Felpörögtek az események az utóbbi hetekben a Mozilla új mobil operációs rendszer közül. Az alapítvány munkatársai ugyanis a héten hivatalosan is bejelentették a Firefox OS hazai elindulását, így a platformmal felszerelt készülékek még a karácsonyi ünnepek előtt megjelenhetnek a Telenor és a T-Mobile kínálatában. Az általunk tesztelt két Geeksphone mobil a jelenlegi tudásunk alapján hazánkban nem lesz megvásárolható, ellenben a kiadott sajtóközlemény alapján az Alcatel One Touch Fire és a ZTE Open specifikációit már most érdemes azoknak nézegetniük, akiknek a szívét már megjelenés előtt rabul ejtette nyílt webes szabványokra épülő operációs rendszer. No de mi a helyzet azokkal, akik racionális döntés alapján akarnak választani telefont? Jobb a Firefox OS, mint az eddigi rendszerek? Érdemes rá váltani?
A válaszunk nem és még egyszer nem. A Firefox egyáltalán nem jobb az iOS, Android és Windows Phone hármasnál, sőt a Mozilla rendszere nem is akar azokkal lépést tartani. Vegyük például az iPhone új ujjlenyomat-leolvasóját, a Nokia Lumia termékvonal új 41 megapixeles csodáját, vagy éppen a Galaxy S4-et, amely leállítja a videót, ha már nem nézünk a kijelzőjére - a Mozilla rendszere hasonló bravúrokra egyáltalán nem képes, egyáltalán akar prémium rendszerként csillogni, hiszen a célja egy mindenki által megfizethető okostelefon ökoszisztéma megteremtése, amely használatával a smart platformok főbb előnyeihez szinte fillérekért hozzájuthatunk. Legalábbis nem lennénk meglepve, ha karácsony előtt a hazai telekommunikációs cégek 0 forintért akcióznák a rókás mobilokat, persze némi hűségidő és tarifahűség aláírásának a fejében.
Most nem mennénk bele részletesen a rendszer alappilléreinek a bemutatásában, hiszen azt már múlt heti cikkünkben megtettük (aki elfelejtette, netán nem olvasta volna, az visszatérhet a Firefox OS alapozó írásunkhoz). A lényeg, hogy a Mozilla a nyílt webes technológiák (HTML5, CSS és JavaScript) fejlődését, valamint a többi mobil platform zártságát és a felhasználók röghöz kötését látva évekkel ezelőtt úgy határozott, hogy megépíti saját mobil operációs rendszerét, amely nyílt lesz, alkalmazásai a többi platformon is futtathatók lesznek, ráadásul nem kell majd érte mélyen a zsebünkbe nyúlnunk. Ennek nyomán fogták a Firefox böngésző Gecko motorját, ráépítettek egy új felhasználói felületet (Gaia), plusz alá betoltak egy linuxos kernelt (Gonk), hogy a hardverelemek kezelését is egy csapással megoldják.
Gyenge (web)app kínálat
Ennek nyomán minden Firefox OS alkalmazás egy webalkalmazás kezdve a tárcsázótól a névjegyalbumon át egészen a fényképezőig. Ez biztosítja a multiplatform tulajdonságot, valamint az alacsony erőforrásigényt. Az alkalmazások száma is folyamatosan bővül: a Fire Chart (egyébként Firefox OS app) adatai alapján jelen pillanatban körülbelül 2000 program található meg a platform piacterén, és az összeg folyamatosan emelkedik.
A Twitter, a Wikipedia, a SoundCloud, a Facebook és például a JoliDrive appja már most letölthető a Firefox mobilokra, sőt még nem hivatalos Foursquare kliensbe is belefuthatunk (FireSquare). A kínálat szinte biztosan dinamikusan bővülni fog, mivel a piactéren való megjelenéshez elég, ha rendelkezünk egy mobil optimalizált weboldallal, amelyet egy az egyben kiküldhetünk néhány adatmező kitöltése után.
A gond az, hogy a jelenleg elérhető alkalmazások gazdái nagyjából mind így jártak el, azaz valójában nem egy alkalmazást kapunk, hanem egy mobil optimalizált oldalt programnak álcázva. Természetesen jó példákat is találhatunk, ám jóval kevesebbet, ami alaposan megrontja a felhasználói élményt, és sokszor teljesen ellehetetleníteni az appok kezelését. Vegyük például a felhő tárhelyek példáját. Mivel a Dropbox nincs jelen a Firefox piacterén, ezért a JoliCloud aggregátor szolgáltatásával kellene kiküszöbölnünk a csorbát. Ám nem lehet, mivel szintén egy szimpla optimalizált oldallal van dolgunk, ahol az egyedüli működő feltöltési lehetőség a drag’n’drop…húzni pedig csak a hajunkat tudjuk ilyenkor dühünkben.
Talán lesz ez még jobb is, mivel Andreas Gal, a Mozilla Mobile Engineering divíziójának alelnöke kérdésünkre elmondta, hogy az alkalmazások fejlesztésén is dolgoznak, és szakmai képzésekkel, részletes dokumentációval és személyes segítségnyújtással is próbálják segíteni a nagyobb webszolgáltatások tulajdonosait, főként, hogy az így elérhető előnyökből a többi mobil operációs rendszer felhasználói is profitálhatnak.
A rendszer újdonságai
Míg a külső alkalmazásoknál egyelőre nem érezhető a fejlődés, addig maga a Firefox OS rohamléptekben halad előre. Elsőként – még múlt héten – az 1.0-ás verziót próbálhattuk ki, amelynél számos bosszantó apróságba belebotlottunk. A hibák száma azonban a verziólépésekkel csökkeni kezdett és a felhasználói visszajelzéseknek köszönhetően egyre érettebbé, felhasználóbarátabbá vált a platform.
Mondjuk ezt az 1.1-es (az itthon eladott első Firefox mobilok zömén ez a verzió lesz megtalálható), a 1.2-es és a még nem véglegesített 1.3-as kiadás alapján, amelyeket mind kipróbáltunk. Egyrészt a korábban hiányolt Gmail és Outlook névjegy szinkronizálás bekerült a rendszerbe, megérkezett a honosított felület, módosították a zárolási képernyőt, így immár nem két gombra kell nyomnunk, hanem egy slide mozdulattal válthatunk a kamera és a kezdőképernyő megnyitása között és még folytathatnánk a sort.
A változás egyik vesztese a korábbi – csak az órát tartalmazó - nyitóképernyő, ami teljesen eltűnt, a helyére a keresőmező került, amely az aktuális pozíciónk alapján kínál találatokat. Tehát ha egy étteremre keresünk, akkor elvileg a közeli vendéglátóhelyek oldalai bukkannak fel, vagy legalábbis azoknak kellene. A gyártó szemléltető képei legalábbis ezt ígérik, a valóságban azonban nem muzsikált ilyen jól az intelligens kereső, igaz rossznak sem mondanánk.
Oldalra haladva a telepített alkalmazások képernyőjét találjuk, míg alul megmaradt a gyorselérési mező, felülről pedig továbbra is lehúzhatjuk az értesítési területet. Sőt szerencsére a virtuális klaviatúra is változott az előző verziókhoz képest, előnyére. Vannak azonban olyan területek amelyekkel továbbra sem vagyunk megelégedve. A rendszer sebességét illetően kevés dicsérő szó hagyta el ajkainkat, illetve a biztonságot megvizsgálva is kétségeink vannak, hiszen az oldalak által lecachelt tartalmakat egy kártékony weboldal könnyen kiolvashatja.
Róka fogta csuka
Nehéz helyzetben vagyunk, mivel kétségtelenül nem mi vagyunk a Firefox OS célcsoportja, hiszen töviről-hegyire ismerjük a manapság népszerű mobil operációs rendszereket. Azokhoz képest a Mozilla platformja visszalépés, így egyáltalán nem javasoljuk megvételét azoknak, akik már hosszú ideje az iOS, Android, vagy a Windows Phone rendszereket használják, hiszen sorolhatnánk azokat a kényelmi funkciókat, amelyekről le kellene mondaniuk, plusz az alkalmazáskínálat miatt sem lennének boldogok. Akik viszont életükben nem láttak még okostelefon platformot, azoknak jó választás lehet a Firefox OS, hiszen ha az alapokhoz visszanyúlunk, akkor telefonálni, SMS-ezni, levelezni, Facebookozni lehet vele, plusz van hozzá térképszolgáltatás (Nokia Here), beépített Firefox böngésző, fényképező, FM-rádió, zenelejátszó és piactér.
A központi funkciók tehát mind rendelkezésre állnak, így az „első okostelefon” élményt szavatolja a platform. Az már más kérdés, hogy mindez mennyire lesz versenyképes akkor, amikor már egy vállalt hűségért cserébe 0 forintért egy androidos telefont is elhozhatunk a szolgáltatóktól, amelynek zöld robotját már mindenki ismeri, szinte már a csapból is a Google mobil rendszer folyik. A prepaid, azaz feltöltő-kártyás ügyfelek talán sikeresebben célozhatóak meg, ám ettől még nem lesz menő a Mozilla rendszere, pedig az elgondolása dicséretet érdemel, a célja pedig követendő példa.
Nagyon sokat kellene ahhoz fejlődnie a Firefox OS-nek, hogy versenyképes legyen a többi mobil platformmal szemben. Ezzel együtt nem állítjuk azt, hogy piaci értelemben nem lesz sikeres. Lehet az, hiszen latin-amerikában és ázsiában a megfizethető mobilokat vihetik mint a cukrot, de ettől nem lesz még divatos. Ráadásul a Firefox OS komoly versenyhátrányból indul, hiszen a Mozillának nincs tárhelyszolgáltatása, levelezőrendszere és naptárszolgáltatása, így a Google-re és a Microsoftra van utalva-e téren, akik komolyan megkeseríthetik az életét, mondjuk ellehetetlenítve a szolgáltatások elérését. Összességében tehát több buktatót látunk, mint lehetőséget, de kívánjuk, hogy ne legyen igazunk, hiszen jó lenne, ha egy cég fel tudna nőni az Apple, Google és Microsoft triumvirátus mellé.
Nyitókép forrása: flickr.com/mozillaeu
