Hirdetés

Milyen dokkolót érdemes beszerezni laptopokhoz?

|

Egy átlagos notebookon sokszor nincs elég csatlakozó a kényelmes napi munkához. Ezen segítenek a különböző dokkolók.

Hirdetés

Most, hogy előtérbe került az otthoni munka, tanulás, sokan szembesülnek azzal, hogy a hazavitt hordozható számítógépen nincs elég csatlakozó ahhoz, hogy kényelmesen dolgozhassanak vele. Ez a probléma egyaránt jelentkezik az olcsóbb kategóriában, ahol a spórolás miatt hagyják el a feleslegesnek ítélt konnektorokat, és a legdrágább, szuper vékony, elegáns gépeknél, ahol pedig egyszerűen a helyszűke miatt kell lemondanunk sok mindenről. Egy másik esetet képviselnek a használt termékek piacán beszerzett notebookok, amelyeken lehet, hogy van elég port, csak éppen ezek az újabb, modernebb szabványokat már nem ismerik. Bármelyikről is legyen szó, a piacon rengeteg olyan portreplikátor vagy dokkolóállomás található, amely segíthet megoldani a helyzetet.

Replikátor vagy dokkoló?

Bár ma szinonimaként használjuk a portreplikátor és a dokkoló kifejezéseket (és mi a cikkben is így teszünk), eredetileg két különböző hardverről van szó. A replikátor, avagy magyarul sokszorozó arra szolgál, hogy egy általános kivezetésből többet készítsen - tehát például egy Type-C-ből klasszikus USB-t, Ethernetet, HDMI-t és DisplayPortot.

Ezzel szemben a dokkoló egy általában gyártóspecifikus eszköz, amelyhez a noteszgép egy speciális konnektorral kötődik. Ez a régebbi üzleti notebookoknál általános, és az USB 3.0 megjelenése előtti időkben volt elterjedt, a régebbi szabványos portok ugyanis nem tették lehetővé, hogy több más csatlakozót megfelelő sebességgel üzemeltessünk rajtuk keresztül. A gyártók ezt hidalták át saját megoldásaikkal, és kínáltak olyan termékeket, amelyekhez valóban "dokkolni" lehetett a noteszgépet, így az az irodában egy mozdulattal munkaállomássá alakulhatott az íróasztalon található billentyűzettel, egérrel és kijelzővel.

Hirdetés

Az USB 3.0 megjelenése óta kisebb az igény ezekre az egyedi megoldásokra, helyettük előtérbe kerültek a portreplikátorok, amelyek egyetlen USB 3.0 (vagy 3.1 - e számok jelentéséről a PC World 2019/08 számában írtunk részletesen) csatlakozó segítségével biztosítják mindazt, amire szükségünk van.

Hordozható vagy állandó

Ha már bebizonyosodott, hogy noteszgépünk nem rendelkezik a megfelelő számú csatlakozóval, és elkezdjük böngészni a portreplikátorok kínálatát, észrevehetjük, hogy ezeket két kategóriába sorolhatjuk. Az egyik oldalon apró, könnyű, jól hordozható darabokat találunk, a másikon pedig ott vannak a méretes, a klasszikus dokkolókat felváltó, időnként külső tápegységgel rendelkező példányok. Előbbi kategória főleg az MacBook Air és a hozzá hasonló ultrabookok miatt jelent meg: ezekre a notebookokra általában csak két-három Type-C-konnektor kerül, így szinte mindenhez valamilyen adaptert kell használnunk. Ezeknek egyébként gyakran gyári tartozéka valamilyen alapszintű átalakító, amely legalább egy USB 3.1 Type-A-kivezetést nyújt, de ha ennél többre, például egy HDMI-re és egy Ethernetre van szükség, akkor pár ezer forintos ráfordítással erről is gondoskodhatunk.

Hirdetés

Ahhoz azonban, hogy az otthoni munka vagy tanulás kényelmes legyen, ennél többre van szükség: szinte biztos, hogy három-négy hagyományos Type-A USB-csatlakozó, egy Ethernet és - ha külső kijelzőt használunk - a megfelelő monitorkivezetés (legtöbbször HDMI vagy DVI) az, ami kell. Attól függően, hogy ezekből mennyivel rendelkezik a noteszgép, többet vagy kevesebbet kell a dokkolóra bízni.

Általában az első csatlakozó, amiből hiányt szenvedünk, az USB-port: egy egér, egy asztali billentyűzet és egy külső merevlemez már három ilyen bemenetet elfoglal, és ha még egy külső optikai meghajtó is képbe kerül, könnyen elérjük egy átlagos notebook képességeit. Az ilyen esetekben segítséget kínáló USB hubok közül a legolcsóbbak már ezer forint alatt is beszerezhetők - ezek valójában szimpla elosztók, 2.0-s sebességgel. Vagy akár pár ezer forintért már az USB 3.0 szabványnak megfelelő hubot is vehetünk; mi egyébként mindenkinek inkább ez utóbbit javasolnánk, már csak azért is, mert a csatlakozó 4,5 watt energia leadására képes. Amennyiben ez elégtelennek bizonyulna, még mindig ott vannak az aktív, külső tápegységgel működő hubok, amelyekre elég valószínű, hogy szükség lesz például külső DVD-írókhoz.

A kevés USB-port mellett a videócsatlakozó hiánya okozhat még gyakran gondot: egy USB-csatlakozókkal és HDMI-kivezetéssel rendelkező replikátor már 6-7 ezer forint körül megvásárolható. Körülbelül ugyanennyibe kerül, ha HDMI- helyett Ethernet-portot keresünk.

Hirdetés

A portreplikátorok családjának másik végén az újfajta dokkolókat találjuk: ezek méretes, többnyire külső tápegységgel rendelkező eszközök, amelyek az USB-PD-kompatibilis notebookokon utóbbiak töltését is megoldják.

Értelemszerűen nem hordozható eszközökről van szó, cserébe a hozzájuk csatlakoztatott noteszgéphez minden szóba jöhető konnektort rendelkezésre bocsátanak, sőt időnként kártyaolvasóval vagy más extrával is rendelkeznek. Áruk is ennek megfelelően alakul, nem ritka, hogy 20-30 ezer forintot is elkérnek értük. A kínálat elég nagy, választani közülük értelemszerűen saját csatlakozóigényeink fényében tudunk. Amire érdemes figyelni, az egyrészt az említett USB-PD-kompatibilitás (ha szükséges), illetve az egyes portok közötti távolság: ha ez túl szorosan szűk, előfordulhat, hogy például szélesebb USB-kulcsok az általuk használt csatlakozón túl is blokkolnak egy-két közelebbi konnektort.

Type-C Alt Mode

A portreplikátorok működését segíti, de a notebookon található konnektorok nyújtotta szolgáltatások számát is növeli a Type-C-port úgynevezett Alternate Mode képessége. Ez nem minden csatlakozóval érhető el, gyakorlatilag a gyártó dönti el, hogy él-e vele. Ha igen, akkor az eredetileg USB 3.1-kapcsolatot kínáló kivezetés Thunderbolt 3-ként, DisplayPortként, MHL-konnektorként, HDMI-kimenetként vagy - amint azt grafikus kártyákon is látjuk - VirtualLink-csatlakozóként is bevethető. Ez annak köszönhető, hogy a fizikai Type-C-konnektorban található huszonnégy vezeték közül tíz darabot "alternatív" módon is használhatunk. Ilyenkor ezek logikailag másféle csatlakozóként jelennek meg, és a megszemélyesíteni kívánt csatlakozónak megfelelő protokollok szerint működnek.

Hirdetés

Az Alternate Mode kihasználható Type-C-Type-C-kábellel is (ilyenkor a másik oldalon is megfelelő Type-C-konnektor kell), de léteznek direkt átalakítóként funkcionáló vezetékek is, amelyek egyik végén Type-C-, a másikon pedig például DisplayPort-konnektor található.

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.