Hirdetés

Belépőszintű videokártyák

|

Hirdetés

Harc az alsóbb szinten
A belépő szintű VGA-vezérlők képviselőivel elsősorban az újonnan vásárolt gépekben találkozunk, illetve azokba a konfigurációkba kerülnek utólag, amelyekben az alaplapra integrált vetélytársukat váltják le. Annak ellenére, hogy már jó ideje léteznek olyan integrált megoldások, amelyek grafikus lapkája megfelelő képességű, egy hátrányukat sose fogják tudni ledolgozni: kénytelenek komolyabb mennyiséget kihasítani a rendszermemóriából saját felhasználásra. Mindez természetesen hatással lesz a rendszer összteljesítményére is. Mivel a nem integrált VGA-kártyák saját memóriával, más néven kerettárral rendelkeznek, a rendszermemóriát csak kis mértékben veszik igénybe.




Ahogy az összes többi kategóriában, itt lent, az alsóbb szinten is az NVIDIA és az ATI csatározik egymással. Előbbi a GeForce 6-os sorozat piacra dobásával teljesen lecseréli eddigi termékskáláját, hiszen a 6800-6600-6200 „háromszög” átfogó palettát kínál. Minket ezúttal a 6200-as család érdekel, hiszen ez képviseli a belépőszintet. Eredetileg ezt a kártyát is - mint ahogy a 6600-at – PCI Express csatolófelülettel tervezték, és később egy lapka segítségével alakították át úgy, hogy AGP-foglalatú alaplapok is fogadhassák.
Legtöbb tulajdonsága és képessége a 6800-aséhoz hasonlítható, bár nagy testvéreihez képest jóval kisebb teljesítményt nyújt. Támogatja a DirectX 9c felületet, így a Shader Model 3-as technológiát, és ismeri már a Geometry Instancing eljárást is. A lapka már 11 mikronos csíkszélességű, memóriasínje 128 bites, és négy pixelfutószalaggal dolgozza fel a képpontokat. Csupán 50 megahertzcel alacsonyabb órajelen, 300 megahertzen működik a grafikus mag, mint ahogy a 6800-as erőmű esetében. Kiváló képességű kártyának számít a 6200-as, egyetlen ellenszenves pontja ebben a kategóriában az ára, amely a konkurens ATI-énál magasabb.



Az ellenlábas ATI belépőszintű, DirectX 9-es lapkája a 9550-es, amely nem tévesztendő össze a nevében hasonló 9500-zal, hiszen teljesítményben meg sem közelíti azt. Persze ez nem azt jelenti, hogy ez a kártya rossz, vagy ne lenne érdemes megvenni, hiszen 20 000 Ft alatti fogyasztói ára kedvező egy alapszintű kártyához képest.
A magyar piac - szokásához híven -- kissé lemaradt, így gyakran az előző generációs termékeket találjuk az itthoni boltok piacán. ATI-oldalról ez leginkább a 9200, illetve annak valamely gyengített változata (ilyen például a 64 bites memóriasínű SE), továbbá utódja, a 9250-es. Az NVIDIA FX sorozatának egykori középkategóriája mára már csak a belépőszinthez elég: említésre méltó teljesítménnyel csupán az 5700-asok rendelkeznek. Ezek ára viszont nem a legkedvezőbb, hiszen az FX sorozat kudarca rengeteg boltnál eredményezett felhalmozott készletet, s ezeket most próbálják meg végképp elsózni.
Az AGP-foglalatú kártyák mellett muszáj megemlítenünk a nagy jövő előtt álló, PCI Express felületen csatlakozó testvéreiket is. Mind az ATI, mind az NVIDIA kínál ilyeneket, igaz, a kanadai gyártó itt egy kicsit erősebbnek tűnik -– tavaly nagyobb hangsúlyt fektetett a belépőszintű és a középkategóriás PCIe kártyákra. Így született meg az X600 és X700 után az X300-as, amely 64 és 128 bites memóriasínnel is kapható. Teljes körű DirectX 9-es támogatással rendelkezik, és már HDTV-kompatibilis. Passzív hűtéséből adódóan szerencsére nem kell aggódnunk egy újabb zajforrás miatt sem.

Az X300-as családban az ATI saját fejlesztése, a HyperMemory is fellelhető - segítségével jóval kevesebb lokális memória is elég a kártyán, ugyanakkora teljesítmény eléréséhez. Egyelőre sajnos igen kevés helyen érhető el hazánkban, a hyperMemorys változat pedig még egyáltalán nem. Ára várhatóan nem sokkal múlja felül a 20 000 forintot.



NVIDIA-oldalon már említettük annak a kártyának a nevét, amely PCI Express foglalattal képviseli a belépőszintet: ez a GeForce 6200. Eredetileg PCIe-re tervezték, egy szintén saját fejlesztés beépítésével, amelyet Turbocache-nek hívnak. Utóbbi hatása tulajdonképpen az ATI HyperMemoryjához hasonló. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Turbocache és Hypermemory technológiát csak a belépőszintű kártyákon alkalmazzák, amelyek memóriasínje nem szélesebb 64 bitnél. Jogosan merülhet fel a kérdés: vajon miért nem hasznosítják ezt az eljárást a közép- és felső kategóriás termékeknél? A válasz valószínűsíthetően mindkét gyártónál hasonló lesz: a technológiát egy bizonyos átviteli sebességre fejlesztették, és amely kártyáknál ez a sebesség jóval nagyobb, ott az eljárástól nem várható pozitív eredmény.



Nem biztos, hogy nagyon egyszerű a választás, habár az árkülönbségek számottevők, és a kártyák képességeiben is jelentős az eltérés. Amennyiben új gépet vásárolunk, és a közeljövőben nem kizárt a VGA-kártya fejlesztése, kezdhetünk a legolcsóbbakkal is - ha azonban most erősítünk egy néhány generációval öregebb gépen, érdemesebb lehet árban egy kicsit feljebb merészkedni.

A cikk a 2005. áprilisi számunkban olvasható.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.