bármennyire is meglepő, de nem lesz létszükséglet. A tokozás kialakítása és a Deneb kombó memóriavezérlője ugyanis lehetővé teszi, hogy az AM3-as processzorokat AM2+-os, DDR2-es alaplapban is működésre bírjuk. Sőt, elképzelhető, hogy pár partnergyártó sima AM2-es termékeihez is elkészíti majd az AM3-as processzorok támogatását.

Hirdetés

 

 

 

Visszafele tehát mondhatni teljes kompatibilitást kapunk, felfele azonban nincs lehetőség a trükközésre. A Socket AM2/AM2+-os központi egységek fizikailag nem illeszthetők bele az AM3-as foglalatba, ha tehát egy alaplapon ez utóbbi socket kapott helyett, akkor abba kizárólag DDR3-at támogató Phenom II-t helyezhetünk. Érdemes nagyon odafigyelni majd az alaplap megvásárlásakor, nehogy a memóriákkal vagy épp magával a processzorral inkompatibilis terméket válasszunk.

Hirdetés

 

Cool 'n' Quiet 3.0 a takarékosabb működésért

Aki az utóbbi 2-3 évben használt már AMD processzort, az minden bizonnyal találkozott a Cool 'n' Quiet technológiával. A Phenom II-vel a harmadik generációba lépett ez a funkció, mely az elődnél tapasztalt hibák kijavításával valamint új funkciókkal kíván még hatékonyabb működést és alacsonyabb fogyasztást nyújtani. Amíg az első Phenomok csupán két teljesítményi szinten tudták szabályozni az egyes magok üzemfrekvenciáit, addig a Phenom II ezt már négy ún. p-state mellett teszi.

Hirdetés

 

 

 

A terheléstől függően négy lépcsőfokban változik tehát pl. egy 940-es órajele. Teljes kihasználtság esetén értelemszerűen megkapjuk a 3 GHz-et, míg üresjáratban csupán 800 MHz-en fognak üzemelni a magok. A kettő között létezik még egy 2,3 és egy 1,8 GHz-es állapot is; például a Windows Vista „Kiegyensúlyozott" energiagazdálkodási profilja a 2,3 GHz-es szintre veszi vissza az órajelet üresjárat esetén. További újdonság az Enhanced Halt State - C1E - támogatása, valamint az ún. Smart Fetch funkció, ami a magok lekapcsolása esetén az L1 és L2 gyorsítótár tartalmát az L3 tárba másolja.

Hirdetés

Az AMD dokumentációja szerint ezen funkciók összessége teljes terhelés alatt 30-40, míg üresjáratban akár 50 százalékos csökkenést is jelenthet a Cool 'n' Quiet 2.0 technológiát használó négymagosok ellenében.

 

Hirdetés

Az AMD jóvoltából sikerült szert tennünk egy 940 Black Edition típusra, melyet egy Gigabyte MA790GP-DS4H alaplapban használtunk. Mivel a processzor szorzója szabadon állítható, ezért könnyű szerrel tudtuk „emulálni" a 920-ast is, csupán 14-re kellett változtatni a szorzót a 2,8 GHz-es órajelhez. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az előző csúcsmodellhez képest mennyi plusz teljesítményt adnak az új Phenomok, ezért a mérések között megtalálhatók a Phenom 9950 Black Edition eredményei.

 

 

 

Hirdetés

Az Agena és a Deneb lapkák közötti különbség kimutatásához a 940-es órajelét 2,6 GHz-re csökkentettük, majd így is elvégeztük a méréseket. Természetesen a Core i7 szereplése sem volt kérdéses, a Core 2 Quad típusok azonban ezúttal kimaradtak a megmérettetésből. A tesztek során kikapcsoltuk a Cool 'n' Quiet funkciót, míg az Intel Core i7 esetében deaktiváltuk a Turbo módot és a Speedstep technológiát. Az AMD platformhoz kétszer 1 gigabájt DDR2-1066 MHz-es memóriát társítottunk CL5-ös időzítésekkel és természetesen kétcsatornás üzemmódban. Az Intel processzornál a háromcsatornás működés érdekében alakítottuk ki a memória alrendszert, mely három darab 1 gigabájtos 1066 MHz-es modulból épült fel. A teszteléshez a Windows Vista Ultimate SP1 32 bites változatát választottuk ki.

 

Pár BIOS-os gond azért akadt

Hirdetés

Bár az alaplapgyártók jelenleg is gőzerővel készítik fel termékeiket az új központi egységek fogadására, tesztünk idején még számos olyan alaplappal lehet találkozni, amikhez csupán béta állapotú BIOS-ok érhetők el. A teszthez használt Gigabyte típus is ilyen, és bár a mérnökök folyamatosan hegesztik az egyelőre nem végeleges kiadásokat, a BIOS-ok zöme egyszerűen használhatatlan. Szerencsénkre a gyártó weboldalára egy olyan változat került ki - F3h -, mely mindvégig stabil működtetést tett lehetővé. Szükség volt e béta BIOS besütésére, ugyanis a processzorral érkezett alaplapon lévő F3m verziószámú szoftver két-három újraindítás után szépen megadta magát, és végül az F2 Backup BIOS visszatöltődésének folyamatát láthattuk.

 

 

 

Hirdetés

A frissítés problémamentesen lezajlott, ám ez nem jelenti azt, hogy mások is hasonló „szerencsével" tudják majd használatba venni Phenom II-es központi egységüket. Épp ezért még az alaplap megvétele előtt érdemes tájékozódni a BIOS-ok állapotáról, a végleges státuszú, Phenom II-es támogatással felvértezett verziók láttán viszont azonnal indulhatunk bevásárló körutunkra.

A tesztek sorát az Everest Ultimate Edition segédalkalmazás 4.6-os verziójával kezdtük meg. A magyar fejlesztésű program számos mérési lehetőséget ad a felhasználók számára, melyek közül természetesen mi is bevetettünk párat. Azt azért hozzátennénk, hogy valós képet - már amennyire egy szintetikus méréseket végző program esetén beszélhetünk ilyenről - majd várhatóan csak a szoftver következő verziójával kaphatunk, ám kezdeti támpontként mindenképpen érdemes szemügyre venni az alábbi grafikonokat.

Hirdetés

 



 
 
 
 

A CineBench R10 képrendelő mérőalkalmazás 32 bites változatát telepítettük, majd futtattuk le az egyes processzorokon. Ezen eredmények és egyéb forrásból származó értékek összehasonlítása során érdemes figyelni, hogy 32 vagy 64 biten futott-e le az a bizonyos teszt, utóbbival ugyanis bizton számíthatunk egy-két ezer pontnyi növekményre az összes CPU magot és szálat kihasználó második tesztben.

Hirdetés

A POV-Ray 3.7-es verziójának aktuális béta verziójával viszonylag könnyen lemérhetővé válnak a központi egységek. Látható, hogy a 3 GHz-es Phenom II X4 csupán 4 másodperccel szorult a Core i7 920 mögé, mely azt kell, hogy mondjuk, egész szép eredmény. Annyi furfang azért akad a dologban, hogy a POV-Ray számára a Hyper-Threading egy haszontalan, lassító tényező, mivel a program négy magot/szálat képes csak kihasználni. A grafikonon ugyan nem látszik, de kikapcsolt Hyper Threadinggel 96 másodperc alatt végzett a Core i7 a POV-Ray feladatával.

 

A WinRAR beépített benchmark részlege tényleg csak jelzés szintjén van jelen cikkünkben, előfordul ugyanis, hogy a program random módjára, 100-200 KB/s eltérésekkel dobálja az eredményeket. Az erősorrend azért valami olyasmi, mint amit a grafikon mutat, a Phenom II X4 jócskán le van maradva a Core i7 920 mögött.

 

Hirdetés

 

Sokak kedvence lett a Futuremark 3DMark Vantage programja, annak ellenére, hogy a tesztek látványa bizony hagy némi kívánnivalót maga után. A Radeon HD 4850-es kártyával együtt az alábbi eredményekre képesek a kiválasztott processzorok, ám mivel az összpontszámba csak alacsony fajsúllyal kerül beszámításba a CPU ereje, ezért külön feltüntettük a CPU Score értékeket is.

 

Hirdetés

 
A tesztrendszereken négy nevesebb játékot indítottunk el, ezúttal azonban olyan beállítások mellett, amik nem a VGA tudását, hanem a processzor erejét mutatják meg. A felbontást 1024×768-ra vettük le, a Crysis közepes beállításán kívül mindenhol a magas részletességet választottuk.

 

 

Hirdetés

 

Az Unreal Tournament 3 láthatóan remekül kihasználja a Deneb újításait, a 9950 Black Edition egységhez képest elért 40 képkocka/másodperces fölénye igen impresszív. A másik három játéknál nem ennyire kiugróak az értékek - ha nem számítjuk a Core i7-et -, de ezeknél is egyértelműen látható a javulás. 

 

Hirdetés

Elsőre talán úgy tűnhet, hogy egy ilyen, architektúrákat összehasonlító mérésnek nincs értelme. Mi mégis úgy gondoltuk, hogy megcsináljuk, ugyanis a későbbiekben érkezni fog majd 2,6 GHz-es órajellel ellátott Phenom II X4 is. Lehetséges, hogy addigra a 9950 ki fog kopni a boltok polcairól, ennek ellenére érdekes látni, miképp viszonyul egymáshoz a két generáció, ha az órajelük azonos.

 

 
 
 
 
 
 
 
 

Mondhatni minimális a különbség az Agena és a Deneb között, ebben azonban semmi meglepő sincs. Egyéb tesztekben lehet, hogy meglódul a 45 nm-es modell, szerintünk azonban a fent látható különbségek jól jellemzik a két generáció kapcsolatát.

Hirdetés


A bejelentés előtt egy-két hónappal meghökkentő hírek kaptak szárnyra az új négymagosok túlhajthatóságával kapcsolatban. Különböző források 4 GHz körüli eredményeket említettek léghűtés alkalmazása mellett, ami valljuk be, igen szép eredmény a korábbi tapasztalatok fényében. Még a Phenom 9950 Black Edition modellel sem nagyon lehetett 3,2 GHz fölé menni, hiába jött ki a négymagos CPU-k túlhajtását nagymértékben támogató SB750-es alaplapi déli híd. Épp ezért sokan tűkön ülve várják az első hivatalos teszteket, vajon tényleg ennyire tuningbarát-e a Phenom II?

 

 
Hirdetés

 

Nos, kipróbáltuk, és igen, valóban az. Próbálkozásainkat egy Asus Crosshair II Formula lappal végeztük, mely a gyártó egyik legjobb, ha nem a legjobb tuningot támogató példánya. Meglepően könnyen ment a kísérlet, 0,1 V-os feszültségemelés után 3,6 GHz-nél jártunk, további 0,05 volt pedig újabb 200 MHz-et jelentett. Itt azonban plafonba ütköztünk, 3,8 GHz-nél magasabb órajelen nem volt stabil a rendszer. Melegedés szempontjából soknak tűnhet a 0,15 voltos emelés, ám egy megfelelően megtervezett hőcsöves hűtés bármikor megbirkózik a Phenom II megnövekedett hőtermelésével. A referencia hűtő használatát természetesen kerülni kell, ha ekkora túlhajtást eszközölünk.

 

Hirdetés

Az írottak után mi csak ajánlani tudjuk az AMD Phenom II-es processzorait, hiszen nagyobb teljesítményt nyújtanak elődeikhez képest, fogyasztásuk jóval kevesebb a Cool 'n' Quiet 3.0 technológiának hála, valamint a platform megépítésének költsége is emberi határok között mozog. Végül, de nem utolsósorban a túlhajtásban is jeleskednek a Phenom II-k, a komolyabb tuninghoz egyértelműen a 940 Black Edition változat ajánlható.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.