A Carnegie Mellon Egyetem kutatói egy tanulmányt készítettek a merevlemezek átlag (!) élettartamáról, melyben azt is megvizsgálták, hogy a meghajtókon feltüntetett MTBF érték mennyire felel meg a valóságnak.
A kutatók mintegy százezer S-ATA, SCSI és Fibre Channel (FC) csatolófelületű merevlemezt vizsgáltak meg különböző gyártók termékeiből, eltérő körülmények között -- melyek leginkább a valós felhasználást tükrözték (például adatközpontok, kutatólaborok, internetszolgáltatók) .
Az eredmények alapján a felhasználási környezet kevésbé befolyásolja a merevlemez élettartamát, sőt, a gyártó által meghatározott minimális és maximális üzemi hőmérséklet tartományon belül üzemeltetve a meghajtókat arra jutottak, hogy a magasabb hőmérsékleten üzemelő HDD élettartama nem rövidebb, mint az alacsonyabb hőmérsékleten tartott típusé.
Szintén érdekes eredményre jutottak a prémium kategóriás SCSI - FC és az otthoni felhasználásra szánt S-ATA merevlemezek élettartamának összehasonlításakor. A jóval drágább, főként szerverekbe szánt egységek élettartam szempontjából szinte semmivel sem teljesítettek jobban, mint az olcsóbb S-ATA típusok, pedig a megadott MTBF adatok alapján ez indokolt lett volna.
Gart Gibson az egyetem professzora kijelentette, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a kezükben, ami alapján kijelenthetnék, hogy a S-ATA merevlemezek minősége és élettartama gyengébb, mint a SCSI vagy Fibre Channel merevlemezeké.
Természetesen a nagy rendszerek üzemeltetői számos olyan szempont figyelembe vételével döntenek a vállalati szempontból megbízhatóbb merevlemezek mellett, ami indokolja a magasabb árfekvést. Éppen ezért a kutatás eredményéből nem vonható le az a következtetés, hogy a SCSI és Fibre Channel meghajtók használatát nem indokolja semmi. Egyes források szerint a Google szerveriben is SATA merevlemezek vannak, tehát elképzelhető, hogy a Googlenél már tudnak valami, bár az olcsóbb és drágább merevlemezekben sok mechanikai alkatrész megegyezik.
A merevlemezek élettartamát vizsgálva a kutatás eredménye alátámasztotta gyártók állítását, miszerint gyengébb minőségű (gyártási hibás) meghajtók egy éven belül meghibásodnak, míg a hibátlan darabok 5-7 évig is gondtalanul működnek. Végeredményben az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb hiba hatéves kor környékén jelentkezik, míg az első évben tapasztalható merevlemez meghibásodások száma megegyezik a hét évnél idősebb egységek meghibásodának számával. Otthoni környezetben a gyakori meghibásodás miatt nem minden esetben okolható a gyártó. A por, rázkódás és további behatások mind negatív irányban befolyásolják az élettartamot, ezért nem árt, ha felhasználók a saját portájukon is rendet tartanak.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a gyártók által megadott két egymást követő meghibásodás között eltelt átlagos időtartam -- azaz az MTBF -- korántsem tükrözi a valós adatokat. Például egy Seagate Cheetah X15 merevlemez esetében az MTBF 1,5 millió óra, tehát több mint 171 év, míg a tesztek szerint maximum 9-11 éves időtartammal lehet számolni. Ez átlagosan 17-szer kevesebb, mint az előirányzott 171 év, tehát az MBTF adatok teljes mértékben megbízhatatlanok.
A tanulmány végül kihangsúlyozza az adatmentés fontosságát, függetlenül a merevlemez típusától és életkorától.
