Hirdetés

Papíropera mindenkinek 2. rész

|

A félfamentes rajzlaptól a műanyag írásvetítő fóliáig sokféle papír létezik, ráadásul nagy részük műanyag felületű. Nyomtatós oldalról tekintjük át a papírvilágot.

Hirdetés

Nem minden papír, ami annak látszik, illetve papír és papír között hatalmas különbség lehet. Az eredetileg növényi rostokból készült papír mára alaposan kikupálódott, különféle feldolgozási módszerekkel és vegyszerezéssel teljesen eltérő minőséget, felületet, jelleget érhetünk el. Most nem nyomdai, hanem irodai szemszögből nézünk körül a papírok csomagolásán, ezen belül is inkább azok szempontjából, akik tintasugaras nyomtatóval rendelkeznek, hiszen a lézerprinterek alapverően elboldogulnak a legolcsóbb irodai papírral is.

 

 

 

 

Kézzelfogható jellemzők

 

Papírt ár és rendeltetés alapján szoktunk választani, azaz vagy az olcsó megoldáshoz, vagy a márkához próbálunk ragaszkodni. Ez általában a várt eredményt hozza, vagy a minőség lesz kiemelkedő, vagy a gazdaságosság. Olykor azonban a technikai jellemzőket is ellenőriznünk kell, hogy a nyomtató támasztotta követelményeknek megfelelő médiát vihessünk haza más gyártók kínálatára építve is, vagy pusztán csak azért, hogy az egyes papírok minőségét összehasonlíthassuk.

 

Tömeg. Hazánkban általában a papír egységtömegét adják meg, de nem egy A4-es lapra vonatkozóan, hanem egy négyzetmétert választanak alapul (négyzetmétertömeg). Ezért a 80 grammosnak nevezett másolópapír koránt sem nyom annyit, csak annak töredékét, de ha kirakunk belőle pont egy négyzetmétert, akkor kapjuk meg az említett tömeget. Ez áll tehát az olcsó másolópapír 80 g/m2-es jelölése mögött. A nyomtatók automata papírfiókja általában 120 grammig képes megfelelően felvenni a papírt, egyedi adagolóból tipikusan 160, néhány esetben, egyenes papírút mellett 210 grammig mehetünk el.

 

Papírvastagság. A nyomdaiparban ezt mikronban mérik, azaz a milliméter ezred részében, a nyomdai papírok vastagsága általában 10-45 mikron között van. Mivel a vastagsággal általában arányos a négyzetmétertömeg, ezért sokszor a vastagságot már fel sem tüntetik a vágott papírok csomagolásán.

 

Fényesség. Százalékos érték, mely azt mutatja meg, hogy a papír felülete a rá eső fényt milyen mértékben képes visszaverni. Minél fényesebb a papír, annál szélesebb színtartományt képes megjeleníteni, szebbek a színek és jobb a kontraszt. A jó minőségű másolópapír akár 90-es fényességgel is dicsekedhet. Más dolog a felületi jelleg (finish), a média külső felülete ugyanis lehet matt (a rá vetülő fényt egyenletes véletlen eloszlásban szóró) vagy fényes, illetve a kettő között, félfényes is.

 

Fehérség. Megmutatja, hogy a papír mennyire egyenletesen veri vissza az egyes színeket, azaz mennyire áll közel a fehérhez. Egyes fehér papírok kis mértékben a sárga, mások a kék felé tendálnak, utóbbi azért lehet előnyös, mert erősebb fehérség-érzetet ad. A fehérséget spektroszkóppal mérik és úgynevezett CIE értéket számolnak belőle, mely az emberi felfogással összevethető léptékben jellemzi a fehérséget. Az ISO fehérség mérés a 457 nanométeres kék fény visszaverődésének mértékét vizsgálja csupán, százalékos értéket ad.

 

Bevonat. Szinte kivétel nélkül bevonatos (coated) papírok alkotják a fotópapír kínálatot. Ez azt jelenti, hogy nem alapanyagokból készült médiáról van szó, legfeljebb a merevséget biztosító belső réteg készült igazi papírból. A felső, nyomtatható felület áttetsző polimer óriásmolekulákból áll, melyek itatós vagy porózus szerkezetükkel gondoskodnak arról, hogy a tinta ne terülhessen szét nagy felületen, hanem a becsapódás helyén összegyűlve finom kontúrokat, nagy kontrasztot legyen képes létrehozni. A természetes rostokból préselt papír kapillárisos szerkezetű, ezért azonnal a rostok mélységeibe vezetné a tintát, aminek szétszaladt szélű, halvány nyomat lenne az eredménye.

 

 

Natúr és egy kicsit jobb

 

Szerencsére az első modellek óta sokat fejlődtek a tinták, ma már szinte minden általános tintasugaras nyomtatóval jó kontrasztú, erőteljes dokumentumokat készíthetünk normál másolópapírra is, minden bevonat nélkül. Főleg akkor igaz ez, ha pigment alapú festékekkel dolgozik a nyomtatómű, a molekuláris viszonylatban óriási pigmentanyagok a felszínhez nagyon közel beékelődnek a papír rostjai közé, így erőteljes kontrasztot érnek el. A vízfesték alapú tintáknál nincs mit tenni, bevonatos tintasugaras technológiához gyártott papírt illetve fotópapírt kell használnunk - ekkor viszont kiválóan keverednek az alapszínek és igen finom árnyalatokat állíthatunk elő.

Sok tintás nyomtatón segítenek az emelt minőségű másolópapírok, melyek ha nem is bevonatos, de vegyszerezett felülettel, egyenletes rostmintázattal gondoskodnak a csaknem lézer osztályú minőségről. Ilyen védjegy például a ColorLok.

 


Tipp: duplex áztatás nélkül

 

Sok középkategóriás tintasugaras készülékben található automatikus lapfordító (duplex). Ez lehetővé teszi, hogy pepecselés nélkül nyomtassunk a lap mindkét oldalára, azaz takarékoskodjunk a papírral. A lézernyomtatók gond nélkül veszik ezt az akadályt, de egyes régebbi tintasugara készülékek esetében előfordulhat, hogy eláztatják a papírt, hiszen a két oldalról érkező tinta sok ponton dupla tintaterhet jelent. Más, újabb készülékek meghajtóprogramja ezt számításba veszi és suplex módban akár 30 százalékkal visszaveszi a telítettséget - ekkor nem lesz hullámos, ázott a felület, csak éppen erőtlen a nyomat. Mindez elkerülhető, ha nehezebb, 90-120 grammos papírt választunk. Ilyenkor a nyomtató meghajtóprogramjában erről értesítsük is a készüléket a megfelelő papírminőség kiválasztásával. Ha nincs a listában megfelelő média, akkor magunk is kísérletezhetünk a finombeállításokban száradási idő és a tinta telítettség megváltoztatásával. Vastagabb papír hiányában segíthet a hosszabb száradási idő beállítása is.

 

 

Tipp: névkártya karton egyenes papírúttal

 

210 grammos vagy erőteljesebb, rendszerint névkártyanyomtatáshoz használatos papírok esetén ne várjuk, hogy a nyomtató képes lesz azokat automatikusan felvenni a papírtálcából, a legtöbb esetben ez nem fog sikerülni. Célszerű az egyedi adagoló használata, mely rendszerint a fő papírkazetta felett nyitható le. Ilyen szempontból kifejezetten előnyösek lehetnek a közel egyenes papírutat biztosító, álló tálcával felszerelt készülékek, hiszen nem kell egészen meghajlítaniuk a meglehetősen ellenálló lapot.


Ne feledjük, hogy a vastagabb, nehezebb és egyben keményebb papír jobban koptatja a mechanikát, ami lerövidítheti a készülék élettartamát illetve lézernyomtatók esetén közelebb hozhatja a következő hengercserét.

 

 

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.