Nem mindenki van oda az okostelefonok forradalmáért, de az tagadhatatlan, hogy a mobil őrület talaján nőtték ki magukat a ma már elérhető áron hozzáférhető és komoly teljesítményű ARM processzorok és vetélytársaik és ez áldást jelent más területeken is. Régen pár száz megahertzes Sparc központi egységek teljesítettek szolgálatot a jobb miniszerverekben, ma azonban szinte mindenütt egy ARM design alapú, esetleg egy Intel Atom vagy VIA EPIA processzor dúl, elég erős alapokat szolgáltatva ahhoz, hogy a gigabites Ethernet csatoló adta lehetőségeket valóban kihasználhassuk. Vásárláskor fontos tehát meggyőződni arról, hogy milyen központi egység található a NAS alaplapján, az is sokat elárul, hogy hány CPU magot tartalmaz – ma is elmondható, hogy a magasabb frekvencia jobb. ARM alapokra energiatakarékosabb, Atom CPU-ra erőteljesebb kiszolgáló építhető általában a mai viszonyok között. A Gigabit Ethernet tehát nem minden, ezen felül a beépített CPU és a szoftver is meghatározó a teljesítmény tekintetében.
Hasonlóan alapvető mértékben határozza meg a NAS lehetőségeit, hogy hány merevlemezt képes magába fogadni. Otthoni kategóriában – legalábbis ezen a vidéken – a két rekeszes NAS-ok adják a biztonság és az ár-érték arány legtetszetősebb ötvözetét. Képesek RAID 1 tömböt kezelni, azaz két merevlemezre párhuzamosan kiírni ugyanazokat az adatokat, így kiküszöbölve az egyik meghajtó esetleges meghibásodását. Szintén a biztonság mellett szól, ha a NAS alkalmas az szünetmentes tápegység (UPS) menedzselésére is. Az egyrekeszes masinák természetesen 10-20 ezerrel olcsóbbak, de csak némelyik ad lehetőséget RAID 1 bővítésre, ezek is csak eSATA meghajtók használatával. Ha fontos a kapacitás, akkor a RAID 5, azaz (gyakorlatban) négy rekeszes megoldás a cél. Vannak mobil, 2,5” meghajtókkal dolgozó modellek is, ezek előnye a kisebb fogyasztás és helyigény.
Meglepő, hogy mi mindenre lehet képes egy otthoni modell is, akárhány rekeszes is legyen. Alap az UPnP kiszolgáló, ami médialejátszók, okostelefonok (DLNA kliensek) számára szolgál multimédia forrásul. Beépített iTunes szerver szinte mindig van és egyre gyakoribb a P2P letöltő (tipikusan Bittorrent) kliens is. A Logitech lejátszó eszközök (ehhez SqueezeCenter vagy SlimServer kell) ritkán támogatottak, de ez ilyesfajta hiány az alkalmazások letöltésére, futtatására képes okosnasokkal enyhülni látszik. A jobb típusok alkalmasak IP kamerás megfigyelőrendszer üzemeltetésére is és sok NAS-hoz letölthető okostelefon alkalmazás is, ami segít könnyebben felügyelni az eseményeket.
Egyre felhősödik a NAS piac és a mi homlokunk is, ugyanis a szót nem eredeti értelmében, hanem inkább marketing fegyverként vetik be a gyártók. NAS esetében szó nincs arról, hogy szolgáltatásként kapnánk a hardvert és a szoftvert, hiszen mi magunk vásároltuk azt meg és mi is üzemeltetjük. Ez a fajta ködösítés azonban teljesen általános, így jó, ha tudjuk, hogy egy felhős NAS (vagy akár router) legtöbbször azt jelenti, hogy a gyártó biztosít egy weboldalt, amin beléphetünk saját NAS nevünkkel és fiókunkkal és hozzáférhetünk adatainkhoz, nem feltétlenül kell dinamikus DNS beállításokkal foglalkoznunk. Extra, ha elérjük ugyanitt a grafikus kezelőfelületet, azaz a NAS-t távoli asztalát.
Kisvállalati felhasználás, de akár saját vállalkozáson belüli üzemeltetés esetén a megbízhatóság mellett előtérbe kerülnek az extrák (blog és weblap motor, adatbázis kiszolgáló, Active Directory, stb.) is. Ha pusztán mint rendszerbe illeszthető tárhelyet szeretnénk kihasználni a NAS-t, azt is megtehetjük, ha adott az iSCSI kompatibilitás. Nagyon hasznos lehet, ha a NAS képes távoli mentésekre egy másik NAS-ra vagy nyilvános felhő szolgáltatók tárhelyére (pl. beépített Amazon S3 backup).
