Hirdetés

Dávidok harca

|

Hirdetés

Tesztünkben összeeresztjük a PC-s világ egyik manójával, és persze elemeire szedjük mindkét kis csodát.

A Macintosh egészen más világ - ezt a mondatot szinte minden esetben hallhatjuk, ha Apple-számítógépekről esik szó. Az „almás cég” jelmondata (Think Different, vagyis Gondolkodj másképp) sem mond ennek ellent: egyszerűségre, stílusra és használhatóságra törekszenek. Steve Jobsék remekül meglátták, mikor kell előrukkolni egy imádni való masinával: a Windows biztonsági foltozgatásaitól megfáradt felhasználók most tömegesen térhetnek át a Macintoshra. A Mac mini a rajta futó MAC OS X operációs rendszerrel karöltve nemcsak gyakorlatilag vírusmentes üzemet, hanem egyszersmind tiszta eleganciát kínál, meglepően kedvező, a cég eddigi termékeihez képest verhetetlen vételáron.




Mac mini - A fizikai való
A január 10-én bejelentett Mac mini az eddig megjelent legolcsóbb Macintosh számítógép. A 16,51 cm hosszúságú és szélességű, 5,08 cm magas, mindössze 1,3 kg tömegű számítógép billentyűzet és egér nélkül, két változatban kapható. A különbség a Motorola PowerPC G4-es processzor órajelében, valamint a merevlemez kapacitásában rejlik: 1,25 és 1,42 gigahertzes, valamint 40 és 80 gigabájtos változatban kapható. Ami azonos mindkettőjükben, az a 256 MB DDR333-as rendszermemória (1 GB-ig bővíthetjük), a CD-író/DVD-olvasó kombó meghajtó, valamint az alaplapra szerelt (ezek között igen jó teljesítményűnek értékelhető) ATI Radeon 9200-as videovezérlő, amely saját 32 MB DDR memóriával gazdálkodhat.



A minimáldizájn jeles képviselőjeként jellemezhető, plexitetejű fém készülékház hátoldalán kaptak helyet a csatlakozók. Két USB 2.0-s, egy IEEE1394 FireWire kaput, egy sztereó hangkimenetet, valamint a telefonos modem és a 10/100-as hálózat kapuit találjuk itt. A gépet a DVI-rendszerű megjelenítőkön kívül az általános VGA-csatlakozóval szerelt monitorokhoz is hozzákapcsolhatjuk a mellékelt adapter segítségével. Ez azért jó hír, mert a Mac minihez nem szükségeltetik speciális monitor, egér vagy billentyűzet - használhatjuk a megszokott katódsugárcsöves vagy TFT-megjelenítőt, illetve az USB-csatlakozóval ellátott perifériákat.

Elsőre kevéskének tűnhet a processzor órajele, de mint azt a noteszgépeken, Centrino környezetben működő Pentium M processzorok is bizonyítják, a sebesség nem egyedül a működési frekvenciától függ, hanem a felépítéstől és az alkalmazott gyorsítótár méretétől is. A Macintosh gépek UNIX alapú MAC OS X operációs rendszerét futtató, 512 KB gyorsítótárral ellátott Motorola PowerPC G4 processzor szöges ellentéte a windowsos számítógépekben található Intel-, AMD- vagy épp VIA-gyártmányoknak.



A Mac mini G4-es végrehajtó egysége úgynevezett RISC- (Reduced Instruction Set Computer), vagyis csökkentett utasításkészletű, míg a windowsos gépekben alkalmazott processzorok CISC- (Complex Instruction Set Computer), tehát összetett utasításkészletűek. Ebből az igen jelentős eltérésből az következik, hogy az operációs rendszer sem lehet ugyanaz, így valós módban nem fut Windows a Macen, és az utóbbin futó OS X sem telepíthető PC-re.

A Mac mini mellé MAC OS X Panther operációs rendszert kapunk -- a Windowshoz való grafikai „hasonlóság” mellett találkozhatunk egy-két komoly előnyt jelentő eltéréssel is. A Sajátgépet itt az úgynevezett Finder helyettesíti, amely az állomány- és mappakezelés mellett a keresési funkciókban is jeleskedik. A Finderben keresni gyakorlatilag pillanatok kérdése, már a keresett szöveg gépelése közben megjelenik az eredmény, majd ahogy a szó végére érünk, arányosan szűkül le a találati lista a várt eredményre. Ezt Windows alatt csak kiegészítő szoftverekkel tudjuk megvalósítani.



Ezen túlmenően az OS X grafikai megoldásai nem csak széppé, hanem könnyebbé és élvezetesebbé is teszik a munkánkat. Az Exposé névre keresztelt együttes tagjai az , és az gombok megnyomására aktiválódnak, és gyakorlatilag a windowsos Tálca helyettesítőjeként foghatók fel. Képzeljük el a következő helyzetet: a hétköznapi PC-n igen sok programot futtatunk egyszerre, ablak ablak hátán, és a legrégebben megnyitottat nehezen találjuk, mert az alkalmazások még a Tálcán sem férnek el. Az OS X igen frappáns megoldást nyújt erre az esetre. Az gomb megnyomásakor az ablakok olyan mértékben kicsinyítődnek a tartalmukkal együtt, hogy mindegyikük egyszerre elfér a munkaasztalon. Ezután már könnyedén kattinthatunk a kívánt alkalmazásra. Ugyanez történik az megnyomására, de csak egyetlen program ablakait érintve. Az billentyű a Windows Asztal megjelenítése gombjának a megfelelője, megnyomásakor az összes ablak kiúszik a munkaasztal szélére.

A kocka el van vetve
Külön szót érdemel a felhasználóváltás. Természetesen az OS X is képes több felhasználót kezelni, úgy, hogy minden felhasználó egy saját, külön munkaasztal birtokosa. Ez azt jelenti, hogy az általunk használt nyitott ablakok nem láthatóak a többi felhasználó számára, mert bejelentkezéskor új, üres munkaterület fogadja őket. A felhasználóváltás grafikai megvalósítása viszont igazi háromdimenziós látványosság: az épp használatban lévő terület, akár egy kocka egyik oldala fordul át a másikba, az újonnan bejelentkezett felhasználó munkaasztalába. Az internet a Safari böngészőn keresztül érhető el, de ha ez nem nyerné el tetszésünket, akkor a Firefox vagy akár az Internet Explorer Macintoshra írt változatát is használhatjuk. A levelezőprogram nemes egyszerűséggel Mail névre hallgat, és tökéletesen megfelel az elektronikus levelezéssel szemben támasztott követelményeknek. Személyes adatkezelő programok tekintetében az Address Book névjegyzék, valamint az iCal bejegyzés-, teendő- és naptárkezelő alkalmazás áll rendelkezésünkre. Ha az operációs rendszerrel együtt érkező programok elsőre idegennek tűnnének, választhatjuk a komplett Office programcsomag Macre írt változatát, amelyben régi ismerősként üdvözölhetjük a jól ismert Word, Excel és PowerPoint programokat, illetve az ebben a környezetben Entourage néven futó Outlook-megfelelőt. A csevegni vágyók is megtalálhatják számításukat, hiszen nemcsak a webkamerát támogató iChat program futtatható, hanem az MSN Messenger is, ezenkívül az ICQ vagy a Yahoo! csatornáit elérő alkalmazások is rendelkezésre állnak.

Kétségkívül az OS X operációs rendszer egyik hátránya, hogy nem olyan elterjedt, mint a Windows -- bár az alkalmazások legtöbb területére remek megoldást nyújt, mégsem találunk rá annyi szoftvert, mint ellenlábasára. E hátrányából adódik egyszersmind a Mac előnye is: UNIX alapú operációs rendszerre szoftvert fejleszteni nagyobb felkészültséget és szakértelmet kíván, így a vírusírók is nehezebben boldogulnak. Az OS X alá gyakorlatilag nem létezik igazi kártevő, mert a UNIX alapú operációs rendszerek felépítéséből és védelméből adódóan csak jelentéktelen hatású vírusok készíthetők.

Mindezek mellett azt azért meg kell jegyezni, hogy a grafikai munkákhoz, tervezéshez, hangot és mozgóképet illető feladatokhoz vagy akár az irodában szükséges munkák elvégzéséhez minden alkalmazás elérhető (tessék csak megkérdezni a grafikai stúdiókat, amerikai multicégek hazai képviselőit, hogy milyen számítógépet használnak). Ezen túlmenően a játékok bizonyos hányada is létezik Macre, amelyek sorához a most igen nagy sikerrel bemutatott World of Warcraft is csatlakozott.
Mindazonáltal ha valakit csak az tart vissza a minitől, hogy nem futnak rajta az eddig használt apróbb, de annál inkább nélkülözhetetlen segédprogramok, ne ijedjen meg - bőven van megoldás!



Gép a gépben
Nemcsak az Office lehet ismerős a PC-ről, hanem magát a komplett x86-os (Intel-, AMD-, VIA-processzorok) környezetet is viszontláthatjuk. A Virtual PC alkalmazás futtatásakor ablakban (vagy teljes képernyőn) egy virtuális számítógép indítható el, amelyre telepíthető a DOS vagy a Windows bármely verziója -- akár az XP is. Az ilyen módon telepített operációs rendszer természetesen az OS X kontrollja alatt emulálva fut, így sebes működésre ne számítsunk. Egy 300 MHz-es Pentium II-s számítógép teljesítményének megfelelő iram azonban a legtöbb programhoz elegendő. Az erős grafikus kártyákat igénylő játékokról le kell mondanunk, persze, hiszen az így emulált, fizikailag nem létező x86-os számítógép-környezet alkatóelemei között a videorész egy S3Trio megjelenítőként realizálódik, amely nem kínál 3D-s képességet.

A digitális készlet
Az Apple nemcsak az operációs rendszert mellékeli a Mac minihez, hanem a digitális élethez szükséges iLife programcsomagot is. Részei: az iPhoto digitális képkezelő és album, az iTunes zenelejátszó, az iMovie HD videovágó szoftver, az iDVD DVD-filmkészítő, illetve a Garage Band zenekomponáló alkalmazás. Ezek segítségével szinte minden multimédiás feladat elvégezhető.




Mini PC - Az ellenfél
Hűséges olvasóink már olvashattak beszámolókat a PC-s világ legkisebbjei közé tartozó, Mini-ITX méretszabványú VIA EPIA alaplapokról. Több változatuk létezik, jellemzőjük az igen kicsi - 17×17 centiméteres - méret, ami lehetővé teszi, hogy az internetböngészésére, levelezésre, multimédiás alkalmazások futtatására vagy irodai munkavégzésre alkalmas gép ne jelentsen egy táskányinál nagyobb térfogatot.



Bár elfogadható tempóval dolgoznak, nem a sebesség bajnokai. Ám nem is ez, hanem sokkal inkább a magas fokú integráltság az előnyük. A VIA Nehemiah magú, hardveres titkosítással ellátott processzor fixen ül a helyén, nem cserélhető. Az univerzalitást a FireWire vagy a számtalan USB 2.0-s csatlakozó, valamint a hálózati kapu, illetve az S3 Unichrome MPEG-gyorsítással kiegészített, igen éles képet adó videorész támasztja alá (utóbbira még tv-kimenetet is szereltek).

Az összehasonlítás kedvéért az EPIA TC változatot építettük be egy igen szép Morex-házba, kiegészítettük egy noteszgépekben használatos Samsung DVD-olvasó/CD-újraíróval és 40 GB tárkapacitású Toshiba merevlemezzel, valamint 512 MB rendszermemóriával. A Morex-házakra jellemző, hogy külső tápegységgel rendelkeznek, és a tápegységből érkező 12 voltot a házba szerelt kis feszültségátalakító panel osztja le az alaplap által kívánt 12, 5, illetve 3,3 volt feszültségekre. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert az EPIA alaplapok többsége e nélkül nem kap áramot - a különleges TC verzió azonban igen. Ennél a modellnél közvetlenül csatlakoztatható a tápegység a hátoldali csatlakozóra, és az alaplap végzi a szükséges feszültségmódosítást. Így a meghajtók szintén az alaplapról kapnak áramot.

Kint a pályán, bent a szorítóban
A Mac mini nemcsak a processzor felépítésében, hanem operációs rendszerében is jelentősen különbözik Windowst futtató társaitól, ezért szükségesnek éreztük, hogy találjunk az utóbbiak között egy hasonló méretű gépet. Ezért esett a választásunk a VIA egyik EPIA alaplapja köré épített miniszámítógépre. A Mac minik közül mindkét változatot teszteltük, ahol az 1.25 GHz-es „kicsit” az EPIA-hoz hasonlatosan 512 MB, az 1.42 GHz-es nagyot pedig a lehető legnagyobb mennyiséggel, 1 GB memóriával láttuk el.



Ez persze nem elég - olyan alkalmazásra is szükségünk volt, amely mindkét rendszeren elérhető. Ilyen az Adobe Photoshop 7.0 grafikai szoftver - ezért ennek feladatvégzését vetettük összea két gépen. A szerkesztéshez egy 12 megapixeles, 4.6 MB méretű képet használtunk. A grafikonon látható, hogy a Mac mini több alkalmazásban is jóval gyorsabban hajtotta végre a feladatokat, mint az EPIA alaplapos számítógép.

Csomagold ki, és használd!
A Mac minit nem nehéz ajánlani, hiszen nemcsak teljesítménye figyelemre méltó, hanem mérete, minősége és szeretnivalósága is. A rajta futó MAC OS X operációs rendszer sallangoktól mentes, Windowson nem látott extra funkcióinak és kezelhetőségének köszönhetően sokkal könnyedébben és elegánsabban használható. Eddig egyetlen paramétere taszította a szürkeségbe - az ára. Akit mind ez idáig a több százezer forintos ár tartott vissza egy Macintosh megvásárlásától, az most fellélegezhet: már 138 000 forintért hozzájuthat a kisebbik Mac mini változathoz, természetesen a jogtiszta operációs rendszer és a multimédiás programcsomag társaságában. És aki nem rabja a legújabb játékprogramoknak, remek társra lel benne a számítógéppel elvégezhető feladatok minden területén.

A cikk a 2005. áprilisi számunkban olvasható.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.