Az adatkezelés Európában eleve egy kényes téma, és a német kormány most kimutatta a foga fehérjét.

Egy adatbiztonsági vállalat nemrég készült statisztikáiból kiderült, hogy a zsarolóvírusok minden eddiginél többe kerülnek a megtámadott cégeknek.

Korábban pénzért kínálták megvételre a telefonszámokat és más adatokat is tartalmazó adatbázis részeit, ami nemrég teljes egészében elérhetővé vált.

E-mailben figyelmeztette minderről a felhasználóit a Jófogás, és azt is közölte, hogy mi a teendője annak, aki adathalászokkal találkozik.

Számos további témával jelentkezünk az elemzéssel kísért visszaemlékezésen túl, és persze újfent ajándék játékkal, valamint hasznos segédprogramokkal kedveskedünk nektek.

Oroszországhoz köthető hackerekre bukkant a Microsoft, de a jelek szerint már nem csak vállalatok vannak a célkeresztben: az internetes hadszíntér konkrét katonai jelentősséget is kapott.

Azt gondolnánk, hogy nem csap ugyanoda kétszer a villám, de sajnos az IT-biztonságban a tapasztalatok szerint ez a mondás nem alkalmazható.

A Google Gmail levelezője ezentúl új beállítást kínál majd: eldönthetjük, hogy az okosfunkciók hozzáférjenek-e az adatainkhoz.

A Mozilla átalakította a felületet, sötét móddal egészítette ki a böngészőt, és az adatbiztonságot is megerősítette. Az új böngészőmotor ráadásul a webhelyeket is gyorsabban hozza be.

Az már talán senkinek nem újdonság, hogy a webes szolgáltatók igyekeznek személyre szabni a nekünk szánt hirdetéseket, de azért nem tökéletesek. A Google-nek manuálisan is segíthetünk, mutatjuk, hogyan.

A Have I Been Pwned kifejezetten népszerű weboldal, ami pillanatok alatt megmondja, kiszivárgott-e valamilyen webes belépési adatunk. Viszont egyre több a munka vele, így közösségi fejlesztésre váltanak.

Nem wifin, de nem is USB meghajtón kapják a biztonsági frissítéseket a Boeing gépek, hanem egy olyan adathordozón, amit a fiatalabb generáció talán már nem is látott élőben.

Május végén egy óriási adatcsomagot fedeztek fel, benne 500 millió Facebook felhasználó adataival. Ezek között 370 ezer tartozik magyarokhoz.

Már megint egy gigantikus adatcsomagra keresnek vevőt a sötét internet mélyén - esélyesen kevés lehet benne a magyar találat, de azért érdemes megnézni, hátha valaki közületek is használta az érintett szolgáltatásokat.

Több millió felhasználó adatai kerültek nyilvánosságra, más cégek is érintettek az európai ügyfelek kapcsán.

Állítólag a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket is így tartanák titokban, de persze más téren is jól jön, ha büntethető lenne a negatív tartalmak közzététele. Persze nem mindegy, ki szabja meg, mi számít negatívnak.

Dolgozói és felhasználói adatok is kiszivárogtak egy nem megfelelően biztosított szerver miatt.

Harmadik féltől származó appokon keresztül lopta össze az adatokat egy külső elemzőcég.

Ha már úgyis minden csapból az folyik, hogy tele van a világ hackerrel, adatszivárogtatóval, vírussal és mindenféle egyéb veszéllyel, miért kell külön világnap a témának? Pont azért, mert még mindig tele van a világ hackerrel, adatszivárogtatóval, vírussal és mindenféle egyéb veszéllyel.

A többségnek a 90-es évek jutnak eszébe a monitorszűrőről, és a CRT kijelzők elé applikált üveglapok. Pedig az utódaik ma is léteznek és fontos feladatuk van.