Hirdetés

Digitalizáljuk hangjainkat!

|

Sorozatunk első részében már megnéztük, hogy miként tudjuk az utókornak megmenteni a családi fotóinkat. Most egy lépéssel tovább megyünk és a hangokat digitalizáljuk!

Hirdetés

Az ezredforduló környékén még többségében CD-n és kazettán hallgattunk zenét, míg napjainkban már nem menő a walkman és a discman. Az emberek inkább hordozható zenelejátszót, mobiltelefont és okostelefont csatlakoztatnak a fülhallgatójuk végére, amelyre a zeneszámokat általában letöltik az internet fehér, szürke vagy éppen fekete piactereiről.

 

 

Hirdetés



Ezen ok miatt már szépen lassan kezdenek eltűnni a háztartásokból a magnók és kazettás hifik, míg a hagyományos CD-lejátszók is egyre többet porosodnak. A technológiai fejlődés miatt azonban nem kell lemondanunk a régi zenéinkről és hanganyagainkról, mivel könnyen digitalizálhatjuk azokat – feltéve, hogy nem állnak szerzői jog oltalma alatt (lásd később). CD-k esetén meglehetősen könnyű dolgunk van, mivel a művelethez elég behelyeznünk az optikai lemezt a gépünkbe, hogy a CD/DVD-olvasóval és például a Windows Media Player lejátszóval beolvassuk azokat. A bakelitlemezek és a magnókazetták számítógépre költöztetése azonban már más tészta, jóval komolyabb előkészületeket igényel a feldolgozásuk.
 
Analóg lemezjátszók esetén a 33 rpm-es és 45 rpm-es bakelitek digitalizálása nem egyszerű mutatvány. Az öreg eszközök egyáltalán nem készültek fel a modern időkre, így földelést és előerősítést igényelnek, amely miatt nem köthetők össze direkt a számítógéppel. A hangsúly a direkten van, mivel kerülő úton megvalósítható a behálózásuk. Ezen esetben a lemezjátszót kössük az erősítő phono bemenetére, majd az erősítőt kössük össze a hangkártyánkkal. Amennyiben szükséges, az összekötéshez használjunk RCA-mini sztereó átalakítót. Ezen módszer egyébként a magnókazettáknál is működik, azaz a rajtuk tárolt hanganyagot is egy kis trükkel könnyen átköltöztethetjük gépünkre.

Használjuk az USB-t!

Az USB-kimenettel rendelkező lemezjátszók jelentősen meg tudják könnyíteni a digitalizáló munkáját, mivel elvégzik a munka dandárját: az előerősítést és az analóg–digitális átalakítást. Ilyen készülékek a Crosley kínálatában találhatók meg, az áruk körülbelül 340 dollártól kezdődik, és egyelőre kizárólag külföldről szerezhetők be.

A legolcsóbb közülük a Radio CR2413A Memory Master, amely beépített magnókazetta-lejátszóval, lemezjátszóval (33, 45 és 78 rpm), rádióval és CD-lejátszóval is rendelkezik, ami mellett az USB-s számítógéphez való csatlakoztatás és a szoftveres digitalizáló csomag csak hab a tortán. Mindemellett nekünk ugyan nem volt szerencsénk a készülékhez, viszont az amerikai PC World tapasztalatai szerint a Crosley eszköze által PC-re rögzített hang sok esetben rossz minőségű volt.

 

 

 

Hirdetés

 

A Crosley lejátszója a nappalik dísze is lehet


Magyarországon a kereskedők kínálatában leginkább az Ion digitalizálóit lehet elérni, amelyek igazából majdhogynem minden felmerülő problémára tudnak megoldást nyújtani. A 40 ezer forintért elérhető iProfile képes a beépített iPod dokkolójával rögtön az Apple zenelejátszójára rögzíteni, a 130 ezres LP2CD pedig a bakelitek tartalmát rögtön CD-re tudja égetni. Mindemellett érdemesebb inkább az Ion olcsóbb termékeire fókuszálni, amelyek csak PC-re tudnak rögzíteni, ellenben e költöztetés után már a CD-re és iPodra is könnyen kiírhatók a zenék.

Az Ion Profile LP például már 27 ezer forintért, míg a TTUSB05 19 ezer forintért megvásárolható, amely ár magában foglalja a bakelitlejátszót, az EZ Vinyl Converter digitalizáló szoftvert és az ingyenes Audacity alkalmazást, amellyel a hanghibákat javíthatjuk ki. Az Ion mellett hazánkban még a Roadstar képviselteti magát, amelynek 26 ezer forintért beszerezhető TTR-8652 modellje a 33 és a 45 fordulatszámú lemezeket képes rögtön pendrive-ra és SD-kártyára is menteni. Amennyiben pedig a kazettáinkat akarjuk digitalizálni, akkor jó megoldás lehet az Ion Tape Express USB-Walkman és a drágább Tape2PC deck.

 

 

Hirdetés

 

 

Ion TTUSB05 - rögzítésre megfelelő


A hangok feldolgozása

A régi lemezekkel és kazettákkal való munka közben általában a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a zenék mellett a felesleges háttérzaj is rögzítésre kerül, aminek eltávolítása nem egyszerű mutatvány. Az ingyenes Audacity rendelkezik ilyen funkcióval, ám annak használata a végfelhasználók egy része számára nehézkes lehet, főleg ha nem dolgoztak korábban hangszerkesztő szoftverrel, valamint a szoftver zajszűrője sem nevezhető a leghatékonyabbnak.

Nem meglepő módon a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható program rendelkezik ugyanezen képességekkel, amelyek közül a körülbelül 100 ezer forintért megvásárolható Adobe Audition 3 ajánlható, amely mellett a legjobb eredményt a Bias SoundSoap 2/SoundSaver, a Cakewalk Pyro Audio Creator és az iZotope RX2 szűrőivel lehet elérni. Végezetül a vékonyabb pénztárcájúaknak a 12 ezer forintos Sony Sound Forge Audio Studio 10 lehet a megfelelő megoldás, mindemellett halkan megjegyezzük, hogy mindegyik szoftvernek elérhető az ingyenes próbaverziója, így néhány szám feljavításához bátran igénybe vehetjük azokat.

Ha hardveresen és szoftveresen is készen állunk, akkor hozzákezdhetünk a rögzítéshez. Egy jó tanács: ne próbáljuk zeneszámonként megszakítani a rögzítést, vegyük fel inkább az egész kazetta egyik oldalának vagy a bakelitnek a tartalmát, majd a hangrögzítő szoftveren belül szeleteljük fel azt. A hanghullámok alapján könnyű kiszűrni az átmeneteket, így jóval kevesebb időt fogunk eltölteni a felosztással, mintha állandóan a Play és a Stop gombot nyomogatnánk.

 

Hirdetés

 

 

 

Az ingyenes Audacity ki tudja elégíteni az alap igényeket


Fontos, hogy mindezt csak a zajszűrés után tegyük meg, mivel a hangszerkesztők a zeneszámok közötti szünetek alapján könnyebben tudják elvégezni a munkájukat. A formátum kiválasztásánál több lehetőség is rendelkezésünkre áll: az MP3, az AAC, a WMA és a FLAC egyaránt jó választások lehetnek. Elsőként azonban mindenképpen érdemes tömörítés és veszteségmentes formátumot választani, amely később bármilyen kimenetnek a forrása lehet.

Mit másolhatunk?

Az 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Ebbe beletartozik az analóg anyagok digitalizálása is, amit a szerzői jogról szóló jogszabály külön paragrafusban rögzít is. „A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés (...) a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.

A 35. paragrafus szerint azonban bárki készíthet másolatot, ha az jövedelemszerzés, illetve jövedelemfokozás célját nem szolgálja (ez nem vonatkozik a szoftverekre). Azaz magáncélra készíthetünk zenéinkről, filmjeinkről egyetlen egy másolatot. Mindez természetesen nem vonatkozik a családi felvételekre, mivel ezen esetekben a szerző – akinek joga van rendelkezni a műve felett – házon belül van, vagyis a saját hanganyagokat és videókat szabadon digitalizálhatjuk bármennyi kópiában.

Kapcsolódó cikkek:

- Digitalizáljuk képeinket!
- Fotót minél olcsóbban
- Formátum-kiskáté: digitális-hangok
- Digitalizáljuk filmjeinket!

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.