Hirdetés

Mítoszvadászat - Le a tévhitekkel!

|

A tévhitek és PC-s mítoszok ellen folytatott – olykor kilátástalannak tűnő – harc még nem ért véget. Íme, egy újabb adag városi legenda, amely cáfolatra, vagy éppen megerősítésre vár!

Hirdetés

Több ízben foglalkoztunk már e témával, de a tévhitek és PC-s mítoszok ellen folytatott – olykor kilátástalannak tűnő – harc még nem ért véget. Ezúttal is egy skálán jeleztük, hogy egy adott hiedelem mennyire komolytalan. Egyessel a legkevésbé, ötössel pedig a legnagyobb butaságot jelöljük.
Jöjjön tehát egy újabb adag városi legenda, amely cáfolatra, vagy éppen megerősítésre vár: a teljes mítoszvadászatunk a PC World nyomtatott számában olvasható, ide tíz népszerű hiedelmet választottunk.


CD/DVD felvételeink örökké tartanak

Egyes optikaimédia-gyártók szeretnék ezt az érzetet kelteni bennünk, így 100 év feletti várható élettartamot adnak meg az adott termék adatlapján. Ez a szám (tekintettel arra, hogy a CD-ROM média is csak 1980 óta létezik) természetesen gyorsított teszteken alapul és ideális körülményekre vonatkozik: hibátlan alapanyagok, zavartalan írási folyamat és kímélő tárolás. Ritkán teljesül ez a három egyszerre, így találkozhatunk olyan, mindössze 5-6 éve írt korongokkal, amelyeket jobbára a polcon, tokban tartottunk, mégis olvashatatlanná váltak.

 

0808brokencd.jpg
 


Nehéz tehát megbecsülni a valós várható időtartamot és ebben sokszor a gyártók és szakértők sem értenek egyet. Ha kritikus adatokról van szó, a legjobb néhány, mondjuk 5 évente újramásolni mindent, no és persze védeni a CD-t az összes káros behatástól (napfény, meleg, por és a hírekből ismert brazíliai CD-evő gomba).


Mítoszfaktor:

w4.jpg


A vezeték nélküli hálózatok nem biztonságosak, könnyen feltörhetők


Egy nem kellően védett vezeték nélküli hálózat valóban nyitott ajtót jelenthet, amelyen bárki bejöhet és használhatja internetelérésünket, valamint elérheti a hálózatunkon megosztott adatokat. A teljesen nyílt, titkosítás nélküli WiFi-hálózat valóban olyan, mintha kilógatnánk az ablakon az utcára egy, az útválasztónkba csatlakoztatott hálózati adatkábelt: egy laptoppal bárki használhatja, aki csak arra jár.

 

0808wifi.jpg
 


Egy jól beállított titkosítással azonban éppoly zárttá tehető a rendszer, mint egy hagyományos vezetékes hálózat. Számos titkosító algoritmus áll rendelkezésre az új eszközökhöz, ezért ne használjuk a könnyen törhető régi WEP-et, hanem legalább WPA-t, még inkább WPA2-t alkalmazzunk, kellően hosszú jelszóval. Azt mondhatjuk, hogy az új WPA2-titkosítás gyakorlatilag feltörhetetlen, így egy mai, megfelelően beállított hálózatra nem igaz a vád.

Mítoszfaktor:

w4.jpg


A magasabb ISO-értékkel rendelkező fényképezőgép jobb

Elméletileg a magasabb ISO- (érzékenység) érték használata jobb minőségű képek készítését teszi lehetővé, ha gyenge a megvilágítás. A magas érzékenységű beállítás esetén lerövidül az expozíció időtartama, azaz rövidebb ideig marad nyitva a zár és ez idő alatt a kéz és a cél bemozdulásának esélye is csökken, vagyis élesebb képek várhatók. A kis, „célozz és lőj” rendszerű kompakt automata fényképezőgépek esetében azonban a nagyon magas érzékenység túlterheli a CCD-t, ami extrém mértékű zajosodásban mutatkozik meg.


Az apró kamerák ISO 1600-as beállítás mellett már olyan zajos fotót produkálnak, hogy az legfeljebb csökkentett méretben, kellő utófeldolgozással lesz valamelyest használható. Ha minden más paraméter egyenlő, akkor ne várjuk, hogy a magasabb ISO-érték számottevő előnyt ad, jobb minőségért válasszunk inkább optikai képstabilizátorral, illetve minőségibb kiépítéssel (nagyobb méretű szenzor, jobb optika) tervezett gépet.

Mítoszfaktor:

w5.jpg


Minél magasabb az órajel, annál gyorsabb a processzor


Ezzel a kijelentéssel nem is lenne gondunk, ha Marty McFlyhoz hasonlóan vissza tudnánk menni az időben. A jelenkor azonban már más irányt mutat, a megahertzhajhászás korát leváltotta a magok számának növelése. Mindkét nagy gyártó ezt az irányt követi, azaz legyen szó akár AMD-ről, akár Intelről, mai kínálatuk nagyrészt kettő vagy annál több magot tartalmazó központi egységekből áll. A párhuzamosítás már nem követeli meg az órajel folyamatos emelését, az egyes programszálak kezelésére jóval nagyobb hangsúly fektetnek, mint valaha.

 

0808proci.jpg
 


A szoftverfejlesztők ugyan nehezen tudták felvenni a lépést a hardvergyártók irgalmatlan tempójával, ám mára egyre több olyan, a hétköznapokban is használt program létezik, amelyek gyorsabban futnak, hamarabb végeznek a feladattal egy többmagos, viszonylag alacsony órajellel megáldott processzoron, mint egy, órajelével az architektúra határait feszegető egymagos egyeden. A frissen kikerült útitervek ráadásul további magokat ígérnek egy lapkán belül.


Mítoszfaktor:

w2.jpg



A 64 bites operációs rendszer alatt kétszer olyan gyorsan futnak a programok, mint a 32 bites alatt

A 64 bites operációs rendszer (és az alá tartozó programok) futhat ugyan gyorsabban, mint a 32 bites változatok, a növekedés azonban nem kétszeres és erősen függ az adott alkalmazástól. Általában egy 32 bites program nem fut gyorsabban 64 bites Windows alatt. A 64 bites rendszereknek ugyan nagy előnyük, hogy három gigabájtnál több memóriát tudnak megcímezni (azaz kezelni), ezáltal egy akár 32 bites program is futhat gyorsabban 64 bites Windows alatt, hiszen több memóriát tud számára az operációs rendszer biztosítani.


A 64 bites processzorunk teljes kihasználásához azonban a 64 bites rendszer mellett ugyanennyi bites alkalmazások is kellenek. Éppen ezért nincs igazán értelme áttérni 64 bites rendszerre, csak akkor, ha az általunk használt programoknak létezik ugyanennyi bites változatuk (és persze minden eszközünkhöz is elérhető a meghajtó) – de ekkor se számítsunk kétszeres sebességnövekedésre, csak arra, hogy az alkalmazásaink több memóriát használhatnak.

Mítoszfaktor:

w5.jpg



Ha a Lomtárból kidobunk valamit, akkor az véglegesen elveszik

Szerencsére ez nem így van. Amikor bedobunk valamit a Lomtárba, akkor az egy speciális mappába kerül, ha pedig innen is töröljük, akkor az operációs rendszer egész egyszerűen üresnek jelöli az általa korábban használt területet. Tehát szó sincs fizikai törlésről, az állományunk még ugyanott van, mint korábban, egész egyszerűen az operációs rendszer (és más programok) számára újra használható az általa elfoglalt lemezterület és előbb vagy utóbb felül is íródik valamivel.


Ezek a letörölt (de még nem felülírt) állományok speciális segédprogramokkal visszahozhatók. Ez azért jó, mert ha véletlenül letöröltünk valamit, akkor van még lehetőség visszaállítani. Természetesen akkor a legnagyobb erre az esélyünk, ha a „baleset” után minél kevesebbet (lehetőleg semmit) nem írtunk az adott háttértárra.

Mítoszfaktor:

w2.jpg



Az LCD-monitorok nem alkalmasak játékra és filmnézésre

Ennek a feltételezésnek valóban van valóságalapja, de mára eme kijelentés az LCD-TFT gyártástechnológia rohamos fejlődésének következtében átformálódott tévhitté. Körülbelül négy évvel ezelőtt kezdtek megjelenni az első 16 ezredmásodperces panelek – ez az idő már elfogadhatónak számított –, ami lehetővé tette a játékok futtatását.

 

0808lcd.jpg
 


Innentől fogva a lapos kijelzők karrierje meredeken ívelt felfelé, habár a mozizásnál különösen fontos látószögbeli és színvisszaadási problémák kiküszöbölése még egy kis időt vett igénybe – az S-PVA panel kitűnő gyógyír ezekre. A folyamatos fejlődés magával hozta az alacsony árakat, és sajnos a silány minőségű termékeket is. Ebből kifolyólag a monitorok képminősége között rengeteg eltérés van, tehát vásárlás előtt nem árt alaposan megfontolni a döntést.


Mítoszfaktor:

w4.jpg



Jobb az operációs rendszert integrált javítócsomagokkal telepíteni, mint azokat utólag rárakni

Ez teljes mértékben így van, gyakorlatilag egyetlen érv szól az integrált telepítőcsomag ellen: az, hogy egy minimális szaktudást feltételez és időbe telik elkészíteni – ami azonban még így is kevesebb, mint a javítócsomagot utólag feltelepíteni. Minden más amellett szól, hogy készítsünk egy telepítőt, amely már tartalmazza a legutóbbi javítócsomagot, sőt, ha meg tudjuk tenni, akkor az azóta megjelent biztonsági frissítéseket is érdemes beleszőnünk. Ezzel helyet takarítunk meg a merevlemezen, hiszen a javítócsomag utólagos telepítésénél az operációs rendszer rendszer-visszaállító pontot hoz létre és eltárolja a felülírt állományok régebbi változatait is.


Szintén fontos szempont, hogy így azonnal a legfrissebb biztonsági frissítések kerülnek fel a gépre, nem kell egy pillanatig sem javítócsomag nélkül interneteznünk. Az operációs rendszer telepítőkészletébe a javítócsomagok integrálását az ingyenes nLite, illetve vLite programokkal végezhetjük el, az előbbi a Windows 2000/XP pároshoz, míg utóbbi a Windows Vistához készült.

Mítoszfaktor:

w1.jpg



Minél több a memória, annál gyorsabb a grafikus kártya


Az emberek szeretik a jól hangzó, nagy számokat és gyakran ez alapján vásárolnak maguknak tartós fogyasztási cikkeket. Grafikus kártya vásárlása esetén például szinte biztosra mondható, hogy a legtöbben a dobozra vésett memóriamennyiséget figyelik, más paraméterekre rá sem néznek. A kétszer – olykor háromszor – több megabájt látványának hatása alatt sokan nem is tudnak más szempontok alapján vizsgálódni. Egy grafikus vezérlő erejét azonban elsősorban nem a memória mennyisége határozza meg, hanem a grafikus mag ereje, vagyis az az adat, hogy milyen sebességgel képes lerenderelni az adott 3D-s mozgóképet. Ez a sebesség jóval fontosabb, mint az átmeneti tár mérete.

 

0808vidkari.jpg
 


Tehát egy gyors GPU-val felszerelt vezérlő még akkor is gyorsabbnak fog bizonyulni, ha egy lassabb, de több memóriával felszerelt kártya ellen kerül bevetésre. A gyártók ráadásul hajlamosak fokozni a zavart azzal, hogy alsó kategóriás termékekre integrálnak a felső szegmensre jellemző memóriaméreteket.


Mítoszfaktor:

w4.jpg




Csak a játékok miatt készítik az újabb VGA-kat

Ez a mítosz bizony közel áll az igazsághoz. A grafikus kártyák létezése és fennmaradása szorosan összefügg a számítógépes játékok létével, mondhatni, egyik sem tudna élni a másik nélkül. Pontosabban nem lenne ekkora rohamtempó a hardveres fejlesztések terén, illetve továbbra is alacsony felbontású textúrákkal, árnyékok nélkül veselkednénk neki virtuális ellenfeleinknek.


Napjainkban annyiban változott a tendencia, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az úgynevezett általános célú felhasználásra is felkészített grafikus magok, amelyek nemcsak a poligonok és különböző árnyalók kiszámolására képesek, hanem felépítésükből adódóan tudományos – kémiai, biológiai és egyéb - kutatásokban is felhasználják őket.


Mítoszfaktor:

w1.jpg


Összeállításunk a nyomtatott PC World lapjain, és hamarosan a PC World Online-on is folytatódik!

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Próbáld ki az Xbox Game Passt 300+ játék csak
300 Ft 3 hónapra!
(x)

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.