Hirdetés

HDR tévék – átverés vagy valós előrelépés?

|

A HDR már a tévék világába is beszivárgott, de mindez nem volt egyszerű és még mindig csak az elején vagyunk. Miért is érdemes mégis odafigyelni rá? Mert hamarosan ezért fogunk tévét frissíteni.

Hirdetés

A 4K már nemcsak, hogy ideért, de mondhatni elérhető és hétköznapi - már ami a tévék felbontását illeti, a tartalom persze már más kérdés. Ennél is izgalmasabb, mi jön a 4K után. Ez nem más, mint a HDR, amit már a mobiltelefonok kameráinál is láthattunk a menüben. De miért jó ez nekünk és hol hoz olyan előrelépést, hogy megérje készüléket cserélni? Van netán marketing-nagyotmondás mögötte vagy bármiféle becsapás?

Hirdetés


HDR

A High Dynamic Range, vagyis nagy dinamikatartomány lényege, hogy fényképezésnél egy alul- és egy felülexponált képet is készít a gép, a kettőből pedig elkészíti a véglegeset, ahol nem vész el adat amiatt, hogy túl sötét vagy világos lenne a beállítás. Ideális esetben a végeredmény szuper: sokkal szélesebb színskála, fényesebb fehérek, mélyebb feketék. A képnek egyszerűen nincsen olyan részlete, ahol elveszne bármiféle információ - látunk minden apró részletet. Ez sokkal közelebb van a valósághoz, az életteli színekhez és fényekhez.


UHD Premium

Hirdetés

A HDR-rel már bepróbálkozott egy-két TV-gyártó, de szabvány, jelölés még nem volt rá. Az UHD Alliance ezért életre hívta az UHD Premium kategóriát, amely egységesíti a HDR tévék besorolását. A megfelelő készülék két területen hoz előrelépést egy "hagyományos" modellhez képest. Az egyik a kontraszt, a másik a színárnyalatok száma.


A kontrasztnál a maximális fényerő minimumát határozták meg, ami 1000 nit, valamint a feketeszintet, amely 0,05 nit. A kettő közti kontrasztarány adja meg azt a dinamikatartományt, ami a HDR-hez szükséges. Egy másik opció szerint 540 nit a maximális és 0,0005 a fekete fényerőszint.


A színeknél is szigorú előírások vannak, méghozzá olyanok, amelyek a jelenlegi fejlettségnél is nagyon jónak számítanak. Ez 10 bit/szín jelet igényel, ami több mint 1 milliárd színárnyalatot igényel. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit képes is megjeleníteni a panel, de a tévé képes ennyit feldolgozni. A felbontás minimumát is megadták, de itt különösebb meglepetés nem fog érni minket: ez az ultra HD, vagyis 3840×2160 pixel. Végül az RGB színterek közül a megcélzott a P3, amely sokkal több színt ír elő, mint a jelenlegi tévéknél használt szabvány (Rec. 709).


OLED vs. LCD

Hirdetés

A nagy kérdés, hogy a LED/LCD technológia alkalmas-e erre. A válasz, igen, méghozzá úgy, hogy sokkal fényesebb, így a fekete-tolerancia is nagyobb. Az OLED kevésbé világos, cserébe sokkal mélyebb feketéket képes megjeleníteni, vagyis a dinamikatartomány mindkét esetben adott.


Minden HDR?

Akkor megfelelő tévével minden rögtön HDR lesz? Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy ezt kihasználjuk, megfelelő alapanyagra is szükség van. Ehhez megfelelő UHD streamingre és UHD Blu-ray lemezre lesz szükségünk, ami nem olyan vészesen elérhetetlen a Netflix és hasonlók korában. A sávszélesség-igény is nő valamelyest: a HD-streamhez képest plusz 12 Mbit/s kell az UHD-hez és még plusz 2,5 Mbit/s ahhoz, hogy az extra HDR információk is zavartalanul megérkezzenek tévénkre. Ha inkább UHD-BD irányt veszünk, arra kell figyelnünk, hogy HDMI 2.0a csatlakozásunk legyen - csak ez támogatja a HDR/UHD Premium szabványt.


Te válasz idén 4K tévére? Ha igen, fontos számodra a HDR?

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.