Elsősorban az üzleti felhasználóknak, azon belül is a folyamatosan úton lévő dolgozóknak ajánlható a Lenovo Helix hibridje, nem csak a viszonylag magas árcédulája, hanem a kialakítása, és a teljesítmény-üzemidő kellemes egyensúlya miatt. A termék egy igazi kettő az egyben megoldás, hiszen nem csak egy noteszgépet, hanem egy táblagépet is kiválthatunk a segítségével, már amennyiben mindkét területen tökéletesen megfelel nekünk a Windows 8-as ökoszisztéma, vagy az egyszerű menedzselhetőség miatt azt javasolja a rendszergazdánk.
Külső
Habár egyetlen termékről beszélünk, azt háromféleképpen használhatjuk. Amennyiben a 11,6 hüvelykes IPS kijelzőt a billentyűzethez csatlakoztatjuk, kapunk egy hagyományos, ámde kissé vastag ultrabookot, ha a kettőt szétválasztjuk, egy Windows 8.1 alapú táblagép áll rendelkezésünkre, illetve mivel a dokkolón szimmetrikusan helyezték el a csatlakozó tűket, ezért a tábla részt kifordítva is elhelyezhetjük (úgynevezett táblagép+ módba), ami első hallomásra nem tűnik túl hasznosnak, ám a "V" alakú elrendezéssel nem csak az üzemidőt tolhatjuk ki a klaviatúrába épített külön akkumulátorral akár kicsivel több mint 7 órára, de egyszerűbben is prezentálhatunk, mivel ez esetben a táblagép kitámasztásáról a dokkoló gondoskodik majd.
Ez szintén egy hasznos plusz lehet az üzleti felhasználók számára. A megoldás egyedüli hátránya, hogy kifordított állapotban a fizikai Start gomb nagyon közel kerül az asztal síkjához, vagyis érdemes inkább szimplán kifordítva dokkolni a képernyőt prezentáláshoz, ahogyan az a legfelső képünkön látható.
A Windows 8-as hibrideknél általában két jellemző probléma szokott felmerülni. Az egyik a nehézkes dokkolás, a másik a rossz súlyelosztás. Nos, a Helix esetén az egyik sem jelentkezik, mivel a kijelző szinte gond nélkül csúszik bele a dokkoló tüskéibe, nehéz mellé nyúlni, ráadásul később is masszívan tartja egymást a két részegység, azokat csak a baloldalon található fizikai nyomógombbal lehet újra szétválasztani.
A súlyelosztás is jónak mondható, ülő helyzetben a térdünkre fektette egyszer sem éreztük, hogy a gravitáció győzedelmeskedne a készítők számításai felett. A Helix stabilan tartotta magát ölünkben, ami jó, ám az nem, hogy a praktikusságot feláldozták a dizájn oltárán, hiszen dokkolva a kijelző túlságosan messzire kerül a klaviatúrától, egészen pontosan 4 centiméterre, amely holt tér minden esztétikumot nélkülöz.
Az anyaghasználatba ellenben nehéz belekötni, a ThinkPad szériához méltó az összeszerelés minősége, és habár a ház jellemzően műanyag alapú, egy pillanatra sem fog minket el az olcsóság érzete. A táblagépként funkcionáló kijelző fogása kellemes, bár a hűtést nem sikerült a legjobban megoldani, így az a hideg estéken pillanatok alatt felmelegíti majd a felhasználóját hosszan kézben tartva (ha ez nem teszi meg más).
Mivel ThinkPad gépről van szó, ezért a cseppálló billentyűzet közepén ott találjuk az ikonikussá vált kis piros TrackPointot, ami inkább design elem, mint hasznos kiegészítő, mivel a Windows 8 touch gesztusai közül szinte egyet sem használhatunk ki a pöckölésével. Még szerencse, hogy az érintőpad is rendelkezésünkre áll, ám érdemes néhány gesztust letiltani az esetén, mivel gépelés közben - elegendő támaszték híján - könnyű odanyúlni.
A klaviatúrával kapcsolatban ellenben csak dicsérően tudunk nyilatkozni, a felhasználói élményünket egyedül az angol kiosztás keserítette meg, ám mivel tesztkészülékről volt szó, ezért a boltokba jó eséllyel magyar kiosztású változatok kerültek. Biztos, ami biztos, erre a paraméterre azért érdemes odafigyelni vásárlás előtt.
Kijelző és akkumulátor
A Helix legerősebb pontja mégsem a billentyűzete, hanem a kijelzője, amely tényleg kiválóra sikeredett. A 11,6 hüvelykes Gorilla üvegből készült IPS panel remek látványt nyújt, kellően színpompás, betekintési szögei jók, ráadásul a 400 NIT fényerőnek köszönhetően még napsütésben is jól olvasható a tartalma. Egyedüli hátránya a 0,83 kilogrammos súlya, ami ha még nem is lenne sok, a dokkoló 1,7 kilogrammjával már néhány nagyobb kijelzős ultrabooknál is nehezebb (például a 13 hüvelykes Lenovo Yogánál is), azaz hosszú távon, táskában cipelve biztosan terhesnek érezzük majd a jelenlétét.
A korábban általunk is tesztelt HP Envy X2 például dokkolóval együtt sem hízott 1,4 kilónál többre, valamint a Samsung ATIV Smart PC Pro is csupán 1,6 kilót nyomott. Igaz utóbbi klaviatúrájába nem építettek segédakkumulátort, ami az elérhető maximális üzemidő értékeken meg is látszik. Az Envy-t pedig nem számítanánk a vetélytársak közé, mivel Atom alapon könnyű energiatakarékosnak lenni, Core i5 processzorral ellenben a Helix majd két órával tovább bírja szuflával, mint az ATIV Smart PC Pro, ami az üzleti felhasználást nézve nem mellékes tulajdonság. Természetesen a jó értékhez kell a dokkolói is, ami nélkül a 3 cellás 42 Wh-ás aksival ellátott táblagép optimális esetben csak 6 órát bír ki, míg a 4 cellás, 28 Wh-ás segédaksival a gyári mérések szerint 10 óra üzemidő is elérhető. Ami jó, ám mi inkább maradjunk a független tesztek által mért több mint 7 óránál (ami szintén nem rossz).
A csatlakozók tekintetében is a kategóriának megfelelő a kínálat. A táblagépen a mérnökök egy SIM kártya-foglalatot,egy MiniDisplay portot, és egy USB 2.0 kaput helyeztek el a fülhallgató-kimenet,a hangerőszabályozó, valamint a bekapcsoló- és zárológomb mellett. Sőt a képernyő tetején, a bal felső sarokban találjuk a digitalizáló tollat is, amit ízlésesen rejthetünk el a gépházban.
A dokkolón pedig két darab USB 3.0, valamint egy MiniDisplay csatlakozónak szorítottak helyet, azaz az általunk tesztelt gépen SD foglalatnak nyoma sem volt (miközben elvileg a kereskedőknél csupa azzal felszerelt modellek kaphatóak). Ha az utóbb mellőzését még nem is rójuk fel negatívumnak, a HDMI kivezetés egyértelműen hiányzik, plusz egy USB 3.0 kaput a táblagép részen is el tudtunk volna képzelni.
Hardver
Mivel egy üzleti megoldásról beszélünk, azért a Windows 8 RT-s, táblagépes verziója szóba sem jöhetett, így a Helix Core i5 és Core i7 processzorokkal szerezhető be. Előbbi 470 ezer forinttól szerezhető be, míg az i7 modellek 600 ezer forint felett kezdődnek. Ha a leggyengébb i5-ös modellről beszélünk, akkor sem kell kompromisszumot kötnünk, mivel a vas elegendő teljesítményt biztosít számunkra egy noteszgép kiváltásához, ami leginkább munkára alkalmas, az Intel HD 4000 miatt játékra kevésbé. A termék akár 8 GB belső memóriával is rendelhető, nálunk egy 4 GB-os változat járt, és csak SSD tárhellyel árusítják (128,180 és 256 GB), amely megkötésnek köszönhetően az írási/olvasási sebességre biztosan nem fogunk panaszkodni.
Ha a ThinkPad Helixet a nálunk is elérhető középkategóriás hibridekkel hasonlítjuk össze, akkor látszik, hogy a több mint 400 ezres árcédula valójában nem sok, mivel a Lenovo megoldása a fontosabb méréseken jól szerepelt a közvetlen vetélytársakhoz képest, miközben az üzemideje egyértelműen a legjobb. E téren egyedül csak a HP Envy X2 jobb vétel, ám utóbbinál cserébe csökkentett teljesítményt kapunk. Így ha mindkét tényező fontos számunkra, akár remek vétel is lehet a három az egyben hibrid.
Extra szolgáltatások
Főként az üzleti felhasználóknak, amit a beépített vállalati funkciók is jeleznek: az Intel vPro, az AMT technológia, a BIOS titkosítás, a Kensington Lock port, a TPM chip és a Computrace támogatás. A videokonferenciák rendezésére elegendő 2 megapixeles előlapi kamerát is kapunk, míg az hátlapon egy 5 megapixeles kamera rejtőzik, ami jól jöhet akkor, ha más fényképező nincs a közelünkben.
A specifikációk között NFC támogatást is olvasni, ám mi az utóbbi jelenlétét még egy a technológiát támogató mobillal sem fedeztük fel, ráadásul a gépházon sehol sem jelölték a mérnökök, hogy merre kellene azt keresnünk. Sebaj, kapunk egy digitalizáló táblát, ami vázlat készítésnél jól jöhet, ellenben jobb, ha egy külső hangfalat is magunkkal hordunk, mivel a beépített sztereó hangszórók a Dolby Home Theater v4 jelenléte ellenére is rendkívül erőtlenek, egy videohívásnál maximális hangerőn is alig lehet hallani, hogy mi mond a másik fél.
Szoftver fronton a Windows 8 (illetve immár a 8.1) áll rendelkezésünkre, amelyre szerencsére nem telepítettek túl sok bloatware-t, bár ez elvárható egy több mint 400 ezres géptől. Az előtelepített programok listájában csupán a Skitch, az Evernote, a Kindle, az AccuWeather és a hazánkban még ismeretlen Rara.com zene streamelő szolgáltatásának az applikációja található meg, a Lenovo terméktámogatási programjaival egyetemben.
Ítélet
Nincs könnyű dolgunk, mivel egy meglehetősen drága géppel van dolgunk, ami igaz ugyan, hogy két eszközt tud kiváltani, és az erős hardverhez jó teljesítmény párosul, ám a csatlakozók terén található hiányosságok, és a noteszgépekkel vetekedő súly miatt nem tudjuk ajánlatunkkal haza küldeni a terméket. Ám annak érdemes egy pillantást vetnie rá, aki folyton úton van (lehetőleg nem hátizsákkal és tömegközlekedésen nyomorogva) és egy vállalati környezetben is jól menedzselhető, erős, ám mégis a nap végéig kitartó mobil eszközt keres, a pénz olyannyira nem számít alapon. Ha valaki az előbbi kívánságlistát tenné elénk, akkor valószínűleg a Lenovo Helixet ajánlanánk neki. Főként, ha legalább 100 ezer forinttal olcsóbb lenne.
