Hirdetés

E-könyv-lelőhelyek iskolakezdéshez - Könyvtár a merevlemezen

|

Csak annyi könyvet pakoljunk az iskolatáskába, amennyit feltétlenül magunkkal akarunk hordani. A többit töltsük fel egy e-könyv-olvasóra, amihez számtalan forrásból szerezhetünk tartalmat.

Hirdetés

Réges-régen magunk mögött hagytuk már azt a kort, amikor a könyv csak egy szűk elit kiváltsága volt, mikor a szerzetesek eldugott kolostorokban sokszorosították az emberiség tudáskincsét. Ma már az internet segítségével szinte azonnal hozzájuthatunk a legújabb bestsellerekhez, a tudósok legújabb publikációihoz, csak tudnunk kell, hol keressük őket. A weben számos elektronikuskönyv-kereskedő próbálja elnyerni az olvasóközönség kegyeit, illetve ingyenes gyűjteményekkel is találkozhatunk, amelyekről a jellemzően nem szerzői jogvédelem alatt álló műveket tölthetjük le. Sőt, bármikor készíthetünk mi is saját könyveket, akár saját okulásunkra, szórakozásunkra, akár megosztva azokat a világhálón.

Hirdetés

Milyen eszközön érdemes olvasni? A legjobb még mindig a hagyományos könyv, hiszen megfogható, érezni rajta a friss papír illatát, és lapozgatásával egy időre elszakadhatunk az elektronikus világtól – ennyi részrehajlás engedtessék meg egy nyomtatott magazintól. Kütyüfronton viszont egyértelműen az e-ink-alapú olvasók mellett tennénk le a voksunkat, mivel működésükből adódóan (a fekete pigmentek az elektromos mezők hatására átrendeződnek) nem világítanak folyamatosan a szemünkbe, illetve rendkívül hosszú ideig bírják egy feltöltéssel, ami a táblagépekre és az okostelefonokra egyáltalán nem igaz. Utóbbiak előnye ellenben, hogy színesek, és magazinok fogyasztására is alkalmasak.

Ingyen vagy drágán

Akár e-readerről, akár táblagépről van szó, készüljünk fel arra, hogy a digitális könyvek nem olcsók. Sőt, majdhogynem annyiba kerülnek, mint papíralapú társaik, legalábbis hazánkban. Hogy ez miért alakult így, azzal egy külön cikkben lenne érdemes foglalkozni, már amennyiben a piaci szereplők mernének névvel nyilatkozni, de maradjunk annyiban, hogy hazánk kicsi, koncentrált piaca nem segíti a szabad versenyt. Amíg ez nem változik, addig 1000, netán 2000 forintot is ki kell fizetnünk a keresett elektronikus könyvekért, ám ha szerencsénk van, akkor a keresett mű már nem áll szerzői jogi védelem alatt, így a kereskedők nem kérhetnek értük pénzt.

A több mint 12 ezer kötettel rendelkező Magyar Elektronikus Könyvtárnál (mek.oszk.hu) érdemes elsőként körbenézni, ahonnan több ismert kiadványt is letölthető PDF, epub és DjVu formátumban. Idegen nyelvet beszélő olvasóinknak ezen felül a Gutenberg project (gutenberg.org) és az Internet Archive (archive.org) oldalát érdemes átkutatniuk ingyen könyvekért. Korábban a Google Könyvek (books.google.hu) is e listába kívánkozott, ám tapasztalatunk szerint a keresőcég a Play-en árult művek miatt annyira megnehezítette az ingyenes művek fellelését, hogy szinte nem is nagyon lehet azokat megtalálni – próbálkozzunk inkább hivatalos boltjában, ugyanakkor mivel a Play-nél DRM-védelmet alkalmaznak, e művek minden esetben kötődnek Google-fiókunkhoz. Kindle-tulajdonosoknak ezen felül érdemes felkeresniük az Amazon ingyenes e-könyv-szekcióját is, ahol számos mesterművet beszerezhetnek angol nyelven. Ha még így sem jártunk sikerrel, akkor vagy a Wikipédiáról kell saját összeállítást készítenünk, vagy a zsebünkbe kell nyúlnunk. Ha erre hajlandók vagyunk, akkor idegen nyelvű művek esetében az Amazon áruháza a legjobb forrás, illetve a nyomában liheg a Google Play is, utóbbi magyar kínálata is jelentős. Ha viszont letölthető, az e-readerünkre könnyen áttölthető fájlokra vágyunk, akkor a kisebb webshopoknál vásároljunk, ilyen például – a teljesség igénye nélkül – az ekonyv.hu, az ipubs.hu, a multimediaplaza.com, a hu.txtr.com, a bookline.hu elektronikus szekciója és a bookandwalk.hu.

Kölcsön és havidíjért

Amennyiben nem szeretnénk a könyveket birtokolni, sokkal inkább egyszerre többe szeretnénk beleolvasni, megfontolhatjuk a bérlés lehetőségét. Ez történhet kölcsönzéssel (például a dkonyvtar.hu oldalon keresztül) vagy előfizetéses módszerrel, mikor a Deezerhez vagy éppen a Netflixhez hasonlóan havidíjért cserébe korlátlan hozzáférést vásárolunk egy nagyobb adatbázishoz (például az oysterbooks.com vagy a scribd.com oldalán). Sajnos utóbbi üzleti modellt itthon még senki sem alkalmazza, így csak angol nyelvű művekhez férhetünk e módon hozzá, illetve akár előfizetésről, akár bérlésről van szó, az alkalmazott DRM-rendszer miatt e-inkes olvasóknál nem élhetünk e lehetőségekkel.

Tankönyv a Wikipédiáról

Pár kattintással összeállíthatjuk saját, „hordozható” tudásbázisunkat, így útközben is olvasgathatjuk az online enciklopédia szócikkeit.

Rengeteg tudás halmozódott fel a Wikipédia szerkesztőinek hála a szabad enciklopédia adatbázisában. A felfoghatatlan mennyiségű információt nem csak online hasznosíthatjuk, hanem immár le is tölthetjük egy saját tankönyvet, vagy éppen útikönyvet létrehozva. A megoldás pofonegyszerű, ráadásul számtalan kimeneti formátum közül választhatunk, például olyan saját e-pubot is létrehozhatunk, amit aztán egy mozdulattal áttölthetünk a saját e-könyv-olvasónkra, így az iskolába menet is olvasgathatjuk. Fontos azonban leszögezni, hogy a képekkel tűzdelt szócikkek miatt túl sokat nem érdemes várnunk, bár azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez ingyen van, miközben az elektronikus könyvekért gyakran igen borsos árat kérnek a kiadók, legalábbis itthon.

Egyébként nem csak a Wikipédiából, hanem bármely weboldalból készíthetünk elektronikus könyvet például a Word szövegszerkesztő segítségével. A megoldás valamivel melósabb, ám lehet, hogy megéri. A böngészőknél a cikkhez érve aktiváljuk az olvasó üzemmódot, vagy töltsünk le egy hasonló funkcionalitást kínáló add-ont (például a Firefox Readert), hogy a felesleges sallangokat eltüntessük. Másoljuk ki a szöveget, majd formázás nélkül illesszük be Wordbe. Ezt követően formázzuk, majd mentsük el .docx vagy .pdf állományként, majd pedig a Calibre szoftverrel töltsük be azt, majd konvertáljuk át a megfelelő formátumba. Ugye milyen egyszerű? Természetesen e lépést táblagépeken kihagyhatjuk, hiszen azok jellemzően jól kezelik a szöveges dokumentumokat.

01 – Keressük fel a Wikipédia oldalát, és az oldalsávon kattintsunk a [Könyv készítése] linkre, utána pedig a [Könyvkészítő indítása] lehetőségre. Ezt követően az oldal tetején megjelenik majd egy sáv, amivel a szócikkeket hozzáadhatjuk e-könyvünkhöz.

02 – Navigáljunk azokhoz a bejegyzésekhez, amelyeket fel akarunk venni, majd klikkeljünk a [Lap hozzáadása a könyvedhez] linkre. Folytassuk ezt mindaddig, amíg össze nem áll művünk, majd válasszuk a [Könyv mutatása] lehetőséget.

03 – A megjelenő oldalon adjunk az elektronikus kiadványnak egy címet, alcímet, határozzuk meg a papír méretét, a hasábok számát (érdemes kettőt beállítani), majd ha kell, rendezzük a bejegyzéseket. Végül válasszuk ki a formátumot, és klikk a [Letöltés] gombra.

04 – Ha a Wikipédia nem ajánl fel olyan formátumot, amit e-book-olvasónk képes kezelni, telepítsük a Calibrét (calibre-ebook.com), majd töltsük be felületére kész művünket, és a jobb egérgombbal előcsalható helyi menüből válasszuk a [Konvertálás] utasítást.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.