Augusztus 12. és 13. éjszaka kell majd az égboltot figyelni.

Évtizedeken át készült, s még egy világjárvány is kellett hozzá, de megérte várni rá.

A Vilniust és Lublint összekötő kapuk 606 kilométernyi távolságból cserélnek élő képet egymással.

Ragyog az AMD Ryzen szerencsecsillaga, az Intel pedig keservesen küzd, hogy áttörje korlátait. A 11. Core-generációval forradalmat ígér - megnéztük, valóban kapunk-e előrelépést.

Nem kevesebb mint 688 ezer dollárt, azaz 210 millió forintot fizettek a Sophia nevű robot művéért.

Van, akinek 2,9 millió dollárt is megért Jack Dorsey legelső bejegyzése a Twitteren.

Egy finn asztrofotográfus évek óta fotózza rendíthetetlenül az égboltot, korábbi anyagaiból pedig most egy látványos mozaikot állított össze.

Csak egy Rapberry Pi, egy brutális lézer és egy szúnyogfelismerő MI szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön a rovargyilkos Halálcsillag.

Dr. Frey Sándor csillagásztól megtudtuk, mitől van ekkora forgalom két hét alatt a Marson az elmúlt 47 évből.

Valaki összerakott egy mini csillagkaput dekorcélokra: hang és világítás is van, az egészet egy Raspberry Pi vezérli.

Szerkesztőink kedvenc filmjeiket kiválasztva szeretnék felhívni a figyelmet egy-egy alapítvány támogatására.

A hatalmas felbontású képeket készítő masina egyelőre még készülőfélben van, viszont hamarosan az űr feltérképezésének egy nagyon fontos eszköze lehet.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a Drakonidák meteorraj maximuma ma este várható, a jó hír pedig, hogy még felhők sem takarják majd a látványt.

A tudósok szerint az űrteleszkópok következő generációja sokkal több lehetőséget ad majd számukra, ezért fontos megkeresni azokat a bolygókat, melyeket érdemes lesz vizsgálniuk.

Amerikai és kínai kutatók bukkantak rá az első olyan bolygóra, ami extragalaktikus, tehát a Tejútrendszeren kívül található.

Több felhasználó is lelkesen szórta az öt csillagos értékeléseket, amiért cserébe állítólag ingyen termékeket kaptak.

Csillagászok és számítógéptudósok tervezték azt a gépi algoritmust, ami új exobolygókat fedezett fel a NASA meglévő adatai segítségével.

90-67 napos ciklusban ismétlődik az a gyors rádiókitörés, amely a világűr felől érkezik, és egyszer már rátaláltak a tudósok.

Egy asztrofizikus és egy zeneszerző megmutatta, mit hallanánk, ha az emberi fül képes lenne a csillagok hangjának feldolgozására.

Gyors rádiókitöréseket azonosítottak a Manchesteri Egyetem csillagászai.