Hirdetés

Régi tévé nem vén tévé

|

Egy ideig még lesznek analóg tévéadások, nézzük, min mutatnak jól és mire használható még régi tévénk.

Hirdetés

A legtöbb európai országban már lezajlott az, ami Magyarországon a 2014-es év végével fog bekövetkezni, ez pedig az analóg földfelszíni (tető- és szobaantennával fogható) tévéadások lekapcsolása és áttérés digitális alapokra (DVB-T). Az új rendszer jobb, szebb és sok extrát kínál, de azért a régivel is évtizedekig elvoltunk, de mióta is?

 

Pató PAL úr

Hazánkban 1996-ig az úgynevezett SECAM rendszerben sugározták az MTV 1 és MTV 2-es csatornákat színesben, ahogy a volt Szovjetúnióban is, így akkoriban még sokan szerezték be tévékészülékeiket keleti irányból. 1996 óta azonban a PAL adásnorma van érvényben, mely Európa legnagyobb részén ma is használatos (már ott, ahol még nem zajlott le az átállás DVB-T-re), ami annak idején piacot nyitott a nyugati tévéimportnak is. A tévénormák foglalják magukban, hogy milyen frekvenciasávokon, milyen időzítéssel, modulációval jutnak át a világosság- és színjelek az éteren, hogy aztán tévékészülékünk azt színes képként tárhassa elénk, hanggal egyetemben. Magyarországon a PAL/B és PAL-G alnormák használatosak, ami csak akkor fontos, ha ezt egy készüléken külön be kell állítani (általában csak a tévévevő tunerek szoftverei kérdezik ezt meg).

lengyel SECAM rendszerű tévé

A PAL (Phase Alternation by Line - soronkénti színfázisváltás) rendszert 1963-ban mutatták be, az első adásra Nagy Britanniában és Németországban kerülhetett sor 1967-ben. Akkoriban persze még nem használhattak digitális jelfeldolgozó technikákat, így a tévéadás formátumának olyannak kellett lennie, hogy a hagyományos, elektroncsövekből, tranzisztorokból épített tévékészülékek képesek legyenek azt megjeleníteni.


A rendszer alapja az 50 Hz-es váltóáram, mely gyakorlatilag az ütemjelet adja az átvitelhez, másodpercenként 50 félképet sugároz a tévéadó, ami a gyakorlatban 25 egész képnek felel meg. A félképes felosztás azt jelenti, hogy az adás nem sorfolytonosan írja le a teljes képet. Másodpercenként 50 félképet (más néven mezőt) továbbítanak, a mezők pedig váltakozva vagy csak a páros, vagy csak a páratlan sorszámú képsorokat tartalmazzák. A hagyományos, képcsöves tévé elektronsugara szépen összefésüli a mezőket, a viszonylag gyors képváltás miatt azokat egységes képként érzékeli szemünk.

 

Képcső, te csodás

Az 50 Hz-et már mozgóképnek látjuk, de a képfelületet folyamatosan pásztázó elektronsugár miatt a látvány kicsit vibrálónak hat (a pásztázás rohanó csíkként érhető tetten a tévé képéről készült videofelvételeken.) Ezen a modernebb, digitális technológiával készült 100 Hz-es tévék segítettek először, ezek általában ugyanazt a félképet még egyszer megismételték, a legfejlettebb, igazán modern 100 Hz-es képcsöves tévék még fekete szeparátor képekkel és a félképek egybefésülésével is javítottak a mozgásokon és a kontúrokon.


A 100 Hz-es rendszerek és a modern LCD és plazmatévék közös problémája az analóg adásokkal kapcsolatban, hogy a félképek rögzítésekor két félkép között eltelik 1/50-ed másodperc, ez idő alatt padig változik a szín, a szereplők, tárgyak elmozdulnak. Az 50 Hz-es, hagyományos tévékészülékek ezt természetes módon adják vissza, ám a drága, nagy óriástévéken a mozgó alakok kontúrja szaggatottá válik. A gyártók választhattak, hogy akárcsak a VHS videomagnó, egyszerűen kidobják az egyik félképet, ezzel felére redukálva a részletességet, vagy egy drága Faroudja csippel szerelik fel a tévét, ami képes megfelelően, gyakorlatilag felbontás csökkenés nélkül kijavítani a hibákat.


A mai fejlett LCD és plazma tévékészülékek digitális mozgássimító áramkörei jócskán túllépnek a régi csúcsmodellek tudásán és nem csak a színfeldolgozásban, átméretezésben vagy zajszűréseben. Ma már nem probléma megfelelően átméretezni egy analóg adást és szépen ráfeszíteni a HDTV panelre. A fejlettebb modellek elektronikája egyenesen köztes mozgásfázisokat képez a képkockák között, így igen finom mozgásérzetet biztosító 100 Hz-es képet állít elő a standard adásból. Mi több, a 3D-s tévék zöme a két dimenziós adásokat is képes mélységérzettel kiegészíteni – ami már egy másik cikk témája.

 

Standard részletesség

Sokszor emlegetett kifejezés a videózásban is a felbontás, mely az adás esetében arra vonatkozik, hogy a teljes képfelületet hány elemi, tovább nem osztható színes pontra bontja fel a kamera vagy más rögzítőeszköz és jeleníti meg a tévékészülék. Minél több ilyen pontból áll a kép, annál finomabb részletek vehetők ki rajta, így annál jobban követhetők az események, olvashatók a feliratok. A PAL adás (és az analóg sugárzások általában) standard felbontásban, 625 képsor formájában továbbítják a mozgóképet. 49 sor kiesik a megjelenítésből, az elektronsugarat vezérlő eltérítő mágnestekercseknek ugyanis kell egy kis idő, hogy egy félkép leírását követően visszaálljanak a kezdő pozicíóba, ezért aztán 576 hasznos képsor áll rendelkezésre, erre vannak felkészítve a képcsöves televíziókészülékek (kisebb, régebbi és olcsóbb tévék esetében a lyukmaszk rácssűrűsége lehet jóval kisebb is). Ez a 49 sor sem haszontalan, vezérlő- és extra információkat ez alatt is vehet a tévékészülék, így jut el a nappaliig a Teletext „újság” tartalma is. Az 50 félképből 25 teljes kép áll össze tehát 576 hasznos sorral, ezért is szokás a standard felbontást leírásokban 575i-ként emlegetni, az i az interlaced (egybefűzött, azaz esetünkben váltott soros) rövidítése.

képfelbontások NTSC, PAL, HD

Ehhez a felbontáshoz tökéletesen igazodnak mind a PAL, mind a SECAM jelöléssel ellátott DVD lemezek is, a DVD a hagyományos televízióhoz tökéletesen illeszkedő video forrás, mely a kép részletességét tekintve kétszer jobb az évtizedekig egyeduralkodó kazettás videomagnókhoz (VHS) képest. Persze a DVD albumok általában zajmentes képe egy jobb nagy képernyős tévén is igen kellemes hatást kelthet, ha a készüléket jó minőségű képfeldolgozóval látták el. Hasonlóan szép lehet akár a kábeltévés kép is, igaz, néhány éve, a digitális kábeltévés adások bevezetésével az analóg csatornákat összezsúfolták a szolgáltatók, minősége romlott.

Sokszor hallani panaszt arra, hogy az analóg tévéadás sok nagy képernyős LCD és plazma képernyőn nagyon rosszul néz ki, jobb volt a régi „nagymamatévén”. A jelenség oka, hogy az analóg jelátvitel érzékeny az átalakításokra (képfelvétel, keverés, sugárzás és végül megjelenítés a tévékészüléken) és a zavarokra is. Ellentétben viszont a digitális adásokkal az analóg sugárzásból rossz vétel, gyenge antenna esetén is kapunk képet, csak kisebb hasznos információ tartalommal, azaz homályosabb, zajosabb, esetleg szellemképes lehet a vétel. A váltott soros kép hibáin csak ront a kifésülés és a nagyítás, egy adásminőség szint alatt a legkiválóbb nagyképernyős tévék is tehetetlenek.

 

Meddig és mire lesz jó egy analóg tévékészülék vagy tuner?

2014 december 31-ig az egész ország átáll DVB-t, re, de ez nem egy csapásra történik, így egyes adókörzetek már előbb váltanak. Szerencsére nem kell lecserélni a tévékészülékeket, egy kiegészítő vevőegységgel (set top boksz) áthidalható a probléma. Ha mégis feleslegessé válna egy régi tévé, az még mindig hasznos lehet retro szerepben, egy VHS felvevő vagy régi 8 bites mikrogép (ki feledhetné el a Commodore 64-et vagy a Sinclair Spectrumot) megjelenítőjeként. Ha pedig analóg tévétunerünk van, az továbbra is használható analóg megfigyelőkamerához vagy régi VHS felvételek digitalizálására.

analóg tv tuner PAL


Évtizedes problémákat, a hagyományos tévéadások alapvető gyengeségeit küszöböli ki egy csapásra, ha áttérünk digitális rendszerre. Már most is megtehetjük ezt, a nagyobb kábeltévés szolgáltatók digitális csomagjaiban könnyen kezelhető műsorújság, videofelvevő és videotéka funkció is elérhető egyes előfizetési csomagokban. Persze a legolcsóbban jelenleg a földfelszíni digitális sugárzással léphetünk szintet, ehhez is van elektronikus műsorújság, sok vevőegységgel műsort felvenni is lehet és elég jól indokolható áron juthatunk további, fizetős csatornákhoz, akár HBO-hoz is. (Hogy mi kell ehhez és mennyibe kerülhet, az kiderül cikkünkből.)

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.