Nanokarbon-csövek: úgy néz ki, ezek az apó építőkockák szolgálnak majd alapjául a jövőben számos hihetetlen újdonságnak. Példának okáért a mérnökök ezekből építenének a föld légkörén is túlnyúló lifteket, a Seagate merevlemezeiben használná őket, a MIT kutatói pedig másodpercek alatt feltölthető akkumulátorokat készítenének belőlük. Ha nem a jövőt nézzük, Amerikában már most több, mint 400 olyan termék kapható, amely nanotechnológiára épül. A tudósok azonban megfontolandó rizikófaktorra hívták fel figyelmünket.
Kis méretükből adódóan a parányi részecskék könnyen átjutnak szűrőn és műszeren, sőt, még a sejtek sem jelentenek különösebb akadályt. Ezért lehetnek rendkívül veszélyesek: kezdeti kutatások bizonyították, hogy nagyobb mennyiségben belélegezve a nanokarbon-csövek maradandó károsodást képesek okozni a tüdőben. Feltételezések szerint a sejtek belsejébe jutva az apró molekulákat a szervezet ugyanúgy illetéktelen behatolóként érzékeli, mint a vírusokat. Amíg immunrendszerünk ezek kiiktatásával foglalkozik, könnyen megfertőződhetünk bármilyen igazi vírussal vagy baktériummal, amelyek aztán kellő ellenállás híján gyorsan elszaparodnak, és komoly szövődményeket okozhatnak.
Bár a probléma egyelőre még nem kézzelfogható, a technológiai fejlődéssel egyre inkább azzá válhat. A gyártók és a tudósok közös erővel dolgoznak a megoldáson, kíváncsian várjuk az eredményeket.
