Hirdetés

Szóval miért is nem fotózott a Google Budapesten?

|

A Google nyár elején leállította Budapest fotózását - megvédtük a jogainkat vagy megint elbénáztunk valamit? Szubjektív vélemény következik.

Hirdetés

Ha az ember Milánót, Glasgow-t vagy éppen Párizst szeretné a cég rendkívül népszerű, ingyenes térképszolgáltatásán, a Google Maps-en bejárni az úgynevezett Street View nézetből, megteheti. Néhány kattintással virtuálisan sétálhat a Champs-Élysées-n, átautózhat a Westminster hídon, Barcelona belvárosán. Budapesten ezt nem fogja megtenni belátható időn belül, mivel a magyar adatvédelmi biztos – annak ellenére, hogy a Google szakemberei már tavaly nyáron felvették a kapcsolatot az itthoni hatóságokkal az egyeztetés végett – tett egy homályos nyilatkozatot: „Nem eldöntött kérdés, hogy a Google Street View jogszerűtlen-e.”
A Google pedig a lehető legegyszerűbben kezelte a dolgot: ha a magyarok nem akarják, hogy az internetező világ Budapesten sétálgasson, akkor nem fog. Vannak még szép országok és városok a környéken, mi, magyarok legfeljebb kimaradunk valami jóból. Zárójelben jegyezném meg, hogy az azért furcsa, hogy a Google autói nyugatról keletre haladva egyre gyarapodó számban találkoznak a hatóságok ellenállásával.

20090911-google-street-view-budapest-01.jpg



A dolog persze nem ilyen egyszerű. Először is szögezzük le, hogy az elutasítást követően a világcég, rendkívül rokonszenves hozzáállásról téve tanúbizonyságot, mindössze annyit nyilatkozott, hogy nagyon szívesen tárgyalnak a magyar hatóságokkal a projekt folytatásáról, és csak ideiglenesen állították le száguldó fekete fotómasináikat. Másrészt adatvédelmi aggályokat nemcsak Magyarországon fogalmaztak meg a projekttel kapcsolatban, hanem a világ számos országában is: Japánban a kerítések fölé magasodó kameraállvány okozott gondot, Angliában pedig egy kis település fizikailag akadályozta meg, hogy a Google autói átlépjék a közigazgatási határt – ők jobbnak látták kimaradni ebből.


Az emberben azonban felmerül a kérdés: ezúttal mitől félünk? A repülőtéren, a bankfiókokban, a bankautomaták fölött, sőt a sarki boltban is ott lapulnak a pásztázó robotszemek, amelyek mögött általunk ismeretlen emberek figyelik, és hetekre, hónapokra archiválják minden mozdulatunkat. Teljesen természetesnek vesszük azt, hogy turisták fotózzák Budapestet, videokamerák, mobiltelefonba épített kép- és hangfelvevők dolgoznak fényképek millióit készítve naponta, és ezek bármelyikén elutazhat akár a mi lenyomatunk is portugál vagy belga hátizsákban. Pedig azokból senki nem törli ki az arcunkat és az autónk rendszámát, ellentétben a Google automatikus rendszerével.


A történetnek külön szépsége, hogy az adatvédelmi biztosunk (és egyébként az Európai Unió által létrehívott, kifejezetten ezzel a problémával foglalkozó munkacsoport) alapvető problémája még csak nem is az, hogy az utcán sétafikáló állampolgár esetleg mégis azonosítható marad a képeken. Tehát nem az a gond, hogy én mint állampolgár felismerhető lehetek a ruházatom vagy a hajviseletem alapján, ahogy éppen egy kaszinóba lépek be, vagy annál a zöldségesnél vásárolok, amelynél a feleségem megtiltotta. Nem. A baj szerintük az, hogy a Google technikai okokból kénytelen megőrizni az utcákról készült képek eredetijét arra az esetre, ha az utcaképek generálását végző szoftver valamilyen hibát vétene. Remek. Elképzelem, amint a Google mérnökei az archívumból szemezgetve a Soroksári úton sétáló asszonyság arcáról próbálják leolvasni a személyes adatait, hogy aztán a címére személyre szóló sapkahirdetéseket és az öltözködési stílusához passzoló ruhaüzletek reklámjait küldözgessék el.


Egyébként is: szégyellünk kimenni az utcára, ahol amúgy is bárki láthat bennünket, aki arra jár? Ha nem, akkor miért szégyellnénk magunkat egy Dél-Koreából Budapestet böngésző illető előtt? Mi a racionális indoka annak a feltételezésnek, amely szerint ez a projekt bárkinek is árt, és ami miatt megérné nekünk, magyaroknak kimaradni (vagy késve bekerülni) egy ilyen pompás szolgáltatásból, amiért a magyar adófizetőknek kivételesen még fizetniük sem kell. Észre kellene vennünk, hogy a virtuális világban jelen lenni ma már legalább olyan fontos, mint nagykövetségeket nyitni idegen országokban. A technikai fejlődéssel lépést tartani pedig ott kezdődik, hogy legalább azon lehetőségek elé nem gördítünk felesleges akadályokat, amelyeket tálcán kínálnak nekünk.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.