Hirdetés

Ütött az utolsó analóg óra

|

Mit hoz a digitális átállás?Jobb lesz vagy drágább?

Hirdetés

Az elmúlt években sok EU-s tagállam tért át kizárólag digitális sugárzásra, most rajtunk a sor, hogy az eredeti tervhez képest egy-két éves késéssel befejezzük a folyamatot, ami csak egyik oldalról technikai, másik oldalról társadalmi és emberi.

 

Ugyanaz az analóg televíziós adásnorma szolgált alapul 1967 óta Nyugat-Európában és 1996 óta Magyarországon is. A megelőző években a Szovjetunióban és Franciaországban alkalmazott konkurens színes tévénorma, a SECAM volt érvényben, így mintegy másfél évtizeddel ezelőtt már túlestünk egy átálláson, hogy szinkronba kerüljünk a környező országokkal és a nyugattal. Akkor ez csak a régi tévék esetében jelentett problémát, mivel a legtöbb színes készülék ismerte mind a két normát. 2008-ban viszont egy gyökeres, analógról digitális földfelszíni sugárzásra történő átállás előkészítése kezdődött meg, mely most ér végső fázisába. Eredetileg az átállásnak már 2011 végére le kellett volna zajlania, de a kormány kitolta a lehetséges legvégső időpontra annak ellenére, hogy a technológiai rendszer készen állt volna a váltásra, és az előre megállapított lefedettség is adott volt. Most viszont már tényleg váltani fogunk.

 

Miért jobb és kinek?

 

Joggal teszi fel a kérdést bárki, hogy ha a régi televíziós rendszer jól szolgált több mint 40 éven át, akkor most miért kellene lecserélni? Ha visszaemlékszünk az évtizedekkel ezelőtti hangyás, sercegő adásokra – merthogy ezektől a kábeltévés robbanás óta szerencsére elszokhattunk –, akkor talán nem bánnánk, ha hasonlóan stabil, tiszta kép és hang lenne jussunk egy jól beállított tetőantennával is – a DVB-T pedig épp ezt tudja nyújtani. Másik oldalról a színes hazai műsorgyártás általánossá válásának (ez 1984-re tehető) idején sem voltak túlsúlyban a színes tévékészülékek. Mára nemhogy fekete-fehér tévét alig látni, de a nappalik jelentős részében már évek óta nagyképernyős LCD- vagy plazmatévé áll. A nagy felbontás természetesen generálja az igényt, hogy megfelelő minőségű legyen maga az adás is, nemcsak alapvetően mentes legyen az analóg képtovábbítás zavaraitól (zaj, sercegés, szellemkép), de érdemben részletesebb képet adjon. Ez földfelszíni (tető- és szobaantennával vehető) adások esetében csak valamilyen digitális szabvány bevetésével képzelhető el. Hazánk az európai technológiai trendbe illeszkedve a DVB-T-t választotta, amit itthon a MinDig TV névvel népszerűsít a szolgáltatást nyújtó Antenna Hungária Zrt., mely 2008 óta munkálkodik a hálózat kiépítésén. A kódoláshoz az MPEG-4-et használjuk, mert a nyugatabbra alkalmazott MPEG-2-höz képest mintegy négyszer hatékonyabban tömöríti a mozgóképet, ezzel arányosan csökkentve az átvitelhez szükséges sávszélességet. (Tehát nem használhatók itthon a német vagy olasz dekóderek és tévék a MinDig TV-hez, mert ezekben az országokban évekkel korábban vezették be a DVB-T-t, és akkor még az MPEG-2 mellett döntöttek.)

 

Pusztán a digitális sugárzás és az MPEG-4 tömörítés használata rengeteg erőforrást szabadított fel, az analóg korszak egyetlen sugárzási sávján párhuzamosan tíz digitális adó továbbítható SD minőségben. A megtakarított frekvenciakincset aztán további adók, nagy felbontású sugárzás vagy egyéb rádiós kommunikáció (pl. mobilnet) céljára lehet kihasználni. Az átállás jelenlegi fázisában leginkább az a mindenki számára elérhető vívmány érvényesül, hogy az analóg rendszeren sugárzott három műsorcsatorna helyébe hét ingyenes adó lép. Ezek közül három (M1 HD, M2 HD és Duna HD) nagy felbontásban kerül az éterbe, míg a TV2 és az RTL Klub kereskedelmi adók, valamint az Euronews hírcsatorna standard minőségben nézhető. A Kossuth, Petőfi és Bartók Rádió műsora is hallgatható DVB-T-n.

 

Megfelelő dekóderrel (és persze előfizetéssel) extra csatornákat is elérhetünk, nem is keveset. Az eltérő sávokon, de szinte az ország egész területén fogható MinDig TV Extra tíz adót kínál a meglévő hét ingyenes csatornán felül, akik pedig a MinDig TV Extra családi csomagját választják, azok összesen 22 prémium műsorcsatornát kapnak. A szolgáltató becsületére válik, hogy nyoma sincs töltelék adóknak. Ha a paletta helyszűkében nem is lehet tekintettel például a sportréteg-igényekre, de minden eleme a médiapaletta szebbik oldaláról került ki, méltán keresett adókról van szó.

 

Jobb szolgáltatás és hely a mobilnetnek

 

Új szolgáltatások is adnak valamit a tévézés élményéhez. Először is több hangsáv társulhat ugyanahhoz az adóhoz, egy filmet egyszerre adhatnak például magyar és angol nyelven és emellett még feliratokkal, mi pedig a távvezérlővel egyszerűen választunk nyelvet. (Ha közvetlenül a digitális adásról készül felvétel a funkciót támogató set top boxokkal, akkor abba minden fontos hangsáv bekerül, így visszajátszáskor is válthatunk nyelvet.) Sok filmet már most is így adnak, és az Euronews hírcsatorna is három nyelven érhető el. A nyári olimpia idején kísérleti 3D tesztadás is fogható volt Budapest körzetében, amit digitális alapok és MPEG-4 híján szintén nehezen lehetett volna technikailag megoldani.

Egyáltalán nem mellékes az integrált műsorújság sem. Az analóg korban nyomtatott lapból bogarásztuk ki, hogy mikor kezdődik a Dallas, aztán felhúztuk a csörgőórát vagy beállítottuk a videón az időpontot. Digitális műsorújsággal nem kell ennyit pepecselni, a képernyőn jól áttekinthetők a párhuzamosan futó műsorok, és egy gombnyomással kérhetjük az időzített rögzítést is.

 

800 MHz-es sáv szabadul majd fel országosan az átállás végeztével, mikor lekapcsolják az analóg sugárzást. Ez kiválóan hasznosítható még több digitális csatornához, de a jelenleg jól megválasztott minőségi, fizetős MinDig TV műsorcsatornák mellett erre nincs jelentős igény. Jól jöhet még további HD adások sugárzásához, aminek már többen örülnénk. Egyelőre nem ismertek a pontos tervek, az is lehet, hogy a mobil-adatszolgáltatás számára tartják fenn a felszabaduló frekvenciákat.

 

Menetrend

 

A rendszer kiépítettsége jelenleg is nagyon közel jár a teljeshez. Már most 98 százalékos lefedettséggel érhető el az ingyenes MinDig TV szolgáltatás négy standard és három HD felbontású csatornával. A fizetős MinDig TV Extra csatornákat más frekvenciasávban adják, itt a lefedettség országosan 90 százalék.


Barcson már október 31-én megtörtént a hagyományos, analóg sugárzás lekapcsolása, az országos átállás egyfajta főpróbájaként. Ennek keretében az NMHH kiemelt figyelmet fordított a környék vevőkészülék-ellátottságára is, és az ünnepélyes átadás alkalmával hangsúlyozták az illetékesek, hogy a jogosult rászorulók számára országszerte vevőegységeket és szaksegítséget nyújtanak a kellő időben. (A dolog mikéntjéről és arról, hogy kik minősülnek rászorulónak, egyelőre nincsenek hivatalos információink.) Bízunk benne, hogy – mivel sokat és részletesen cikkeztünk a témáról – olvasóink képesek lesznek hathatós szakértői segítséget nyújtani ismerőseiknek.


A teljes leállásra 2014. december 31-ig kerül sor, mikor is az utolsó analóg műsorszóró állomást is lekapcsolják. 

 

 

 

Tippek a jó MinDig TV-vételhez

 

Felesleges megijedni, a MinDig TV-hez nem kell feltétlenül vadonatúj tévékészülék, ha a meglévő legalább Scart vagy kompozit video-bemenetekkel (RCA) bír. A legtöbb háztartásban elég a meglévő tetőantenna és egy MinDig TV-kompatibilis beltéri vevőegység, ezt kell a régi tévéhez csatlakoztatni (videokábelre is szükség lehet). A set top box MPEG-4 kompatibilis kell, hogy legyen, de ha biztosra akarunk menni, akkor keressük a MinDig TV matricát vagy kérdezzük az eladót. Persze a legolcsóbb megoldás egy PC birtokában a pár ezer forintos DVB-T-stick, ha nem igényeljük a fizetős adókat.

Ha kellenek a fizetős adások, akkor ügyeljünk arra, hogy a set top box képes legyen fogadni a Conax chipkártyákat. Sok tévé tartalmaz CI-aljzatot, amibe a MinDig TV Extra chipkártya fogadásához egy Conax dekódermodult kell még vásárolnunk.

Ha az antenna nem megfelelő, akkor előfordulhat szakadozó kép és hang vagy a kép kockásodása. Ilyen esetben jobb antennára kell váltanunk. Segíthet még, ha a set top box vagy a tévé támogatja az antenna-rátáplálást, ezt mindenképpen érdemes kipróbálni. Ha régebben nem ment a vétel, próbáljuk meg újra, mert óriási jelerősség- és minőségjavítást végzett a szolgáltató az utóbbi két évben.

 

Az átállás mérföldkövei


1999 – Elindul az első hazai DVB-T kísérleti adás
2007 – A kormány elfogadja a Digitális Átállási Stratégiát
2008. december – Elindul a MinDig TV szolgáltatás (lefedettség 60 százalékos)
2009. december – 88 százalékos lefedettség
2010. május – Elindul a MinDig TV Extra
2010. december – 95 százalékos lefedettség
2012. október – Barcson lekapcsolják az analóg sugárzást
(változás!) 2013. október vége – Teljesen leáll az analóg sugárzás 

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.