Hirdetés

Drót nélküli fülhallgatók - Nem mind arany, ami drótmentes



|

Hirdetés

A tesztünkben szereplő cégektől egy-egy rádiós és infrás fülhallgatót kértünk, ám az AKG-től két rádiósat is kaptunk, a Panasonicból pedig csak egyetlen infrás készüléket vizsgálhattunk meg. Egy ilyen teszt természetesen szükségképpen szubjektív, hisz egy fülhallgató különböző tulajdonságait nem lehet olyan egzakt mérőszámokkal jellemezni, mint mondjuk egy számítógépes monitorvezérlő kártya 3D-s teljesítményét. Ennek ellenére megpróbáltunk fölállítani magunknak egy pontozási rendszert a különböző tulajdonságok értékelésére, aminek a részleteivel azonban nem untatnám a kedves olvasót. A rendszer többé-kevésbé működött, de ezzel együtt szeretném leszögezni: ez a cikk nem műszeres méréseken alapul, hanem néhány újságíró magánvéleményén.



Természetesen a teszt során a legnagyobb súlyt a hangminőség kapta. Ehhez a saját hallásunkon kívül egy "szakértő fület" is igénybe vettünk: a fülhallgatókat ugyanis megmutattuk egy hosszú évek óta hangmérnökként dolgozó ismerősünknek, hogy a hangminőségről profi mondjon véleményt, aki egész életében a hangokkal dolgozott, s dolgozik most is. Amikor meghallgatta a fülhallgatókat, csak úgy repkedtek a szájából a különböző, az átlagember számára teljességgel érthetetlen kifejezések, mint például: karcos hang, kicsit zavaros a sztereóképe, levegős hangzás, zörgős stb. Ha ilyen kifejezések szerepelnek a cikkben, akkor ott igyekszünk némi magyarázatot fűzni hozzájuk. Az idézőjelben feltüntetett mondatok az ő véleményét tükrözik. A zenei tesztelésre a komoly zenéből Csajkovszkij 1812. nyitányát, míg a "lazább" stílusból a Pink Floyd The Wall című művét választottuk egy Technics hifitornyon; és természetesen számítógépen MP3 állományokat és különböző játékok hangjait is kipróbáltuk velük.



A második értékelési szempont az ár volt, hisz egyáltalán nem közömbös, hogy bizonyos minőséget milyen árszinten nyújt a készülék. Ezenkívül figyelembe vettük a készülék kivitelezését, olyan tulajdonságokra is figyelve, hogy mennyire kényelmes viselni, mennyire stabilan ül a fejen, mellékelnek-e hozzá tölthető elemeket; továbbá a különböző apró kényelmi funkciókat is itt vettük tekintetbe. Az összehasonlítás kedvéért kértünk néhány drótos fülhallgatót is, ezek közül végül az AKG K--66-osa lett az etalon, ehhez mértük a készülékeket (ez számít 5-ösnek a hangzás értékelésénél). Hangmérnök kollegánk értékelése szerint "igazi, karakteres mély hangok, kiegyenlített és nagyon szép levegős hangzás (a magas hangoknál a felharmonikusok is szépen hallhatóak)" jellemzi. Cikkünkben a fejhallgatók szereplési sorrendje egyben azt is tükrözi, hogy mennyire ajánljuk az adott készüléket, vagyis az elsőt a legjobban, a hátsót kevésbé.



Egy kis elmélet

Az infravörös fényt használó készülékek mindegyike körülbelül 7 méteres hatótávolságot ígért, ahol természetesen nem kerülhet semmiféle akadály a sugárzó egység és a fejhallgató közé, hisz ott az átvitel csak "rálátás" esetén biztosított (kis visszaverődéssel). A rádiós fejhallgatók 100 méteres hatótávolsága ezt jócskán felülmúlja, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az adást itt már nem zavarják a falak. Vagyis ha kedvünk van, kedvenc zenénket elindíthatjuk hifiberendezésünkön, esetleg a számítógépünkön, s annak hallgatása közben akár kapálhatunk is a hátsó kertben.



Azoknál a készülékeknél, ahol tölthető elemeket is kapunk a fejhallgató mellé, a szállításnál ezek nincsenek feltöltött állapotban (az élettartam növelése érdekében). Éppen ezért, amikor boldog tulajdonosként hazavisszük a kiválasztott készüléket, még legalább egy napot várnunk kell a kipróbálással, hisz körülbelül ennyit kell töltenünk az elemeket az első használat előtt (hacsak nem veszünk bele alkáli elemet, hisz a készülékek azzal is működtethetők). Minden olyan készüléknél, ahol kapunk tölthető elemeket, természetesen a töltésükre is van mód.



Szinte minden fejhallgatón található hangerőszabályzó: ez kényelmes, hiszen mi értelme, hogy szabadon mozoghatunk, ha a hangerő beállításához mindig föl kell állnunk, és oda kell mennünk a zenét, hangot adó készülékhez. Sok ötletes megoldással találkoztunk tesztünk során. Ilyen volt például a Sony fejhallgatók "automatikus" bekapcsolása: ha fölvesszük, akkor a fejünkre illeszkedő rugalmas gumicsík megfeszülésétől a készülék működésbe lép. A másik nagyon pozitívan értékelt figyelmesség: a készülékek többségéhez olyan kábelt mellékelnek, amelyiknek egyik végén kis jack-dugó, a másik végén pedig két RCA dugó található, és a sugárzó egységeken mindkét aljzatot meglelhetjük; így, ha a kettő közül bármelyik kimenetet nyújtja hifiberendezésünk vagy számítógépünk, mindenféle átalakító fabrikálása nélkül használhatjuk fejhallgatóinkat. Kivételt képez a Philips két készüléke és a Panasonic fejhallgatója -- utóbbihoz adnak átalakítót.



Rádióhullámokkal működő készülékek bizonyos állítható frekvenciatartományon belül képesek sugározni (az alapegységet és a fejhallgatót is egy potméterrel egymáshoz kell hangolni -- kivéve persze azt, ahol automata tuningolás van), ám semmiféle kódolást nem alkalmaznak, vagyis ha a szomszédnak is van egy ugyanolyan készüléke, a 100 méteres hatótávon belül, bele lehet hallgatni az ő zenéjébe is. Valószínűleg nem túl gyakran, de akár az is előfordulhat, hogy nem találunk magunknak szabad frekvenciát, annyian használnak a közelünkben ilyen készüléket (a teszt folyamán ilyesmit nem tapasztaltunk).



AKG K 405 UHF (rádiós)

"Hangja magasan a legjobb a teszt többi résztvevője között. Kicsit magashiányos, és enyhén zavaros a sztereóképe a K--66-hoz képest, ami azt jelenti, hogy mivel a két oldal másképp frekvenciafüggő, a különböző hangmagasságú hangszerek vagy ugyanazon hangszer mély és magas hangjai elmásznak valamelyik irányba. Mintha a hangszerek csúszkálnának a színpadon, nem mindig ugyanonnan szólalnak meg. De ez egy átlagos zenehallgató számára egyáltalán nem zavaró."


A sugárzó rész egyben talapzatként és a fülhallgató rész tartójaként is szolgál. Ezen bekapcsológombot nem találunk, a sugárzást akkor kezdi el, ha a bemeneten jelet érzékel. A fejhallgató rész rendkívül kényelmes, akár hosszú órákon is a fejünkön viselhetjük, mindenféle kellemetlenség nélkül. Annyira stabilan ül a fejen (bizonyos fejméret fölött), hogy akár még ugrálni is lehet benne. A mellékelt akkumulátorok töltését ugyancsak ennél a típusnál oldották meg a legkényelmesebben. A fejhallgató részt a talapzatra visszahelyezve már be is indul a töltési folyamat (feltéve, hogy az feszültség alatt van).

Hangminőség: 4

Ár: 34 900 Ft




Philips SBC HC400 (rádiós)

"Egészen szépen szól, kicsit mélyhiányos. Az alapzaja nagyon magas (sistereg), amit még a zene sem tud teljesen elnyomni. Enyhén karcos, viszont a megszólalásai jók." Rendkívül szép formatervezésű, s egészen kényelmes is, de azért messze nem annyira, mint a rádiós AKG készülékek. Elemeket kapunk hozzá, s ezeket természetesen a készülék sugárzó egységével fel is tölthetjük, ám kicsit kényelmetlen módon. Ugyanis miután a fejhallgatót visszahelyeztük a talapzatára, egy kis kábellel össze kell kötnünk a két részt, hogy a fejhallgatóban található akkumulátorok töltődjenek. Ez még mindig sokkal jobb megoldás, mint a Sony rádiós fülhallgatójánál megtapasztalt, de az AKG-k újratöltése lényegesen egyszerűbb.

Hangminőség: 3,4

Ár: 19 990 Ft




AKG K 355 UHF (rádiós)

"A magas hangjai kicsit érdesek, és enyhén mélyhiányosak. A megszólalásai viszont kifejezetten jók, nagyon szépen visszaadja a hirtelen hangokat, mint például egy dob feldübörgését."
A tesztelt fülhallgatók közül egyedül ez a darab képes automatikusan beállítani magának azt a frekvenciát, ahol a sugárzó rész ad (autotuning). Bár ezt az állítgatást minden készüléknél (elvileg) csak egyszer kell elvégezni, később pedig legfeljebb egy kicsit utána kell hangolni, azért még igen kényelmes megoldás, hogy nem kell ezzel bajlódnunk. Küllemre tökéletesen egyforma a K 405 UHF készülékkel -- csak színükben, továbbá abban térnek el egymástól, hogy a 405-ös tolókapcsolóját itt nyomógomb helyettesíti a fejhallgatón. Tehát kényelmében és stabilitásban ugyanazt nyújtja.

Hangminőség: 3,5

Ár: 33 800 Ft




Philips SBC HC065 (infrás)

"Nagy az alapzaja. Ha lejjebb tekertük a hangerőt a fülhallgatón (hogy kevésbé zúgjon), és az erősítőn található kimenet hangerejét tekertük feljebb, akkor viszont elkezd nagyon torzítani. Egyébként nincs rossz hangja, be lehet állítani, hogy szépen szóljon, ám a dinamikája kicsi, ami annyit jelent, hogy a szép hangzás könnyen eltorzul, ha egy mozgalmasabb, nagyobb dinamikájú zenerész következik. Kicsit mélyhiányos, és torz."
Elemeket sajnos nem kapunk mellé, és a töltésükre sincs mód. Ez nagy hiányosság, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a tesztben szereplő fülhallgatók közül csak ez és a Panasonic ilyen. Talapzata sincsen, a sugárzó egység csak egy kis doboz, ami szintén csupán erre a készülékre jellemző. Automatikus bekapcsolást se várjunk egyik részegységétől se. Ára viszont rendkívül kedvező, és ahhoz képest nincs rossz hangja.

Hangminőség: 2,8

Ár: 9 990 Ft




Philips SBC HC400 (rádiós)

"Egészen szépen szól, kicsit mélyhiányos. Az alapzaja nagyon magas (sistereg), amit még a zene sem tud teljesen elnyomni. Enyhén karcos, viszont a megszólalásai jók." Rendkívül szép formatervezésű, s egészen kényelmes is, de azért messze nem annyira, mint a rádiós AKG készülékek. Elemeket kapunk hozzá, s ezeket természetesen a készülék sugárzó egységével fel is tölthetjük, ám kicsit kényelmetlen módon. Ugyanis miután a fejhallgatót visszahelyeztük a talapzatára, egy kis kábellel össze kell kötnünk a két részt, hogy a fejhallgatóban található akkumulátorok töltődjenek. Ez még mindig sokkal jobb megoldás, mint a Sony rádiós fülhallgatójánál megtapasztalt, de az AKG-k újratöltése lényegesen egyszerűbb.


Hangminőség: 3,4

Ár: 19 990 Ft



AKG K 355 UHF (rádiós)

"A magas hangjai kicsit érdesek, és enyhén mélyhiányosak. A megszólalásai viszont kifejezetten jók, nagyon szépen visszaadja a hirtelen hangokat, mint például egy dob feldübörgését."
A tesztelt fülhallgatók közül egyedül ez a darab képes automatikusan beállítani magának azt a frekvenciát, ahol a sugárzó rész ad (autotuning). Bár ezt az állítgatást minden készüléknél (elvileg) csak egyszer kell elvégezni, később pedig legfeljebb egy kicsit utána kell hangolni, azért még igen kényelmes megoldás, hogy nem kell ezzel bajlódnunk. Küllemre tökéletesen egyforma a K 405 UHF készülékkel -- csak színükben, továbbá abban térnek el egymástól, hogy a 405-ös tolókapcsolóját itt nyomógomb helyettesíti a fejhallgatón. Tehát kényelmében és stabilitásban ugyanazt nyújtja.

Hangminőség: 3,5

Ár: 33 800 Ft




Philips SBC HC065 (infrás)

"Nagy az alapzaja. Ha lejjebb tekertük a hangerőt a fülhallgatón (hogy kevésbé zúgjon), és az erősítőn található kimenet hangerejét tekertük feljebb, akkor viszont elkezd nagyon torzítani. Egyébként nincs rossz hangja, be lehet állítani, hogy szépen szóljon, ám a dinamikája kicsi, ami annyit jelent, hogy a szép hangzás könnyen eltorzul, ha egy mozgalmasabb, nagyobb dinamikájú zenerész következik. Kicsit mélyhiányos, és torz."
Elemeket sajnos nem kapunk mellé, és a töltésükre sincs mód. Ez nagy hiányosság, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a tesztben szereplő fülhallgatók közül csak ez és a Panasonic ilyen. Talapzata sincsen, a sugárzó egység csak egy kis doboz, ami szintén csupán erre a készülékre jellemző. Automatikus bekapcsolást se várjunk egyik részegységétől se. Ára viszont rendkívül kedvező, és ahhoz képest nincs rossz hangja.

Hangminőség: 2,8

Ár: 9 990 Ft




Sony MDR-RF450RK (rádiós)

"A hangja tipikusan olyan, mint amilyen a japán gyártmányoké általában. Mesterségesen kiemelt mélyek és magasak (az alsó középmélyeket és a felső középmagasakat torzítják úgy, mintha valódi mélyeket és magasakat szólaltatna meg a fejhallgató) jellemzik, de nem torzít. Játszani és tánczenére valószínűleg jó."
A Sony rádiós fejhallgatója kivitelezésében nem sok különlegességet mutat fel. Ám ötletes megoldás, hogy a fejhallgató rész bekapcsolásával nem kell bajlódnunk, hanem amikor fölvesszük, a középső rugalmas pánt megfeszüléséből ezt a készülék is érzékeli, és bekapcsol. A talapzaton viszont nincs automatikus bekapcsolás (a beérkező hangjelekre), és enyhén instabil is, könnyen felborítható. Tölthető elemeket mellékelnek hozzá, amelyek töltésére is lehetőség van, ám sokkal kényelmetlenebb módon, mint a többi szerkezetnél. Itt ugyanis a sugárzó egység talapzatába építettek bele egy elemtöltőt, vagyis az elemek feltöltéséhez ki kell vennünk azokat a fejhallgatóból, majd feltöltés után rakhatjuk vissza.

Hangminőség: 3

Ár: 31 990 Ft




Panasonic RP-WH20

Már amikor fölveszi az ember ezt a készüléket, kissé fapados érzése támad. Mintha nem is ugyanazon a piacon versenyezne, mint a többi fejhallgató. Az még nem olyan lényeges, hogy a régi fülhallgatóknál megszokott "kihúzós" módszerrel lehet beállítani a különböző fejméretekre (az összes többi -- amint a képeken is látszik -- rendelkezik egy fix külső kerettel, és egy rugalmas belső csíkkal, amelyik éppen annyira erős, hogy mindenkinek kényelmes legyen). A fülkagylók számára nem alakítottak ki helyet, és mivel elég erősen szorít (hogy le ne essen az ember fejéről), hosszabb viselés után kellemetlenül nyomja a fület. Tervezésében és kivitelezésében még a régi korszakot képviseli.
A hatótávolságára sem lehet túl büszke. Három méter után rohamosan romlik a hangminőség, és egyre erősödő zúgást hallani, mígnem öt méter körül már semmit sem hallani a sercegésen kívül. Elemeket nem mellékelnek hozzá, és nincs töltési lehetőség sem, ami az üzemeltetési költségeket jócskán megnöveli. A dugója kis jack, de kapunk hozzá átalakítót RCA kimenetre.

Hangminőség: 1,5

Ár: 11 990 Ft




Sony MDR--IF330RK (infrás)

"A készülék iszonyatosan alapzajos, kicsi a dinamikája. Túlzott benne a mélykiemelés, ami ráadásul csúnya és zavaros, a magas hangjai pedig nazálisak (orrhangon szólnak: minden egyformán szól, nincs meg a hangszerek karakterisztikája). Ezenkívül magashiányos."
Töltése egyszerű: a talapzatra visszahelyezve két fémpöcök beakad a fejpántba, és azon keresztül hozza újra üzemképes állapotba az akkumulátorokat. Mindkét részegységének bekapcsolása teljesen automatikus, vagyis a sugárzó egység a bejövő jelek hatására, míg a fejhallgató egység a másik Sony fülhallgatónál megismert módon, a rugalmas szalag megfeszülése révén. Amit viszont nem értek: miért volt szükség arra a kapcsolóra, amely meghatározza, hogy melyik bemenetről kapja a sugárzó egység a jeleket? A többi készüléknél ennek kiválasztása nem igényelt emberi beavatkozást.

Hangminőség: 1,4

Ár: 19 990 Ft




Tapasztalataink

Első lépésben leszögezhetjük, hogy a rádióhullámokat használó készülékek jobb hangminőséget produkálnak, mint az infravörös fényt használók, hisz hangmérnök kollégánknál a legjobb infrás is rosszabb pontot kapott, mint a legrosszabb rádiós (igaz, nem sokkal).


Ami a hangmérnök kolléga szakkifejezéseit illeti, egy átlagos felhasználó természetesen soha nem mondja, hogy "Hoppá, ennek a fejhallgatónak a magas hangjai enyhén karcosak, ilyet biztos nem veszek!" Amikor én, a botfülemmel hallgattam a készülékeket, akkor sem fogalmazódtak meg bennem ilyen gondolatok, de az ő véleményének ismerete nélkül is nagyjából ugyanazt a rangsort állítottam fel, mint ami hangzás szempontjából a végeredmény lett. Nem tudtam megfogalmazni, de éreztem, hogy nem stimmel valami.


Ami az adott hangminőségi osztályzatokat illeti, számítógépes használatra vagy egy nem olyan jó minőségű hifiberendezésen zenehallgatásra a 3 körüli pontszámot kapott készülékek tökéletesen alkalmasak. Egy átlagos számítógépes hangkártya kimenete mindig zajos, hisz nem tudják teljesen kiszűrni a számítógépes sín alapzaját. A 4 körüli pontszám már zenehallgatásra is alkalmas hangminőséget jelent, természetesen csak a kevésbé vájtfülűek számára.


Mindenki eldöntheti, hogy a mozgásszabadság és az, hogy egy kábel nem tekergődzik keresztül az asztalán vagy szobáján, mennyi pénzt ér meg neki. Mint láthattuk (és már előre sejtettük) a hangminőség kicsit elmarad attól, amit egy drótos fülhallgató nyújtani képes (egy jó minőségű, mélynyomós hangfalrendszerről már nem is beszélve), de találtunk olyan darabot is, amelyik egy átlagember számára zenehallgatásban is még élvezhető minőséget nyújt.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.