Az ember joggal feltételezhetné, hogy az inkognitó mód aktiválásakor valóban "inkognitóban" böngészhet az interneten, a Google Chrome esetében viszont ez koránt sincs így, a keresőóriás ugyanis ekkor is folytatja az adatgyűjtést.
Civilek egy csoportja ezért 2020-ban be is perelte a céget, legalább 5 milliárd dolláros, személyenként pedig 5000 dolláros kártérítést követelve minden egyes felhasználó után, aki 2016 június elseje óta inkognitó módba lépett. A felelősségre vonás azonban nem lesz könnyű, a felperesek ugyanis most elvesztettek egy fontos csatát.
A Reuters beszámolója szerint a San Franciscó-i fellebbviteli bíróság elutasította a kérést, mely szerint csoportos perként (class action lawsuit) tárgyalják az ügyet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lehet szabadon csatlakozni a kártérítést követelők köréhez, hanem aki átverve érzi magát, annak külön eljárást kell indítania a saját nevében.
A döntésre azt követően került sor, hogy egy alacsonyabb szintű bíróság decemberben ugyancsak elutasította a csoportos perré való átminősítést, ami ellen fellebbezést nyújtottak be a felperesek. Az ismételt kudarc ugyanakkor még mindig nem zárja ki a végső sikert, mert ha az elsődleges eljárásban kimondják, hogy a Google valóban megtévesztette az embereket az inkognitó móddal, a jogerős ítélet birtokában egy külön per keretében ismét neki lehet futni a csoportos kártérítési követelés benyújtásának.
Magában az inkognitó-ügyben csak novemberre tűzték ki a tárgyalást, így egy ideig még biztosan nem tudjuk meg, hogy a keresőóriás jogot sért-e a felhasználók követésével. A Google egyébként úgy véli, hogy az inkognitó mód aktiválásakor egyértelműen tájékoztatja az embereket az adatgyűjtésről.
Ez a konkrét per ugyan a San Franciscó-i döntés miatt már egész biztosan nem végződhet több milliárd dolláros kártérítés kiszabásával, a felperesek viszont egy korábbi ítélet értelmében továbbra is csoportos formában követelhetnek más jellegű kompenzációkat, például a Google adatgyűjtési gyakorlatának megváltoztatását.
