Chrome OS: így néz ki a gyakorlatban

|

Nem elvetélt ötlet a felhő-központú operációs rendszer, csak megelőzi a korát.

Hirdetés

Körülbelül három évvel ezelőtt – egész pontosan 2009. július 7-én - a Chrome OS bejelentésével a Google alaposan sokkolta az informatika iránt érdeklődőket, hiszen hivatalosan is megerősítést nyertek azon kissé vad pletykák, miszerint a komplett operációs rendszer végfelhasználói szempontból lényegében egy webböngészőt takar.


A Linux kernelre épülő Chrome OS az utóbbi években noha sokat fejlődött, ám alig néhány gyártó dobott piacra ezzel szerelt noteszgépet, hiszen a Google a lehető legteljesebb mértékben minimalista megoldása egyrészt internetkapcsolat nélkül nem sokra használható, másrészt pedig 15 percnyi kattintgatás után a felhasználók többsége fel tud sorolni vagy féltucat olyan alapvető funkciót, amelyet még a legegyszerűbb operációs rendszertől is elvárnának – például egy teljes értékű zenelejátszót, vagy éppen egy offline működő irodai programcsomagot.

Hirdetés


A korát jócskán megelőző koncepcióra épülő Chrome OS jelenleg nagy bukásnak nevezhető, ám a Google kitart gyermeke mellett, legutóbb a körülbelül két hete kiadott 19-es fejlesztői kiadása esett egy nagyobb ráncfelvarráson, mikor megkapta az Aura névre hallgató, hardveresen gyorsított felhasználói felületet.


Sajnos Chromebook híján „natív” hardveren nem állt módunkban kipróbálni az új verziót, így annak a nyílt forráskódú Chromium OS változatát vettük szemügyre – a Chrome és Chromium verziók közt annyi különbség akad, hogy utóbbi nem hivatalos kiadás.


Sejthető módon ezzel a változattal bárki könnyedén próbát tehet, hiszen egy Hexxeh nicknevű úriember napi szinten készít saját buildeket a legfrissebb Chrome forráskódból. A weboldaláról kétféle változatban lehet letölteni az operációs rendszert: van pendrive-ra telepíthető változat, és VirtualBox lemezképfájl - mi az utóbbit részesítettük előnyben.

Hirdetés


Az „installálása” rendkívül egyszerű: elsőként értelemszerűen fel kell telepíteni az Oracle virtualizációs szoftverének aktuális verzióját, majd le kell tölteni a legfrissebb Chromium OS lemezképet. Ezek után a VirtualBox menüsorában az Új gombra kell kattintani, az operációs rendszert firtató kérdésnél Linux / Debian beállításokat javasolt megadni, a következőn lehetőség szerint legalább 1 GB memóriát kell választani, majd a merevlemeznél be kell tallózni a letöltött .VDI lemezképet.


A virtuális gép sikeres létrehozása után ki kell azt jelölni a VirtualBox baloldali listájából, majd a Konfigurálás menüpontra szükséges kattintani. Két beállítást kell elvégezni a beállítóablakban: egyrészt a Rendszer / Processzor menüben be kell kapcsolni a PAE/NX opciót, majd a Hálózat / Kártya 1 fülön a NAT haladó beállításait előcsalva a Paravirtualizált hálózatot kell kiválasztani. A beállítóablak leokézása után a zöld Start gombbal lehet elindítani a Chromium OS-t.


Egyszerűségének köszönhetően a rendszer már első indításra is majdnem harcra kész, csupán a használni kívánt nyelvet és billentyűkiosztást, a Google fiók azonosítóját, továbbá a beállítani kívánt profilképet kéri a telepítő. (Megjegyzés: a bejelentkező ablaknál elég a felhasználói név megadása, egyes konfigurációk esetében csak trükközve lehet előcsalni a @ jelet.)

Hirdetés


A Chrome OS sikeres beállítása után meglehetősen puritán kép fogadja felhasználót: a kijelzőt nagyrészt betölti a Chrome webböngésző, ezen felül alul található még egy gyorsindító eszköztár, továbbá egy időt és profilképet mutató gomb.


Utóbbira kattintva lehet kikapcsolni a gépet, kiválasztani a használni kívánt hálózatot, adott esetben váltani a billentyűkiosztások közt, továbbá az operációs rendszer beállításait is innen a legkönnyebb elérni – meglepő módon utóbbi lehetőség a böngésző egy beállítólapjára visz, még az egér sebességét is a Chrome-ban lehet testre szabni.


A gyorsindító eszköztáron található még egy 3×3 négyzetet tartalmazó ikon, amelyre kattintva a gépre „telepített” alkalmazások, többek közt a fájlkezelő érhető el. Utóbbitól nem szabad csodát várni, csak a legegyszerűbb műveleteket lehet vele elvégezni, ám legalább rendelkezik Google Dokumentumok integrációval is. Meglepő módon a tömörített fájlokra való kattintás esetén azokat nem hagyományos módon nyitja meg az alkalmazás, hanem a bal oldali sávban meghajtó módjára csatolja fel őket – szokatlan, de nem feltétlenül rossz megoldás.

Hirdetés


Mindezzel lényegében ki is veséztük a komplett operációs rendszer tudását, ám végül néhány érdekesség: a webböngésző természetesen képes szinkronizálni minden információt a másik gépe(ke)n futó Chrome böngészőkkel, a programok képernyő ikonjai letűzhetőek a gyorsindító eszköztárra, továbbá még azt is be lehet állítani, hogy az ikonokra való kattintással azok teljes képernyőn, rögzített lapként, új lapként, vagy új ablakban nyíljanak meg.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.