Hirdetés

Az élet 2050-ben: milyen lesz az IT következő 30 éve?

|

Bámulatos, hol tart már a tudomány, ha pedig egy kicsit a jövőbe tekintünk, még izgalmasabb újdonságokra készülhetünk fel, amelyek mindenki életét megváltoztatják - jó értelemben.

Hirdetés

Csodásan festenek az 1950-es és 60-as években megálmodott jövő városai, de ma már csak mosolygunk rajtuk, mert tudjuk, hogy ez egyszerűen nem működött volna, és egészen másra volt szükség. Például az autók nem nagyobbak és csicsásabbak lettek, sőt még csak nem is repülnek, hanem áramvonalasak és kicsik; nem a díszléc, hanem a fogyasztás, a hajtáslánc és a fedélzeti számítógép számítanak. Az otthonok biztonságosabbak, kényelmesebbek lettek, és energiahatékonysági szempontból is fejlődtek, a számítógépek pedig a csarnokméretű szekrénysorok helyett a zsebünkben is elférnek egy okostelefon képében.

Az elmúlt harminc évre visszatekintve jól látszik, hogy több, ma már hétköznapinak tekintett fejlesztést, eszközt és technológiát egyszerűen nem is jósoltak meg, vagy csak ködös utalások voltak hasonlókról. Ez azonban nem tántorított el minket attól, hogy ismerve a múltat és látva a jelen fejlődési irányait, nekiveselkedjünk, és megkíséreljük bemutatni, mire is számíthatunk az elkövetkezendő 30 évben IT-területen.

A jövendölés a nagy időtávlat mellett azért is problémás, mert az IT-t már nem lehet egyszerűen különválasztani minden mástól, hiszen az életünk összes pillanatában ott van és mindent alapvetően befolyásol, ezért például radikálisan elszakadni sem tud az élet többi területén tapasztalható fejlődési iránytól és tempótól.

Hirdetés

A ma irányzatai

Induljunk kisebb lépésekkel, és nézzük meg, hogy merre tartanak a mai technológiai trendek, mire lehet számítani a következő néhány évben. 2007-ben gyökeresen változtatta meg a mobilok világát az iPhone, és ez a terület mind a mai napig az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. Ugyanakkor nem biztos, hogy harminc év múlva is velünk lesznek a ma már csupán egy nagy kijelzőből és néhány kamerából álló, külsőre szinte teljesen egyforma készülékek. A gyártók már évekkel ezelőtt megkezdték a formátum átalakítását az összehajtható kijelzőkkel, ám ez csak egy állomás a sok közül.

Az egyszerű kapcsolattartásra, adataink és az interneten található információ azonnali elérésére mindig is szükségünk lesz, ám az okostelefonoknál kényelmesebb formában fogjuk ezt hamarosan megkapni.

Hogy egy kiterjesztett valóságként jelenik-e meg, vagy egy újfajta, akár összegyűrhető eszköz lesz, vagy akár teljesen eszközmentes, azt ma még nehéz lenne megmondani, de tény, hogy az okostelefon úgy, ahogy ma ismerjük, már nem sokáig lesz velünk.

Az önvezető autókkal is rengeteget kísérleteznek: sok a friss fejlesztés, az új szabadalom, hamarosan pedig a valóban használható megoldások is megjelennek. Az átmenet nem lesz zökkenőmentes, sőt nagyon hosszú ideig el fog húzódni, és az is lehet, hogy a személyautók lesznek az utolsók, amelyek körében ez elterjed, de az áruszállításban és a tömegközlekedésben már nem kell sokat várni az önvezető járművekre.

Hosszú évek óta próbál kitörni az árnyékból a 3D-nyomtatás, ám mind a mai napig drága, lassú és bonyolult, így tömeges elterjedése nem lehetséges. A technológia azonban zseniális, és nagy szükség lenne rá több területen is, ezért fejlesztése sem állt le. A cél, hogy egyaránt miniatűr és nagyobb méretű tárgyakat, gyorsabban és többféle anyagból is tudjanak nyomtatni költséghatékonyan - amint ez megvalósul, villámgyorsan elterjedhet a technológia. Ha pedig a 3D-nyomtatás már megvetette a lábát, következhet a bionyomtatás, ami azt jelenti, hogy élő szövetet, testrészt tudnak úgynevezett additív gyártással előállítani. Már mai szemmel nézve is látható, hogy óriási előrelépés lenne ez a gyógyászatban, de az élelmiszeripart is megreformálhatja.

A robotika olyan terület, amellyel (egyelőre) nem fognak közvetlenül találkozni a végfelhasználók, vagy legalábbis birtokolni nem fogják. Ám az iparban hamarosan óriási szerepük lesz az autonóm, mesterséges intelligenciával vezérelt mobil robotoknak. Legyen az egy raktározó vagy például egy kiszállító robot, az AMR-ek (Autonomous Mobile Robots) tökéletesen helyt állnak egy ilyen feladatban. Már ma is működnek létező modellek nagyobb vállalatok raktáraiban.

Új korszaka nyílik meg a mesterséges intelligenciának is, bár ez nem feltétlenül lesz közvetlenül szembetűnő. Inkább úgy kell elképzelni, hogy eszközeink, gépeink egyre pontosabban "kitalálják", mit keresünk, mire van szükségünk, mi lehet számunkra érdekes vagy hasznos. Hétköznapi rutinfeladataink közül is egyre több részfeladatot rábízhatunk majd a bennünket körülvevő gépekre, amelyek egyre ügyesebben lesznek képesek összehangoltan működni és kisegíteni egymást, hogy a felhasználói élményünk új szintre léphessen.

Egyre többet hallhatsz a megújuló energiáról, ami nem véletlen, hiszen fogytán vagyunk a fosszilis energiahordozóknak. A közeljövőben - remélhetőleg minél hamarabb - nagyságrendekkel nő a megújuló zöld energia aránya, ami kritikusan fontos a klímavédelem miatt is. Ennek következő lépcsőfoka az energiatárolási probléma környezetkímélő megoldása, amelyre nem feltétlenül egy újabb akkumulátor-technológia lesz a megoldás.

Hihető és várható jövőtrendek

A sci-fi filmek és jövőben játszódó regények írói előszeretettel mutatják be, milyen is lesz az átlagember élete 10, 20 vagy 30 év múlva. Ezek általában látványos, színes, a mai világtól teljesen elrugaszkodott víziók, pedig nem feltétlenül ez a "külső" az, ahol a legfontosabb fejlődések haszonélvezői lehetünk. Biztosra lehet például venni, hogy az űrutazás teret nyer, és lesz marsi expedíció is, de ez nem lesz bárki számára elérhető (legalábbis anyagilag), ahogy arra is kicsi az esély, hogy egy-két generáción belül bolygót váltunk.

Sokkal kézzelfoghatóbb, minden embert érintő fejlődés várható például az egészségügy terén. A művégtagok és -szervek sok, ma még gyógyíthatatlan betegséget kellemetlenségekké degradálnak, ezáltal sok emberélet is megmenthető lesz. Szintén óriási áttörésnek számít majd az egyénre szabott gyógyszer, ahol a pontos diagnózis felállítását követően gépek percek alatt elkészítik a páciens szervezetéhez és betegségéhez hajszálpontosan megfelelő, legnagyobb hatékonyságú orvosságot. Emellett nem csoda, hogy a kutatók lázasan keresik az öregedés elleni szert is, amivel az időskori gondokat szeretnék elodázni vagy akár teljesen megszüntetni - bár ha ez túl jól sikerül nekik, és az átlagéletkor hirtelen kétszáz évre szökik fel, az komoly társadalmi nehézségeket szül majd.

A hétköznapi feladatokat, a házimunkát, a repetitív kötelességeket mind átveszik a robotok.

Sőt, nem számít majd luxusnak a személyi robot, amely több, ma még külön-külön eszközzel megoldott feladatot elvégez (takarítás, mosás, főzés, bevásárlás stb.).

Egészen biztosan nem kell 2050-ig várnunk arra, hogy mindenkinek teljesen személyre szabott, egyedi digitális asszisztense legyen, és ez nem csupán az egyén minden titkát és vágyát tudja majd, a hétköznapi életben is segíti, sok mindent elintéz helyette. Az már más kérdés, hogy ezek az asszisztensek miként jelennek majd meg. A humanoid robotok fejlődésével akár élethűek, kézzelfoghatók is lehetnek, vagy a hologramtechnológia fejlődésével kivetülhetnek. Ez utóbbi még nagyon gyerekcipőben jár, és a kezdeti időkben szinte biztos, hogy külön eszközre, például egy AR-szemüvegre is szükség lesz hozzá. A következő lépcsőfok majd az androidok megjelenése és elterjedése lesz, ezek külseje, mozgása és viselkedése már teljesen emberi lesz.

A joystickek, a kontrollerek, az egér és a billentyűzet is értelmét veszti. A tenyerünkbe rejtett chipek és szenzorok már egy kézfogással is adatot közvetíthetnek a másik fél számára, vagy éppen így juthatunk hasznos információhoz. Ehhez kapcsolódik a BCI, vagyis a Brain-Computer Interface (Agy-Gép Interfész), amely az emberi agyat köti össze egy számítógéppel. A gyógyászat mellett ennek később nagy szerepe lehet a szórakoztatóiparban, az oktatásban és bizony a marketing terén is. Persze ehhez előbb meg kell fejteni, miként is működik az emberi agy, majd olyan anyagot találni, amely nem károsítja az agyat, és hosszú távon is alkalmazható.

Addig is örülhetünk majd az intelligens ruháknak, amelyek az időjárásnak megfelelően fűtenek, hűtenek, lógnak vagy feszülnek. Nem kerülhető el, hogy szenzorokkal is telepakolják ezeket; kedvünkre változtathatjuk színüket, sőt feliratokat, mozgóképeket is megjeleníthetünk majd rajtuk.

Szemmel nem látható, ámde óriási áttörést ígérő forradalmi technológia lehet az okos részecskefelhő, vagyis a smart dust. Ez mikroméretű szenzorok tömegéből áll, amelyek képesek akár óriási területen, nagy távolságokba eljutva információt gyűjteni. Például a vízáramba bejutva feltérképezik a víz- és csatornarendszert, nagy területen monitorozzák a klímaváltozás hatásait, és még sorolhatnánk. Persze ehhez még rengeteg akadályt le kell küzdeni. A nanoméretű eszközök olcsó gyártása mellett a kommunikációt is meg kell oldani, ahogy azt is, hogy a részecskefelhő ne válhasson környezetszennyező anyaggá, ha már nincs rá szükség (például begyűjthető legyen).

A szebb jövő (nem lehetetlen)

Az elmúlt három évtizedben az IT szinte minden területen kulcsfontosságú szerephez jutott, és ez a következő 30 évben sem fog megváltozni. Jó néhány területet nem is érintettünk, például a DNS-alapú számítógépeket, a neuromorf hardvert vagy a titokzatos, de könnyen lehet, hogy forradalmat hozó quantuminternetet, amely sok, eddig az IT-ban stabil pontnak tekintett szabályt és törvényt felrúghat (például a ma ismert összes biztonsági protokoll érvényét veszti).

Harminc év múlva talán már nem is szélerőművek és napelemtengerek lesznek, hanem föld körüli naperőművek szolgáltatják az ingyenes és szinte korlátlan mennyiségű energiát.

És ki tudja, talán még a repülő autókat is elkészítik, ha már egyszer mindenki ezt vágja rá elsőnek, amikor a 2050-es életről kérdezik.

Technológiai áttörések, amelyekre már nem kell sokat várnunk

Izgalmas sci-fi regényekből és az ezekben fellelhető technikai csodákból nincs hiány, és van jó néhány olyan, néhány éve még csupán vizionált forradalmi újdonság, amelyekre pár éven belül már hétköznapi eszközökként, szolgáltatásokként tekintünk. Szó szerint látványos előrelépésre készülhetünk a virtuális és a kiterjesztett valóság területén, szintet lépnek a komplex módon automatizált okosotthonok, és a futárszolgáltatásban is megjelennek a drónok. Szintén több helyen bevetették már kísérletképp vagy részlegesen élesben is a digitális hasonmásokat: egy meglévő tárgyat, például egy hidat vagy motort digitálisan klónoznak, majd a digitális változaton végzik a próbaméréseket (amihez sok alapadatot a valódi hídra/motorra szerelt temérdek szenzor kínál), változtatásokat, hogy a végleges munkánál ne merüljenek fel előre nem látott problémák.

A gépek a barátaid (lesznek)

A történelem korábbi szakaszában láttunk már olyat, hogy az emberek fellázadtak a modernizálás, a gépek fejlődése ellen, és sajnos a mostani fejlődésre sem tekint mindenki optimistán. Pedig a mesterséges intelligencia új generációja és a mainál fejlettebb gépek idővel átveszik tőlünk a repetitív napi folyamatokat, a monoton, unalmas munkákat. Ez nem azt jelenti, hogy az emberre mint munkaerőre már nem lesz szükség, sőt épp ellenkezőleg: a kreatív feladatok, az egyéni adottságokat és erősségeket igénylő munkák kerülnek előtérbe, a problémamegoldás, az emberi kommunikáció, a projektek sikeres szervezése és lebonyolítása.

Ehhez azonban az oktatásnak is gyökeresen át kell alakulnia, hogy a következő években a padokba ülő gyerekek már egy ösztönző, a szabad, kreatív gondolkodást előtérbe helyező környezetben szocializálódjanak.

Technológiák, amelyekre még többet kell majd várnunk

Minél távolabbi időpontra vonatkozik a jóslat, annál bizonytalanabb, hogy be is teljesül-e. A múltban arra is láttunk példát, hogy néhány sci-fi kütyü és elképzelés előbb is hétköznapivá vált, és olyat is, hogy már a kezdeti kísérleteknél kiderült, nem is igazán van szükségünk rá, ezért ki sem fejlesztették. A sok-sok tudományos-fantasztikus jövendölésből, amelyek hasznosnak tűnnek, a teleportálás olyan, ami a mai tudás szerint még nagyon messze van a tényleges, hétköznapi használattól, és 30 év múlva sem biztos, hogy a Föld bolygó bármely pontjára olcsón és könnyen tudnak majd élőlényt teleportálni.

A cikk folytatódik, lapozz tovább a szerzőink jóslataihoz!

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Oldalak: 1 2

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.