Plextor zászlóshajója erre rátesz még egy lapáttal: nyolcszoros DVD+R- és négyszeres DVD+RW-írást ígér.
Nyolcszoros írás; ez azt jelentheti, hogy tíz perc alá szorul egy DVD elkészítésének az ideje -– ha még emlékszünk, bő négy éve, a nyolcszoros CD-írók megjelenésének köszönhetően élhettük át ugyanezt a katartikus élményt, csak kisebb kapacitással. A Plextor csodaírója több változatban is elérhető; hozzánk a fehér előlappal szerelt, belső ATAPI meghajtó érkezett tesztelésre. Küllemét tekintve nincs mit mondani róla, kivéve, hogy mintegy 7 milliméterrel rövidebb a megszokottnál, így nagyobb eséllyel fér be kisebb számítógépházakba.
Ha megnézzük a specifikációkat, szembetűnő, hogy a cég csak a DVD+R nyersanyagra ígér maximális írási sebességet. Itt viszont nem kell várnunk a nyolcszorosan írható lemezekre – habár marketingokokból ez a felirat sok csomagoláson feltűnik majd -, egyes négyszeres DVD+R nyersanyagokra éppúgy teljes gázzal képes írni, ahogy az mellékelt táblázatunkból is kitűnik. Kielégítő, négyszeres iramban kezeli a DVD-R lemezeket, de úgy tűnik, ez a lehetőség csak a kompatibilitás miatt maradt meg. Figyelembe véve, hogy a Pioneer, a DVD-R/RW nagy öregje is beadta a derekát, és megjelent hibrid (duál formátumú) meghajtójával, gyanítható, hogy a DVD-R technológia fejlesztése – akár véglegesen - abbamaradt. Lényegesen megbízhatóbbak a pluszos lemezek, és majdnem minden PC-s meghajtó elboldogul velük, nem csodálkoznánk, ha – a DVD-RAM kivételével - kiszorítaná a mínuszos ellenfeleket.
A teljes cikk a 2003. októberi számunkban olvasható.
