Míg az AMD a középkategóriát, illetve bő két hete a teljesítményre éhes felhasználókat is ostromolja a 40 nanométeres gyártástechnológiával készülő grafikus vezérlőivel, addig az NVIDIA egészen a mai napig csupán a rendszerépítő partnerek számára tette elérhetővé az "új" csíkszélességű lapkákat. Az OEM-piacon lassan négy hónapja jelen lévő újdonságok további érdekessége a DirectX 10.1 API támogatása, mely nemcsak a kis késlekedés miatt nevezhető furcsa fejlesztésnek, hanem azért is, mert az NVIDIA korábban határozottan a támogatás bevezetése ellen volt, miközben az AMD komplett kártyacsaládokat készített fel az új API-ra.
Most viszont az NVIDIA is bepótolta eme hiányosságát, igaz, csöppet eltérő módon történik a DX 10.1-et támogató termékek bevezetése. A Santa Clara-i vállalat elsőként belépőszintű termékekkel jelentkezik, melyek egyrészt olcsón gyárthatók, és ezáltal a felhasználók többségének vonzó vételt jelent, másrészt a gyártástechnológiai átállást simábban lehet elvégezni egy 130-150 mm2 területű lapkán, következésképp hamarabb lehet elérni az optimális kihozatalt. A 40 nanométeres csíkszélesség pedig alacsonyabb fogyasztást és hőtermelést is jelent egyúttal, így csupán a 3D-s teljesítmény miatt aggódhatnak azok, akik a 210 vagy GT 220 kártyák valamelyikét óhajtanák számítógépükbe szerelni.
A GT218-as grafikus mag
Mint látható, az NVIDIA az alsó kategóriában is áttér az új számozási rendszerre, ám mindezt úgy teszi, hogy a lehető legnagyobb zavart okozza a laikus felhasználóknál. Ha áttekintjük a jelenlegi GeForce kínálatot, akkor a GTX alatt nem teljesen egyértelmű, hogy melyik típus miképp viszonyul a másikhoz. A GTS 250-et nagyjából már be lehetett lőni a korábbi generációkhoz képest, az új kártyáknál azonban konkrét teljesítmény adatok nélkül nehéz megmondani, mely elődmodellek közé sorolhatók be. A száraz specifikációs adatokat természetesen tudni lehet, de az üzemfrekvenciák és stream processzorok számának összevetése továbbra is bizonytalanságot okoz.
NVIDIA GeForce 210
A GeForce 210 16 darab stream processzorától és a 64 bites memóriabuszától természetesen nem lehet és nem is érdemes sokat várni, a félmagas nyomtatott áramkörre épülő referencia dizájn egyértelműen jelzi, hogy elsősorban irodai vagy alap multimédiás gépekbe ajánlott ez a típus. Az ajánlott memóriamennyiség 512 megabájt, a modulok pedig DDR2 vagy DDR3 szabványúak lehetnek. Jellemzően passzív hűtés lesz megtalálható ezeken a kártyákon, ami teljesen logikus döntés, hiszen üresjárat esetén a lapka mindössze 5-7 wattot fogyaszt.
NVIDIA GeForce GT220
Ezzel szemben a GT 220 egy vérbeli játékos versenyző, persze csak mértékkel. A 486 millió tranzisztort tartalmazó lapkában 48 darab stream processzor található, melyek 1360 megahertzen ketyegnek az NVIDIA ajánlása szerint. Az 512 vagy 1024 megabájtnyi DDR2, DDR3 vagy GDDR3 memória lapkák immáron 128 bites buszon kapcsolódnak a maghoz, mely hűtését a partnergyártók többsége ventilátoros módon oldja meg, elnézve a termékbejelentések kapcsán közölt fotókat.
A Gainward és a Palit kártyák hazai forgalmazója révén a PCWorld tesztlaborja rögtön két márka megoldásait is megmutathatja, az egyes modellek részleteinek taglalása mellett rövid teljesítménytesztből ismerhetők meg az új NVIDIA kártyák teljesítménye.
Kezdjük rögtön a legkisebb és várhatóan leglassabb látogatónkkal, már csak azért is, mert ez az egyetlen típus a négy kártya közül, amelyik a 210-es GPU-val van szerelve. A Gainward jó szokása szerint piros nyomtatott áramkört és hígított málnaszörpre emlékeztető színben pompázó alumínium bordát vetett be az új belépőszintű modellnél is. A félmagas NYÁK egyedi recept szerint készült, a hátlapra kihelyezett kimenetek azonban követik az NVIDIA ajánlását, az analóg és DVI kimenetek között natív HDMI aljzatot találni.
Az órajelek azonban cseppet sem a referencia értékek szerint alakulnak, a mag 589, a stream processzorok pedig 1405 megahertzen ketyegnek. A memóriák ezzel szemben picivel az NVIDIA által megadott érték felett járnak, igaz, a plusz 10 megahertz nem oszt, nem szoroz a 64 bites memóriabusznak hála.
A GT 220-as trió első darabja az 512 megabájtos Gainward variáns, mely érdekes módon hosszabb nyomtatott áramkört kapott, mint a dupla ennyi memóriával szerelt testvérmodell. Az eltérés oka a memória modulok elhelyezkedés és típusa, a GDDR3-as Qimonda lapkák valamivel nagyobbak, mint az 1 gigabájtos GT 220-on lévő Samsung modulok. Órajelek tekintetében a gyártó egy picit többet ad, mint kellene, a grafikus mag 650, míg a 48 darab stream processzor 1414 megahertzen jár. A GDDR3-as memóriák effektív órajele 1800 megahertz, mely a 128 bites memóriabusz ismeretében 28,8 gigabájt/másodperc sávszélességet jelent.
A kártya hűtése ránézésre picit riasztó, az alacsony lamellákkal beborított fémlapra helyezett aprócska ventilátorról rögtön azt gondolná az ember, hogy elviselhetetlen hangon fog működni. Ezzel szemben szinte semmi hangja nincs a légkavarónak, még hosszabb terhelés esetén sem érzékeltük, hogy valami zavaró hang járná be a tesztlabor légterét.
Az 1 gigabájtos változat ugyanezt a hűtést kapta meg, az egyetlen jelentős különbségről pár sorral feljebb értekeztünk. Az órajelek tekintetében apró eltérések fedezhetők fel, a mag "csak" 645 megahertzen jár, és így a stream processzorok üzemfrekvenciájánál is el kell szenvednünk egy 9 megahertzes csökkenést. Mivel a gyártó ennél a modellnél sima DDR3-as modulokat használt fel, ezért a lapkák effektív órajele effektív 1580 megahertzre csökkent. Hogy ezek az apró változások mekkora teljesítménycsökkenést jelentenek, mérési táblázatunkból kiderül.
Még mielőtt azonban rátérnénk a játékokban elért eredményekre, a Palit kártyájának is szentelnünk kell pár sort, hiszen ez a modell hivatalosan is elismert gyárilag tuningolt kiadás. A memóriák órajele érintetlen maradt ugyan - 1800 megahertz -, a grafikus lapka azonban jelentős túlhajtást kapott. A GPU 720 megahertzes órajellel büszkélkedhet, a stream processzorok frekvenciája pedig egészen 1566 megahertzig lett megemelve. Meglátjuk, ez a plusz mennyi extra képkockát fog eredményezni másodpercenként.
Mind a három kártyára jellemző a natív HDMI kimenet - csakúgy mint a G 210-nél -, így a GT 220-as kártyákra is bátran számíthatunk HTPC gép építése esetén. A ventilátor miatt sem kell aggódni, a Palit és a Gainward is ugyanazt a csendes légkavarót használja.
A GeForce 210 és GT 220-as grafikus kártyákat a Core i7 870 processzorral felszerelt P55-ös tesztplatformunkban teszteltük kétszer két gigabájt rendszermemória és Windows 7 Ultimate 64 bites operációs rendszer társaságában. A 3DMark Vantage tesztprogramot alapértelmezett Performance beállításon futtattuk, a játékoknál pedig az igen elterjedt 22 hüvelykes LCD monitorok natív 1680×1050 képpontos felbontását használtuk. Belépőszintű termékekről lévén szó élsimítás és anizotropikus szűrés beállításától ezúttal eltekintettünk.
Az eredményeket nézve egyértelmű a Sonic kártya győzelme, a legmagasabb 3DMark pontszám mellett a hat játékban is győzedelmeskedni tudott. Második helyen az 512 megabájtos Gainward GT 220 futott be, ám az 1 gigabájtos verzió is derekasan helytállt, olykor szinte nem is volt különbség a két változat között. A Gainward 210 értékei sokkolóan kevésnek tűnnek, de ez a vezérlő nem is arra született, hogy modern grafikai motoron alapuló játékokat futtasson. A felbontás és a részletesség csökkentésével nyilván ki lehet csikarni belőle több képkockát is, ám a folyamatos 30-as értékhez várhatóan komoly grafikai butításokra lesz szükség. Az akadásmentes futás természetesen a GT 220-as kártyáknál sincs meg mindig a beállított paraméterek mellett, de a grafikus mag felépítésének és az órajeleknek hála kevesebb kompromisszumot kell bevállalnia a leendő tulajdonosnak. A DirectX 10.1-es képesség sajnos csak egy a sok tulajdonság közül, a DirectX 11-es éra hajnalán sajnos még annyira sem ragyog ez a szám, mint amikor az AMD az első ilyen grafikus vezérlőit bemutatta.
Végül pedig érdemes megfigyelni, hogy ezeken az árakon - GT 220 kb. 17-18000 Ft, GeForce 210 kb. 11000 Ft - mit kínál a konkurencia. A GT220-as GeForce-okkal maga a 320 stream processzorral szerelt HD 4670-es Radeon versenyez, míg a GeForce 210 közvetlen ellenfele a HD 4550. Utóbbi páros esetében továbbra sincs értelme a 3D-s teljesítményről beszélni, az eszközillesztőt érintő támogatás, valamint a multimédiás képességek inkább a meghatározóak. A GT 220 és a HD 4670 viszonya már érdekesebb, a külföldi tesztek alapján az AMD megoldása 5-40 százalékkal gyorsabb, mint az új GeForce, de amint azt említettük is, azonos áron kaphatók hazánkban. Tehát akinek fontos a 3D-s sebesség, annak egyértelmű, melyik kártyát kell választania, az NVIDIA-párti felhasználók pedig jobb, ha megvárják a GT 240-et, ami már talán jobb ár/teljesítmény mutatóval fog rendelkezni. Ám mivel a megjelenés még odébb van, ezért az olcsó, modern GeForce grafikus kártyára vágyó olvasóinknak a GT 220 jelenti az egyértelmű választást jelenleg, a boltokban a gyárilag túlhajtott verziókat - lásd Palit Sonic kiadás - érdemes keresni.
