Az elmúlt évek során a szakértők saját véleményein túl különböző kontrollált kísérletekben, hosszabb tanulmányokban bizonyították, hogy a Facebook a valóságban nem csak a kapcsolattartásra remek eszköz, hanem arra is, hogy sok emberből depressziót, elszigeteltség-érzést, irigységet, féltékenységet, alvászavart, nárcisztikus személyiségzavart és ehhez hasonló nagyon kellemetlen, nemkívánatos érzelmeket és hatásokat váltson ki. Egy kutató szerint újabb tételt lehet hozzáírni a listához, ugyanis a közösségi oldal jó eséllyel hozzájárul az evési rendellenességekhez, illetve súlyosbítja azokat.
Pamela K. Keel a Floridai Állami Egyetemen dolgozik a pszichológia professzoraként, és a legutóbbi elemzésében 960 nőt vizsgált, akik mind egyetemi hallgatók voltak. A szakértő két csoportra osztotta a vizsgált alanyokat. Az emberek egyik felének 20 percet kellett eltöltenie a saját Facebook-fiókjából böngészve, míg a másik csoportnak a párducmacskáról kellett olvasnia a Wikipedia oldalán, ezután pedig megnézni egy lenyűgöző videót a macskákról a YouTube-on. Mindkét csapatnak szigorú utasításba adták, hogy semmilyen más weboldalra ne kalandozzanak el a kísérlet ideje alatt.
Az összegzésben Keel elárulta, hogy azok a nők, akik a 20 percet a Facebookon töltötték el, sokkal jobban aggódtak a többiekhez képest a súlyuk és az alakjuk miatt. A kísérlet arra is fényt derített, hogy az ebben a csoportban szereplők jóval idegesebbek voltak. Keel szerint mindez remekül példázta, hogy a Facebook elsöprő erővel képes fokozni a már kialakult evési rendellenességeket.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, a problémát az okozza, hogy aki Facebookozik, az idővel elkezdi magát hasonlítgatni a többiekhez is. Ő vajon jobban néz ki? Karcsúbb? Szebb az alakja? Az effajta kapcsolatok és a média elképesztő erővel képes fokozni az evési problémákat és az idegességet, de ez nem minden. Természetesen ezek a kérdések valójában már onnantól kezdve értelmetlenek, hogy mindenki olyan képet fest magáról a közösségi oldalon, mintha az ő teste és az élete maga a megtestesült álom lenne.
Ma már nem csak az újságok címlapjain látunk karcsú, meseszép alakú nőket, hanem a közösségi oldalakon, és így a Facebookon is szinte kizárólag olyan fotókat tesz ki mindenki, amik a létező legelőnyösebb szögből készültek, általában még manipulálva is a végeredményt. Mivel ezeknek a fotóknak éjjel-nappal ki van téve, aki feltéved a Facebookra, nem kell sokat várni arra, hogy a negatív hatások megmutatkozzanak, többek között evési rendellenesség formájában.
Nem ez persze az első alkalom, hogy hasonló eredményre jutottak a közösségi oldal gyakorlati hatásaival kapcsolatban. Több kutatásban is sikeresen bizonyították, hogy azokat az embereket, akik a többiek nyaralási fotóit nézegetik, rövid időn belül kiveri a sárga irigység, egy kis idővel később pedig a legtöbben teljes mértékben elégedetlenek lesznek a saját életükkel.
A mostani tanulmány rámutatott még arra is, hogy a legveszélyeztetettebbek azok a nők, akik fontosnak tartják, hogy hány lájkot és hozzászólást kapnak a bejegyzéseikre és a képeikre, illetve azok, akik el szokták távolítani a fotókon való megjelöléseiket. Keel véleménye szerint kiemelten fontos, hogy mindenki megértse, mit csinál, amikor közzétesz valamit a Facebookon. Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy teljes emberek vagyunk, és nem tárgyak; emiatt pedig nem helyes, ha áruként tekintünk magukra, amit aztán a többiek vagy jóváhagynak pár tucat lájkolással, vagy nem.
