Hirdetés

I-Mate SP3i - a legokosabb üzleti készülék

|

Ez az egyik legkisebb Windows alapú okostelefon, van benne Bluetooth, GPRS, és VGA kamera is.

Hirdetés

Az újdonság az egyik legkisebb Windows alapú okostelefon, van benne Bluetooth, GPRS, VGA kamera is – de a kezelése és a software gyorsasága még nem az igazi. 
Az első I-Mate Smartphone még 2004 januárjában látott napvilágot. Az Orange szolgáltatónál SPV néven futott készülék a tajvani HTC gyár terméke valójában, és korábban már találkozhattunk termékeikkel a Qtek 1010 kapcsán. Ebből a modellből még hiányzott a beépített kamera és a Bluetooth kapcsolat (érthetetlen módon), de a méreteivel már akkor sem volt gond – bár egy kicsit vastagra sikeredett. Az I-Mate SP2 már a Smarthone 2003-as verzióját tartalmazta, elődjéhez hasonlóan SD és MMC kártyával is bővíthettük a memóriát, és a beépített VGA kamerával már akár videófelvételeket is készíthettünk. A megjelenés idején magyar nyelvű Windows még mindig nem készült a telefonhoz. Idén januárban a gyártó összeszedte minden tudását és megalkotta az eddigi legokosabb készülékét, az SP3-at. Az új telefon teljesen felfrissített megjelenést kapott, és minden fontosabb funkció fellelhető volt benne. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak apróbb fejlesztéseket hajtott végre a gyártó, a kamera továbbra is VGA maradt, de a méretek csökkentek a készenléti idő pedig tovább növekedett. Az új SP3i lényegében csak külsejében tér el a nem „injektoros” változattól. Kezünkbe véve Ezt a telefont élvezet pusztán fogdosni is. A leginkább a Sharp GX15-re emlékeztető I-Mate SP3i élei és sarkai gyönyörűen le vannak kerekítve, szemből pedig a Sony Ericsson T610-re emlékeztet. A hátsó lap színvilága egy kicsit megtöri az összképet, de a letisztult és férfias design mindenért kárpótol. Az SP3i alapvetően hosszúkás és vékony, nem beszélve arról, hogy tudásához képest rendkívül könnyű és kellemes vele telefonálni. A nagyméretű kijelző szinte szívja magához a koszt és az ujjlenyomatokat, úgyhogy érdemes gyakran törölgetni. Az SP3i anyagai jó minőségűek, az illesztések pontosak, nem ropog a készülék használat közben. Kijelző A kijelző a telefon előlapjának több, mint a felét betölti, de ezen a területen nem sok újdonsággal szolgálhatok. A 2,2 colos TFT LCD kijelző 65 ezer színárnyalatot képes megjeleníteni és a felbontása 176 x 220 pixel – egyszóval a standard Windows okostelefon képernyőt kapta. A fényerő ellenben sokat javult (bár állítani továbbra sem lehet), és érdekesnek találtam, hogy a telefon testéhez képest eléggé mélyen fekszik az LCD, így például természetes fény esetén gyakran tükröződik a felülete. A kijelző felett lévő műanyag borítás enyhén ívelt, ez első használatkor igen zavaró lehet. Oldalról szinte semmit sem látni a képernyőből, csak és kizárólag szemből élvezhető a műsor. A megjelenített kép jobb a Nokia 6230-asnál (65 ezer színű TFT), de a Sharp GX30-hoz képest messze van. Kezelő szervek A telefon tetején találhatunk egy hangerőszabályzó gombot, amely igen lassan reagál a nyomogatásra. A készülék másik oldalán fekszik a kamera gyorsgombja, ez kellően nagy és jól használható. A numerikus billentyűk rendkívül kicsik, de legalább szélesek. A gombok és a ház közötti távolság igen nagy, mondhatni pontatlanok az illesztések, és kellemesen magába tudja gyűjteni a port is. A felső két funkció gomb beleolvad a fekete házba, és méretük pedig módfelett kicsi. A joystick kiszámíthatatlan és túl „puha”, ha befelé akarjuk nyomni az elején úgyis fölfelé fogjuk.
Software, üzenetek, telefonkönyv A Windows Smartphone 2003 SE (magyar nyelvű) egy leheletnyit gyorsabb és megbízhatóbb, mint elődjei, de érdemesebb lenne végre az egyébként alsókategóriás Texas Instruments OMAP processzort egy komolyabbra lecserélni. A belső memória 32 MB RAM-ra ás 64 MB ROM-ra oszlik ketté, és ezt a mennyiséget tovább bővíthetjük miniSD kártyával – utóbbi még koránt sem annyira elterjedt, mint nagytestvére az SD, jelenleg a legnagyobb méretű miniSD Angliában kapható, mérete 1 GB. Sajnos szét kell szednünk a kártya cseréjéhez az egész telefont. Az üzenetek opció alatt küldhetünk MMS-t, E-mailt és SMS-t is – képes kezelni az SMTP szervereket és egyszerre több POP3 postafiókot is. A multimédiás üzenetekhez képet, hangot és videót is csatolhatunk. A T9 prediktív szövegbevitel sajnos az operációs rendszerrel ellentétben nem ismeri a magyar nyelvet. A telefonkönyvben alaphelyzetben 44 bejegyzést (képet is) rögzíthetünk egy-egy névhez. A SIM kártya és a telefon memóriájának közös kezelése már megoldott. Kamera és hang Az I-Mate SP3i-ben sajnos továbbra is csak egy szimpla CMOS technológiájú VGA kamera található, szemben a Motorola MPx220 amúgy szerény képességű, 1,3 megapixeles masinájával. A kereső gyorsan követi az éppen zajló eseményeket, és a kijelzőn még egész jól néznek ki a fotók. A számos extra funkció és beállítás (korlátozott digitális zoom, effektek, fehéregyensúly) ellenére a végeredmény nem túl meggyőző. Az elkészült képek 50-60 Kbyte-osak, de a képek fakók és életlenek. Hasonló a helyzet a felvehető videónál is, ahol legalább nem csúszik el annyira a kép és a hang. Az elkészült multimédiás tartalmakat miniUSB kábelen keresztül, MMS-ben vagy E-mailben továbbíthatjuk ismerőseinknek. A I-Mate SP3i videó és hang terén hozza szokásosat, köszönhetően a Windows Media Playernek – MP3, AMR, WMA, AAC és WAV. Avi videó lejátszáshoz továbbra is egy külön alkalmazást kell majd letöltenünk az Internetről. Próbaképpen egy közepes méretű MP3 zenefájlt másoltam a készülékre (Deftones – Be Quiet And Drive), a hangszóró pedig csak küszködött (valami zajt azért halottam) az amúgy szórakoztató számmal. A maximális hangerő ebben a kategóriában nagyon kevés, de ha nincs túl sok hangszer egy adott számban, akkor még élvezhető is.
Adatkommunikáció Nagy örömömre szolgál, hogy a gyártó nem spórolta le a miniUSB portot az SP3i aljáról, így könnyedén tudjuk használni a kábeles szinkronizációt. Az infra port továbbra is sugárzás néven fut a menürendszerben, amely megtévesztő lehet. A mai napig nem tudom felfogni, hogy ha elkészítek egy képet a telefonnal, miért nem lehet Infrán vagy Bluetooth-on kapásból elküldeni egy másik eszközre azt – a telefon csak az MMS-ben és E-mailben történő küldési formákat ismeri. Valójában nem értem, hogy miért nem pakolták tele a menürendszert olyan opciókkal, amivel ki is lehetne használni a Bluetooth és az infra képességeit. A fotók átmásolásához a mellékelt miniUSB kábelt használtam, de a Windows XP SP2 még mindig képtelen automatikusan felismerni a saját szoftverét, a Windows kistestvérét használó SP3i-t. Az ugyancsak a dobozban megtalálható ActiveSync CD telepítése után az alkalmazás intelligensen megkérdezte, hogy a telefont szeretném szinkronizálni (hosszú távú kapcsolat) vagy csak megelégszem a fájlok áthelyezésével (vendég státusz). Az utóbbit választottam és egy pillanat alatt áthelyeztem az általam készített fotókat a számítógépre. Az I-Mate SP3i természetesen rendelkezik GPRS Class B adatkapcsolattal, és fejlett, akár HTML oldalak megtekintésére is alkalmas böngészővel. Összegzés A hihetetlenül kézre álló készüléket élvezettel használtam, bár mostanában egy-két Windows alapú telefon azért megfordult a szerkesztőségünkben. A pozitívumok között említeném meg a nagyméretű kijelzőt, a papíron széleskörű adatkommunikációs lehetőségeket, az egyszerű szinkronizációt és a férfias, komoly megjelenést. Ellenben érthetetlen számomra, hogy 2005-ben egy csúcskategóriás telefonban miért nincs 262 ezer színű kijelző, megapixeles kamera és EDGE technológia. A zavaros és gyakran használhatatlan software-el továbbra se tudtam megbarátkozni. Remélem az I-Mate SP4-ben azért több újdonság lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.