Hirdetés

Mégis mekkora a digitális gazdaság?

|

Az IVSZ és a Microsoft közös kutatása alapján a magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a kenyérkeresetét, és az infokommunikációs szektor lehet az, amely válságállóvá teheti országunkat.

Hirdetés

Nehéz megállapítani, hogy jelenleg mekkora az infokommunikációs (IKT) gazdaság súlya Magyarországon. Azt mindenki érzi, hogy az Európai Bizottság DESI (Digital Economy and Society Index) mérése nem teljesen fedi a valóságot, ahol 2019-ben a hatodik legrosszabb értéket sikerült elérnünk, miközben a Központi Statisztikai Hivatal jobb adatközlési metódus híján azt nézi, hogy a cégek főtevékenységénél milyen TEÁOR kódok találhatók, azt már kevésbé, hogy egy adott cég ténylegesen mivel foglalkozik; az általa kínált termék, vagy szolgáltatás esetén mekkora az az érték, amelyet a cég belső foglalkoztatású informatikus csapata állít ellő.

Hirdetés

Mivel a hagyományos statisztikai módszerek nem alkalmasak a digitális gazdaság súlyának mérésére, ezért 2015-ben az IVSZ a Századvéggel együttműködve egy új mérési módszert vezetett be, amely úgynevezett multiplikátor hatások számszerűsítésével próbálja a döntéshozókat közelebb hozni a valósághoz.

Hirdetés

E kutatást az IVSZ idén ismét megismételte, immár a Microsoft támogatásával. Friss felmérésük szerint az IKT gazdaság mérete jóval nagyobb annál, mint azt korábban gondoltuk. Az IVSZ és a Microsoft közös kutatása szerint például:


- 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték
- az IKT szektoron egyre inkább túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25%-át adja
- az IKT ágazat a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve már ma is a foglalkoztatottak 17%-ának biztosít munkalehetőséget
- Az IKT feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után)

A kutatás bejelentésekor többször is elhangott a válságállóság kifejezése, hiszen a kutatás alaptézise, hogy a kormányzatnak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia szükséges a digitális ökoszisztéma fejlődését és éves szinten akár 4 ezer milliárd forinttal lehetne növelni a magyar GDP-t, ha a növekedés technológia-vezérelt lenne és a politikusok minden adandó alkalommal a digitalizáció mellett tennék le a voksukat.

Hirdetés

Hirdetés

A kutatás az IVSZ oldalán elolvasható részletesebben, annak megállapításait a KSH egyik szakemberével is átnézettük. Az adatelemző ugyan a kutatás sok állításával egyetértett, mégis jelezte, hogy az sok mindenben prekoncepcionális, és hibának jelez minden olyan elemet, amely nem az alapállítást támasztja alá. Mivel a kutatás egy informatikai szövetségtől és egy nagy IT nagyvállalattól jött nehéz elhessegetni a lobbianyag gyanúját, és egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy megfelelő mérés híján nem várható még jó ideig pontos eredmény, pláne akkor, ha még azt sem tudta a magyar társadalom pontosan definiálni, hogy mit is jelenet pontosan az informatikus kifejezés.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.