Közeleg a 2025-ös Artemis-misszió, amelynek keretében a NASA űrhajósai 53 év után visszatérhetnek a Hold felszínére. Az amerikai űrkutatási hivatal tervei között szerepel, hogy hosszabb tartózkodásra is alkalmas bázist létesítsenek az égitesten. Ehhez jól jöhet az a friss felfedezés, amely a kínai Chang'e 5 holdjáró nevéhez fűződik - írja az Engadget. Az oldal értesülései szerint ugyanis a Chang'e 5 még 2020-ban begyűjtött talajmintáiban apró, üveggolyóra emlékeztető "gyöngyöket" talált a Hold egyik kráterében.
A gyöngyök vizsgálatából kiderült, hogy jelentős vízmennyiséget tartalmaznak, mivel pedig rengeteg található belőlük a Hold felszínén, a néhány mikrométertől néhány milliméterig terjedő méretű golyókból potenciálisan akár 270 billió liter vizet is ki lehetne nyerni - ez egyébként nagyjából százmillió, az olimpiai úszóversenyeken is használt medence feltöltésére lenne elegendő.
A kutatóknak egyelőre arra kell választ találniuk, hogy milyen módszerrel lehet a leggazdaságosabban begyűjteni a gyöngyöket, és azokból hogyan lehet a legkönnyebben kinyerni az értékes folyadékot. Ha ez sikerül, az óriási lökést adhat a Hold felfedezésének, mivel így az ott tartózkodó űrhajósoknak meg lenne oldva az ivóvíz-ellátása, de zuhanyzáshoz és főzéshez is felhasználhatnák, sőt akár a rakéták hajtóanyagát is előállíthatják a segítségével.
A szakemberek szerint a Naprendszerünkben több hasonló holdon is lehetnek vizet tartalmazó üveggyöngyök, ezt egyébként a Naprendszer belső bolygóit (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) körülvevő aszteroida-övben keringő Vesta törpebolygó és a Merkúr szerkezeti elemzése is megerősítette. És nem is ez az első alkalom, hogy a Holdon vizet talál az emberiség: a NASA egyik szondája 2009-ben csapódott be a Cabeus nevű kráterbe, ahol víz nyomait fedezte fel, 2018-ban pedig közvetlen bizonyítékot is találtak rá, hogy a Hold folyamatosan árnyékban lévő északi és déli pólusán jégmezők is húzódhatnak a kráterekben.
Nem csak a NASA tervez állandó jelenlétet a Holdon: a kínai és az orosz űrkutatási hivatal terveiben is szerepel, hogy a következő évtized közepére lakható bázisokat hozzanak létre az égitesten.
