Egy hét a Firefox OS-sel

|

Hamarosan hazánkban is elérhetőek lesznek a Mozilla rendszerével felszerelt mobilok. Átköltöztünk a rendszere, hogy kiderüljön: veszett rókával, vagy a versenytársakat is meglepni képes ravaszdival van-e dolgunk?

Az elmúlt hetek hírei alapján – gondolunk itt a Nokia mobilüzletágának és a Blackberry felvásárlására - nincs kétségünk afelől, hogy az okostelefon piac telített és egyre inkább koncentrálódik. Az Android hónapról-hónapra növeli piaci részesedését, amelyből legnagyobbrészt a Samsung profitál. A második helyen az iparágteremtő iOS-t és iPhone-t találjuk, majd az utolsóként érkező Windows Phone következik, amit egyre inkább kisajátít a Nokia Lumia termékvonal (nem is csoda, hogy a redmondiak házon belül akarták azt látni). Egy ilyen telített és öldöklő piacra évekkel megkésve az álmoskönyv szerint már nem érdemes megérkezni, elég csak a Microsoft mobilrendszerének a példájából kiindulni.

 


Az elmúlt években azonban a nyílt forráskód élharcosai is helyezkedni kezdtek, hiszen a jelenlegi okostelefon platformokra olyannyira rátelepedtek a fejlesztőik, hogy napjainkban a mobil szférában is egyeduralkodóvá vált a Google-Apple-Microsoft hármas. E cégeknek pallos joguk van, rendszereiken a saját szolgáltatásaikat helyezik előtérbe, a piactereiken ők határozzák meg azt, hogy mely alkalmazás kerülhet reflektorfénybe, sőt úgy egyáltalán ők azok, akik a játékszabályokat írják, így alaposan meg tudják nehezíteni a külső fejlesztők dolgát. Jellemző, hogy ma már az számít sikertörténetnek, ha egy innovatív, versenyképes startupot felvásárol a nagy multinacionális cégek egyike, már senki sem mer/tud a nyomukba érni.

Jön Vuk



Az első új és merész próbálkozó a Canonical volt, ám az Ubuntu for Phones egyelőre csak a nagy elektronikai szakkiállításokon volt kipróbálható, jelenlegi információk alapján 2014-ben jelenhetnek meg az első Ubuntu alapú készülékek. Pár hónappal később, az idei Mobile World Congress rendezvényen a Mozilla is versenybe szállt, hiszen Barcelonában bejelentették a három éven keresztül titokban fejlesztett Firefox OS-t.

 

 

Mivel első hallomásra meredek ötletnek tűnt egy új mobil rendszer megjelentetése, ezért a legutóbbi budapesti látogatásán kifaggattuk Remco Kapteint, a Mozilla üzletfejlesztési mérnökét  a miértekről. Idézet a korábban megjelent interjúból:

„Az alapötlet az volt, hogy fogjuk az asztali böngészőkben már használt Gecko megjelenítő motort, és átültetjük azt a mobilokra, hogy a webes szabványokra építve egy nyílt és mindenki számára elérhető platformot építsünk fel. Az akkori és a jelenlegi mobil rendszerekkel ugyanis alapvető probléma, hogy röghöz kötik a vásárlóikat. Vegyük például az Apple rendszerét, amelynél a felhasználók csak és kizárólag az App Store-ból táplálkozhatnak, az Androidnál pedig a Google Play kínálatára lehet építeni. Mi nem akarjunk magunkhoz láncolni a felhasználókat. A HTML5 és JavaScript alkalmazások platform függetlenek, hiszen nyílt webes szabványokként bárki számára hozzáférhetőek” - nyilatkozta Remco Kaptein.

 


A Firefox OS tehát egy merőben új koncepciót valósít meg. Az egész rendszer HTML5 alapú kezdve a tárcsázótól a kameráig és a névjegyalbumig. Mivel ezt az asztali Firefox böngésző mögött korábban dolgozó Gecko megjelenítő motor nem tudta volna lekezelni, ezért a Mozilla mérnökei kifejlesztettek egy hardveres alrendszert, valamint nyílt forráskódúvá tettek olyan WebAPI-kat (bővebben a wiki.mozilla.org/WebAPI oldalon), melyekkel a webszolgáltatások hozzá tudnak férni a mobilkészülék hardverelemeihez.

 

 

Vagyis a mobil platform valójában nem más, mint egy rendszerszintű böngésző (nagyjából olyan, amivel a Chrome OS próbálkozik), amely HTML és JavaScript alkalmazásokat tud futtatni, így a Firefox OS alkalmazások bármely más mobilplatform szabványkövető böngészőjében futtathatóak, ráadásul a kisebb erőforrásigény mellett gyengébb telefonokon is zökkenőmentesen tud futni a rendszer. A róka…mármint a kutya pontosan itt van elásva, hiszen utóbbi tulajdonságnak köszönhetően a Firefox OS olcsóbb, megfizethetőbb okostelefonokat ígér, amely a fejlődő országokban és az alacsonyabb jövedelműek körében igazi néptelefonná válhat.

Készülékek és kicsomagolás



E hosszabb bevezetővel remélhetőleg sikerült átadnunk a rendszer fundamentumát, egyúttal meghozva a kedvet a Firefox OS-be való mélyebb elmélyüléshez. A szerkesztőségünkbe érkezett két - fejlesztői előzetessel felszerelt - Geeksphone telefon ehhez jó alapot ad, amelyeket még a hivatalos piaci megjelenése előtt kaptunk meg. Ám mielőtt még elmélyednénk a tűzróka rejtelmeiben előbb nézzük meg azt a két készüléket, amelyben lakozik.

 



Kezdjük a sort a Geeksphone Keonnal, amely már 91 euróért, azaz kártyafüggetlenül körülbelül 27 ezer forintért megvásárolható, nem véletlenül mondtuk azt, hogy az olcsó mobil szegmens célozta meg a Mozilla partnereivel. A Firefox látványvilágához hasonló, narancssárga színben pompázó műanyag házra nem használnánk a minőségi kifejezést, ám ezért az összegért cserébe ez nem is várható el.

 

 

A házból valamennyire kiemelkedik a 3,5 hüvelykes HVGA érintésérzékeny kijelző, amelyen csupán egyetlen Home gomb kapott helyett. A Mozilla hardveres követelményei alapján ne is nagyon számítsunk több gombra, például egy keresőre, vagy egy vissza gombra, pedig utóbbinak nagy szükségét érezzük a rendszer első pár órás használata alapján. A Home gomb így egy mestergombnak felel meg, amellyel felébreszthetjük a telefonunkat, visszaléphetünk a kezdőképernyőre, illetve hosszasan nyomva a Windows Phone-hoz hasonlóan előcsalhatjuk a multitask vezérlőt.

 


A Keon házára – a hardveres megkötéseknek megfelelően ezen felül még két gomb került az baloldalra. Az egyik a mobil be- és kikapcsolásáért felelős Power gomb, a másik a hangerőszabályzó billenő gombja. Sajnos kamera elsütő fizikai vezérlőt sem kapunk, ami hosszútávon egy kissé kényelmetlen lehet. Ám a fülhallgató bemenet és a géphez való csatlakoztatáshoz és töltéshez elengedhetetlen microUSB kapu szerencsére nem maradhatott el. A ház hátulját levéve találhatjuk meg a microSD csatlakozót (amelyről később még szó esik), a SIM bemenetet, valamint az 1580 mAh kapacitású akkumulátort.

 


A kisebbik firefoxos Geeksphone mobil belsejében pedig egy 1 GHz-es  Qualcomm Snapdragon S1 7225AB processzort, 4 GB tárhelyet és 512 RAM-ot találhatunk, a 3 MP-es kamera szenzor kíséretében. E specifikációk tudatában bátran mondhatjuk, hogy a Keon valóban egy Budget darab. Ez az állítás azonban kevésbé igaz a 149 eurós (azaz körülbelül 44 ezer forintos) Peak modellre, amelyben egy kétmagos 1,2 GHz-es Qualcomm Snapdragon S4 8225 lapka dolgozik 4 GB tárhely és 512 MB belső memória társaságában.

 


A csatlakozók terén nincs nagy különbség, hiszen mindkét telefon követi a specifikációban leírtakat, ám a Peak összeszerelése jobbnak mondható, szintén műanyag házában süllyesztve találjuk a 4,3 hüvelykes qHD IPS kijelzőt, míg az előlapon egy 2 MP-es kamera is helyet kapott, hátul pedig egy 8 MP-es üzemel. A készüléket egy 1800 mAh kapacitású akkumulátor szolgálja ki.

 

Hirdetés

 

A mobilok csomagjában ezen felül kapunk egy hálózati csatlakozót, egy fülhallgatót és egy rövid dokumentációt is, ami nem túl sok, éppen elég. A környezettudatosság jegyében a csomagolás újrahasznosított papírból készült mindkét esetben, ami pozitívum, ráadásul a Keon doboza bármely csomagolástervező kiállításon meghálná a helyét. Talán a legjobb csomagolás, amit az elmúlt években láttunk, kár hogy a benne utaztatott mobilról nem tudunk szuperlatívuszokban beszélni.

Első lépések



A készülék bekapcsolása után egy nagy kék felület fogad minket, a Firefox tűzrókás ikonjával, amelyet követően végig kell haladnunk a főbb beállításokon a platform első használatba vétele előtt. Elsőként meg kell adnunk a felhasználói felület nyelvét – ahol a magyar jelenleg még nem válaszható – majd következik a meglévő Wi-Fi hálózathoz való csatlakozás, az időzóna és hely beállítása, ami sajnos semmilyen automatizmust nem tartalmaz, még hálózathoz való csatlakozás mellett sem, így nem árt egy pontos órát a kezünk ügyébe készíteni. Az idő és a dátum beállítása egyébként hasonló ahhoz, amit például a Windows Phone-nál már megtapasztaltunk, egy nagy gördítő sávot hajtva választhatjuk ki a megfelelő számot. Amint ezzel készen vagyunk, már használatba is vehetjük a rendszert, amelynek felhasználói felületét valahol már mintha láttuk volna… Maradjunk annyiban, hogy az Androidosok pillanatok alatt ki fogják ismerni magukat.

 



A teljes élményhez azonban még egy tennivalónk van, mivel sok alkalmazás – például a kamera – nem működik csatlakoztatott microSD kártya nélkül. Utóbbi feladatot csak lassanként sikerült abszolválnunk, mert a dokumentációban sehol sem írják le, hogy csak a FAT32 fájlrendszer támogatott. E tudás híján sokáig cserélgettük a 32 GB-os, NTFS fájlrendszerű kártyánkat a telefonok között, hiába, amíg rá nem jöttünk a turpisságra. Segítséget még egy gyors netes kereséssel sem találtunk, vélhetően a Mozilla felhasználók kicsiny, tesztelői bázisa miatt. Ezt jó tudni.

 



Tehát mindenképpen helyezzük be a MicroSD kártyát, indítsuk újra a telefont, majd lépjünk be a kezdőképernyőre, ami minden esetben két lépés, mivel feloldás után választanunk kell, hogy az alkalmazásokat akarjuk-e elérni, vagy a kamerát. Érezhetően egy fejlesztői rendszerről van még szó, így túl lépnénk most azon, hogy a Keon esetében a legtöbbször „XML Parsing Error” hibába ütköztünk, amelyet az időközben érkező 84 MB-os (!) rendszerfrissítés sem tudott orvosolni. Még jó, hogy két telefont kaptunk, így a továbbiakban a Peak modellel foglalkozunk csak (főként hogy rendszerszinten nincs eltérés).

Android behatások



Maga a felhasználói felület, mint korábban már írtuk, meglehetősen Android szerű. A kezdőképernyő három külön részre oszlik, ahol a felül csücsülő értesítési sáv a közös pont. Azt lehúzva érhetjük el a rendszer üzeneteit, vezérelhetjük a Wi-Fi-t, a Bluetooth-t, a repülő üzemmódot és érhetjük el a beállításokat. Az alsó sávban – a főképernyőn és a programindító képernyőkön – kapunk ezen felül egy gyorsindító eszköztárat, kvázi egy tálcát, ahonnan a legfontosabb appokat indíthatjuk el. Itt alapesetben a HTML5 alapú tárcsázó, üzenetközpont, névjegyalbum és Firefox böngésző szerepel, amit később drag’n’drop módszerrel átrendezhetünk, kiegészíthetünk.

 



Az ujjunkat balra húzva, azaz jobb felé haladva találjuk a telepített alkalmazások ikonjait, amelyeket szintén átrendezhetünk. Míg a főképernyő bal oldalán egy keresőt és kategóriák szerint lebontott weboldalgyűjtést találunk, amelyek mind a népszerű portálok mobilra optimalizált felületeihez vezetnek. Sajnos tapasztalatunk szerint a telepíthető programok és az utóbbiak nem sokban térnek el egymástól. Azaz a Facebook és a Twitter Firefox OS-es appja nem tesz mást, mint betölti a webszolgáltatások mobilra optimalizált oldalát és elrejti a böngésző eszköztárát, hogy nehogy kiderüljön a turpisság. Jó pár programot kipróbáltunk, és csak kevéssel voltunk elégedettek. Ennyi erővel csak a böngészőt kellene használnunk.

 


 
A HTML oldalak programosítása magában hordoz egy másik problémát is. Mivel ezek a site-ok nem natív alkalmazások, ezért nem rendelkeznek külön megtervezett felhasználói felülettel, így a gombjaik sokszor olyan picik, hogy azokat nagyon nehéz eltalálni. Persze biztos lesz az alkalmazáskínálat és az appok minősége jobb is, ám az indulás előtti állapot elkeserítő. Márpedig utóbbi különösen fontos egy mobil platformnál.

 

 

Habár még közel sem végeztünk a teszttel, és még mindig csak a felszínt kapargatjuk, az a benyomásunk alakult ki, hogy a Firefox OS főként azok körében találhat kedvező fogadtatásra, akik még soha nem használtak okostelefont. A többieknek visszalépés lesz az iOS, Android, Windows Phone rendszerek után. Természetesen még előttünk van egy hét, és a véleményünk még változhat jövő szombatra. Az is lehet, hogy ravaszdi a róka, és elsőként elhiteti velünk, hogy egyáltalán nem akar foglyul ejteni minket, pedig könnyedén megtehetné.

Kíváncsi az ítéletünkre? Olvassa el a sorozat második részét!

Hirdetés

PRO
Kontra

Te mit gondolsz?

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!