Az űrkutatás szempontjából óriási lehet annak a memorandumnak a jelentősége, melyet Orosz Szövetségi Űrhivatal (Roszkozmosz) és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) írt alá kedden egy "Nemzetközi Tudományos Holdbázis" építéséről. A keleti hatalmak azt követően fogtak össze, hogy az oroszok januárban kiléptek az amerikai vezetéssel szerveződő Gateway-programból, ami a NASA projektje egy Hold körül keringő hídfőállás létesítésére.
A Roszkozmosz közleménye szerint a kínaiakkal közös bázis "a Hold felszínén és/vagy a pályáján megépített kísérleti kutatási létesítmények komplexuma" lesz. Az állomás változatos kutatási kísérleteket szolgál majd, tervezésekor egyaránt figyelembe veszik a hosszabb távú ember nélküli működtetés és a Holdon való emberi jelenlét lehetőségét is.
Az egyezménnyel komoly konkurenst kapott a NASA programja, hiszen Kína és Oroszország a második és a harmadik helyen áll az űrkutatásra legtöbbet áldozó országok listáján. 2018-as adatok szerint Kína 5,83 milliárd dollárt, Oroszország pedig 4,17 milliárd dollárt költött a bolygónkat körülvevő végtelen felfedezésére. Ez ugyan még együtt is jócskán elmarad a NASA tavalyi 21 milliárd dolláros büdzséjétől, ám a keleti űrügynökségek tapasztalata sem elhanyagolható tényező.
Az orosz Szojuz-űrhajók például az asztronauták és az alkatrészek szállítása miatt továbbra is elengedhetetlenek a Nemzetközi Űrállomás működtetésében, a kínaiak pedig decemberben már a harmadik szondájukat küldték a Holdra, ami 44 év után először hozott ismét mintákat a Földre.
Ami a NASA-t illeti, az amerikaiak az Artemis-program részének szánják saját holdbázisukat. A programot még a Trump-adminisztráció hívta életre, célja 2024-ig ismét embert küldeni a Holdra. Az Artemishez több nemzetközi szereplő, például az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) is csatlakozott, a Roszkozmoszt viszont nem sikerült bevonni.
Az oroszok eredetileg egy légzsilippel járultak volna hozzá a közös erőfeszítéshez, ám a konzultáció és az egyenlő partneri viszony hiányára hivatkozva végül nem vállaltak többet a párbeszéd fenntartásánál.
A kínaiakkal közös projekt ugyanakkor a bejelentés szerint minden ország előtt nyitva áll, így akár az is elképzelhető, hogy kisebb csatlakozó államok is eljuttassák saját műszereiket a Holdra az új program keretében.
