Hirdetés

A Farmville és a Happy Tree Friends bűvkörében - a Flash története



|

Miközben a világ a borzalmas 2020-at búcsúztatta, szép csendben kimúlt az internet egy sokáig meghatározó szeletkéje. A Flashre emlékezünk.

Hirdetés

Hosszas vajúdást követően 2017 júliusában hivatalosan is bejelentette az Adobe, hogy az évtized végéig megszünteti a Flash Player támogatását. Tavaly december 31-ével ez aztán be is következett, a vállalat pedig arra kért minden felhasználót, hogy amennyiben még nem tették meg, úgy sebesen töröljék böngészőjükből a plug-int, ugyanis frissítések híján komoly biztonsági kockázatot jelent a továbbiakban. Hogy tényleg biztosra menjen, az Adobe január 12-étől blokkolni kezdte a flashes tartalmak futtatását, beleértve a már korábban feltöltött animációkat, videókat és játékokat is.

Windowsos felhasználóként nem is volt különösebb teendőnk, mint naprakészen tartani a rendszert, mivel az október végi frissítés megszabadított a Flashtől, annak viszont, aki Windows 8.1-esnél korábbi rendszerhez ragaszkodik, javasolt az Adobe által összerakott útmutatót követnie. Ezzel tehát lezárult egy korszak, amire lehet, hogy később nosztalgiával fogunk visszagondolni, de bánkódni igazán nincs miért.

Hirdetés

Minden tökéletes

A Flash 1996-os debütálásakor, ha valamelyik háztartásban, munkahelyen vagy intézményben volt internetelérés, akkor szinte biztos, hogy csak betárcsázós kapcsolatról lehetett szó, amihez igencsak szűkös sávszélesség tartozott. Épp emiatt jött jól, hogy a szóban forgó szöveget, vektoros és rasztergrafikát kezelni képes multimédia szoftverplatform megteremtette a hang és a videó streamelésének feltételeit, továbbá rögzíteni lehetett vele a különféle eszközökből (billentyűzet, egér, mikrofon és kamera) érkező inputot, a segítségével létrehozott fájlok pedig kifejezetten kevés helyet foglaltak. Például az ember megalkothatott egy háromperces animációt hátterekkel, több különböző karakterrel, zenével és hangokkal, az egész együtt sem nyomott többet 2 MB-nál. Utóbbit David Firth, a nagy népszerűségnek örvendett Salad Fingers animátora mesélte a BBC-nek, amely sok más médiumhoz hasonlóan megemlékezett a Flash negyed évszázados pályafutását végigkísérő sikerekről és kudarcokról.

Ha meg akarjuk ismerni a Flash történetét, egészen 1993-ig kell visszaforgatnunk az idő kerekét, amikor is Jonathan Gay, Charlie Jackson és Michelle Welsh megalapították FutureWave Software nevű vállalatukat, és még abban az évben piacra dobták a digitális rajztáblákra tervezett SmartSketch vektoros rajzprogramot. Hiába reméltek azonban ettől világra szóló hírnevet és soha nem szűnő pénzesőt, egy darabig még várniuk kellett a sikerre, a PenPoint OS-t futtató kütyük ugyanis nem váltak tömegtermékké. Emiatt fogták magukat, és átportolták az alkalmazást Windowsra, valamint Mac OS-re, és egyúttal a nevét is megváltoztatták. Az 1995-ben bemutatkozott FutureSplash Animatort már egyenesen a Macromedia vektoralapú webanimációs eszköze, a Shockwave kihívójának szánták.

Nem árt megjegyezni, hogy ekkor a FutureWave bekopogtatott az Adobe Systemshez egy eladási ajánlattal, ám utóbbi egyelőre nem mutatott érdeklődést iránta. Többek között a Microsoft, a Disney és a Fox figyelmét is felkeltette viszont a technológia, amellyel a végtelenül unalmasnak ható statikus honlapokból látványos és mozgalmas, a potenciális hirdetők szemének is vonzóbb weboldalakat lehetett faragni. Így történt meg, hogy például a még ma is futó The Simpsons animációs széria weboldalának létrehozásához már a FutureSplasht használták, de még ez sem hozott igazi áttörést.

A FutureWave tulajdonosainak szerencséjére a konkurens Macromedia ahelyett, hogy versenyre kényszerítette volna a kisebbik céget, inkább felvásárolta, így a FutureSplash Animator újjászületett Macromedia Flash 1.0 néven. Ez voltaképp két összetevőből állt: a tartalmak megtekintéséhez elengedhetetlen, de ingyenesen terjesztett Macromedia Flash Playerből, valamint a 249 dolláros áron vesztegetett Macromedia Flash Editorból.

Az üzletpolitika bevált, a kétezres évek derekára egyetlen más webmédia-formátumot sem telepítettek olyan sok számítógépre, mint a Flash Playert, pedig riválisokból nem volt hiány, elég csak a Javára, a QuickTime-ra, a RealNetworksre és hasonlókra gondolni.

Biztos vagyok benne, hogy olvasóink is fel tudnak idézni olyan alkalmakat, amikor böngészés közben egyértelmű és világos üzenet fogadta őket, hogy amennyiben az adott oldal tartalmát meg óhajtanák tekinteni, úgy legyenek szívesek letölteni és installálni a Flash Playert.

Mindezek tükrében cseppet sem meglepő, hogy 2005 végén fordult a kocka, és a korábban még semmi érdeklődést nem mutató Adobe Systems előállt egy minden érintett fél által kedvezően fogadott vételi ajánlattal. Az új tulajdonos nem érte be annyival, hogy piacot vásároljon magának, gondoskodott róla, hogy a Flash a továbbiakban is releváns tudjon maradni. Az egymást követő verziókat újabb és újabb funkciókkal vértezte fel: többek között megváltozott a programnyelv, és látványosan fejlődtek az animációs képességek.

Az Adobe állítása szerint 2009-re az internetre kapcsolt asztali PC-k 99 százalékára feltelepítették a Flasht. Erre a technológiára támaszkodott a YouTube és a Facebook is, utóbbi otthont adott egy sor, böngészőből futtatható exkluzív flashjátéknak, köztük a számtalan irodai dolgozó produktivitását nagy mértékben hátráltató FarmVille-nek, továbbá olyan animációs sorozatok születtek, mint a Happy Tree Friends. Röviden és tömören a világuralom már karnyújtásnyi távolságra volt csupán, minden a terv szerint alakult, aztán felvirradt 2010. április 29-ének hajnala.

És akkor beütött a ménkű

Az Apple társalapítója és ügyvezetője ezen a jeles napon jelentette meg nyílt levelét Gondolatok a Flashről címmel. Steve Jobs nem fukarkodott a kritikával: megbízhatatlannak nevezte a plug-int, alkalmatlannak arra, hogy kiszolgálja az érintőképernyős eszközöket, továbbá azt is hangoztatta, hogy biztonsági kockázatot jelent, és végül, de nem utolsósorban energiavámpír módjára kiszipolyozza az akkumulátorokat. Ezzel indokolta, hogy miért nem látja szívesen cége szédületes tempóban fogyó érintőképernyős eszközein (iPhone, iPad, iPod Touch) a Flasht, hozzátéve még, hogy nem szeretné, ha egy harmadik fél szoftvere állna a platform, valamint az arra dolgozó fejlesztők közé. Ami pedig a webes tartalomfogyasztást illeti - ideértve a videók megtekintését is -, rámutatott, hogy az Adobe programja többé már nem feltétlenül szükséges hozzá, helyette inkább az olyan, nyitott forráskódú alternatívák előnyben részesítését javasolta, mint a HTML5. Az Apple üzletpolitikáját ismerve meglehetősen cinikus húzás volt Jobs részéről a Flashsel kapcsolatos gondok közé sorolni, és potenciális problémaforrásként megjelölni, hogy egyetlen cég tartja a kezében.

Természetesen alaptalannak minősítette a vádakat az Adobe ügyvezetője, Shantanu Narayen. Hazugságnak nevezte, hogy a Flash miatt gyorsabban merülnének a mobileszközök akkumulátorai, az esetlegesen tapasztalható fagyásokért pedig az Apple saját fejlesztésű operációs rendszerét tette felelőssé. Utóbb az androidos felhasználók a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy Jobsnak sok mindenben igaza volt, főként a biztonsággal kapcsolatos aggodalmai igazolódtak be. Gyakran előfordultak olyan támadások, amikor az Adobe által sem ismert biztonsági réseket használták ki hackerek.

Mindazonáltal butaság lenne azt hinni, hogy az Apple vezére kizárólag a vásárlók érdekeit tartotta szem előtt, amikor megfogalmazta levelét. A böngészőben futtatható flashjátékokból ugyanis a cupertinóiak egyetlen centet sem láttak volna, ám ha ugyanezeket a játékokat kizárólag az App Store árusítja (lefölözve a fizetős appok eladásaiból és az ingyenes címek alkalmazáson belüli vásárlásaiból származó hasznot), akkor máris milliárdos üzletről beszélünk.

Emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy hasonló okokból került sor kenyértörésre az Apple, valamint a világ egyik legnépszerűbb és legjövedelmezőbb játékát (Fortnite), továbbá a fejlesztők sokasága által használt Unreal Engine játékmotort gondozó Epic Games között (a csörtéről a 2020/09-es PC Worldben olvashatsz bővebben).

Igazság szerint Jobs abban sem tévedett, hogy a Flash nem igazán érzi otthon magát mobilos környezetben. A kimondottan PC-s felhasználásra tervezett szoftvert átalakította ugyan az Adobe, és működésre bírta okostelefonokon, ám teljesítménybeli problémái és biztonsági hiányosságai továbbra is gondot jelentettek. Mindeközben pedig nagyot fordult a világ.

A weboldalakat jellemzően már nem számítógépről, hanem mobileszközökről látogatták a felhasználók, és a Flash képtelen volt lépést tartani a változásokkal.

Hiába fújt taktikai visszavonulót az Adobe, hanyatt-homlok menekülve a mobilpiacról, hogy erőforrásait a PC-s fejlesztésekre fókuszálja, a Flash már menthetetlennek bizonyult. Előbb az Android váltotta le a beépülőt 2012-ben, majd rá három évre a YouTube átállt HTML5-re, miközben fokozatosan elkezdték kiszorítani a böngészőkből a Chrome-tól a Firefoxon, az Edge-en és az Internet Exploreren át a Safariig.

Öröksége tovább él

Két kezdeményezés is indult, hogy ne váljanak az enyészetté az évek során született flashjátékok és animációk. A nonprofit Internet Archive már eddig is rengeteget tett azért, hogy megőrizzen az utókornak több millió könyvet, filmet, zeneművet, valamint régi honlapokat és szoftvereket, egy ideje pedig szorgalmasan archiválja a flashes tartalmakat is. Utóbbiak száma alig néhány hónap alatt háromezer fölé emelkedett, bárki ingyen letöltheti és futtathatja őket a Ruffle emulátoron.

Még nagyobb volumenű vállalkozás a rajongók által fenntartott, szintén nonprofit BlueMaxima's Flashpoint, amely már most bő 70 ezer összegyűjtött játéknál jár, és több mint nyolcezer animációt is megmentett. Áldásos tevékenységüket 2018 óta folytatják az oldal üzemeltetői, akiknek feltett szándékuk annyit megőrizni a flashkorszak tartalmaiból, amennyit csak lehetséges. Az Internet Archive-éhoz hasonlóan ehhez a kollekcióhoz is ingyen hozzáférhetünk, mindössze a Flashpoint Secure Player alkalmazást kell letöltenünk az oldalról.

Tíz flashjáték, amire mindig emlékezni fogunk

1. Alien Hominid

Faék egyszerűségű játékmenetét (lényegében mindenkit le kellett lőnünk, aki szembejött velünk, netán mögénk lopakodott) kiválóan ellensúlyozni tudta stílusos ábrázolásmódjával, pazar animációival és a napszemüveges, öltönyös ügynökök ellen küzdő földönkívüli főhősével.

2. Bejeweled

Ha a drágaköveket kicseréljük cukorkákra, máris megkapjuk a valaha volt legsikeresebb mobiljátékok egyikét, a Candy Crush Sagát. A játékmenet hasonló volt, egymás mellé húzogattuk a csillogó kavicsokat, hogy legalább három egyformát, vagy ha lehet, még többet eltüntessünk.

3. Crimson Room

Amikor még nem nyíltak sorra szabadulószobák az országban, a legegyszerűbben olyan játékok segítségével tapasztalhattuk meg, hogy mi fán teremnek, mint a Crimson Room. A kijutás kulcsát - szó szerint és átvitt értelemben is - a helyszín alapos átkutatása rejtette.

4. Fancy Pants Adventure

Nem tudjuk, hogy pontosan milyen alkalomhoz öltözött ki a játék pálcikaember főhőse, de kétségtelenül jól állt rajta a nadrág. A lendület megtartására épülő játékmenete miatt leginkább a Sonic szériával állítható párhuzamba ez az oldalra scrollozós platformer.

5. Line Rider

Kiváló fizikai modellezése miatt oktatási segédeszközként is használt játékról van szó, amely azt a feladatot rótta ránk, hogy az egér kurzorával rajzoljunk tetszőleges útvonalat egy szánkós számára, amelyen biztonságosan haladhat különösebb cél nélkül, akár a végtelenségig.

6. Portal: The Flash Version

Minden idők egyik legjobb logikai játékának koncepciója kétdimenziós keretek között is kifogástalanul működik. Mintegy 40 pályán kellett egy darabban keresztülvergődnünk, a rendelkezésünkre álló eszközöket (portálokat, lövegeket, dobozokat) felhasználva.

7. QWOP

A címben megnevezett gombokat nyomogatva juttathattunk célba egy atlétát, ám mivel különböző részeit irányítottuk a lábainak, eltartott egy darabig, mire ráéreztünk a művelet ízére és siker koronázta próbálkozásunkat. Persze addigra sok játékos idegei cérnavékonyra koptak.

8. Richochet Kills

Az egyetlen feladatunk a játékban az ellenséges ügynökök likvidálása volt, méghozzá a szilárd felületekről lepattanó lövedékekkel. Miután korlátozott számú lőszer állt csak rendelkezésünkre, meghatározó szerep jutott az átgondolt taktikázásnak és a jó időzítésnek.

9. This is the Only Level

Noha első látásra úgy tűnt, mindig ugyanazon a pályán kell végigterelgetnünk egy elefántot, valójában alkalomról alkalomra megváltoztak a körülmények: egyszer az irányítás mikéntje alakult át, másszor mintha hirtelen újradefiniálták volna a fizika törvényeit.

10. YetiSports

Egy kicsit csalunk, mert a YetiSports különböző minijátékok sorozata. Főszereplője valamiért előszeretettel abuzálta a pingvineket, többnyire dobálgatta a röpképtelen madarakat, de arra is volt példa, hogy flamingóval is eltángálta őket, levezetésként pedig snowboardozott.

További hasznos cikkekre, remek teljes verziós programokra, biztonsági szoftverekre és értékes PC-játékokra számíthatsz, ha beszerzed a 2021/02-es PC World magazint!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.