Amennyiben úgy éljük az életünket, hogy attól rettegünk, bármelyik nap meghalhatunk, soha nem élvezhetjük igazán, hiszen a folyamatos szorongással, aggódással megfosztjuk magunkat attól a rengeteg örömtől és élménytől, amit földi létünk alatt élhetünk át. Hogy aztán a halál után a mennyországba vagy a pokolba jutunk, esetleg elérjük a nirvánát, vagy hegyi nyalaként (antilopfaj) születünk újra az Etióp-magasföldön, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy virtuális levelesládáinkhoz, közösségi médiás fiókjainkhoz már nem fogunk tudni hozzáférni, egyúttal nem is tűnünk el automatikusan az internetről.
Akármennyire is kellemetlen ezzel foglalkozni, ajánlatos gondoskodnunk arról, hogy ha már nem leszünk e létsíkon, személyes adataink, e-mailjeink jó kezekbe kerüljenek, méltó módon záruljon történetünk úgy a közösségi médiában, mint a való világban. És mi történjen akkor, ha - ahogy az emberek többsége, úgy - váratlanul elhunyt szeretteink sem rendelkeztek az általuk létrehozott digitális tartalmak jövőjéről? Hogyan alakíthatjuk át Facebook-oldalukat egy olyan felületté, ahol ismerőseik megemlékezhetnek róluk? Hogyan tájékoztathatjuk távoli kapcsolataikat arról, hogy hiába küldenek az oldal értesítése nyomán születésnapi köszöntést, az már nem fog célba érni? Ebben próbálunk most segíteni.
Rád hagyom a nyaralót, a kocsit és a Facebook-profilomat
Talán nem olyan nagy baj, hogy egyelőre nem kapnak a közösségi oldalak értesítést a hatóságoktól egy felhasználó halála esetén, és nem lép életbe egy automata mechanizmus, ami mindent lekapcsol, átruház, titkosít vagy eltávolít. Szerencsére a hozzátartozók még elmenthetik a menteni érdemes tartalmakat, így választ kaphatnak megválaszolatlan kérdésekre, eltárolhatnak fotókat, üzenetváltásokat, amelyek segíthetik a gyász feldolgozását, az elhunyt emlékének megőrzését.
A digitális végrendeletet nagyjából ugyanúgy kell elképzelni, mint az hagyományosat, csak ebben közösségi fiókjaink, informatikai úton elérhető tulajdonaink jövőjéről rendelkezünk. Bevonhatunk jogi képviselőket is, akik alapos szakmai előkészítéssel, nagy utánajárást követően biztosítják, hogy minden oda kerüljön, ahova való, és semmi se jusson illetéktelenek kezébe - Magyarországon is több ügyvédi iroda foglalkozik már digitális végrendeletekkel, a virtuális javak öröklésének jogi szabályozásában viszont akadnak még hiányosságok. Egyes digitális javak a polgári jog szerint hagyatéknak számítanak, és így átszállhatnak másra (minden, amihez pénzforgalom kapcsolódik, ám a kriptovaluták sorsa egyelőre nincs szabályozva), de azok a tartalmak, amelyekhez személyiségi jogaink fűződtek, nem átruházhatók. Ilyenek például a képek, amelyek tulajdonosa azok készítője. Fontos, hogy végrendeletben soha ne adjunk meg jelszavakat, hiszen ha a dokumentumot valamilyen okból nyilvánosságra kell hozni, az kellemetlen következményekkel járhat.
A különböző közösségi oldalak más-más eljárást alkalmaznak arra az esetre, ha egy felhasználójuk meghal. A Facebookon kinevezhetünk egy hagyatéki kapcsolattartót, egy másik regisztrált felhasználót, aki jogosult rögzített bejegyzést írni a profilunkra, amelyben tájékoztatja ismerőseinket a halál tényéről vagy a megemlékezés idejéről, módjáról, megtekintheti azokat a posztjainkat is, amelyeket privátra állítottunk, emlékoldallá alakíthatja fiókunkat, és beállíthatja, ki posztolhat oda, vagy ki láthatja az ott megjelenő bejegyzéseket, és törölheti is a nem helyénvalóakat. Emellett megváltoztathatja azoknak a posztoknak a láthatóságát, amelyekben az elhunyt meg van jelölve, frissítheti borító- és profilképét, kérheti a fiók eltávolítását, és az új ismerősnek jelölésekre is reagálhat, ha még a profil tulajdonosának halála előtt lett kapcsolattartóként beállítva.
Ugyanakkor a hagyatéki kapcsolattartók nem olvashatják el az üzeneteket, nem jelentkezhetnek be az elhunyt profiljába, és nem távolíthatnak el vagy adhatnak hozzá új ismerőst. Az emlékoldallá alakított profilokat nem dobja fel javaslatként a rendszer, nem emlékezteti kontaktjaikat az elhunytak születésnapjára.
A kapcsolattartó beállításához a profilképünkre kell kattintanunk, majd a Beállítások és adatvédelem menü Beállítások elemén át eljuthatunk az Emlékoldallá alakítás beállításai ponthoz. A Válassz ki egy ismerőst rubrikában kikereshetjük azt a felhasználót, akire profilunkat szeretnénk hagyni, de ugyanitt kérhetjük azt is, hogy elhalálozásunk után a Facebook törölje a profilt. Ebben az esetben, miután valamely ismerősünk tájékoztatja az oldalt (és bemutatta a halotti anyakönyvi kivonatot, ami szükséges a trollkodások kiküszöböléséhez), teljesen megszűnik minden, az oldalon előállított tartalmunk, üzeneteink, képeink, bejegyzéseink, hozzászólásaink, reakcióink, és adataink visszafordíthatatlanul törlődnek - az ígéret legalábbis ez, de ismerjük a Meta botrányait, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy a külső szemlélők számára olyan lesz, mintha nem is léteztünk volna.
Ha hagyatéki kapcsolattartót nem állítunk be, és nem is kérvényezzük profilunk törlését, az változatlanul aktív marad, és hiába kérnének hozzáférést hozzátartozóink, örököseink, a Facebook magát védve nem adná meg azt. Az oldal azzal sem foglalkozik, ha évekig nem lépünk be, nem szünteti meg a hozzáférést, nem rejti el a profilt. Utólag, kapcsolattartó nélkül is kérhető egy profil emlékoldallá alakítása, de azt kezelni a kérvényező sem fogja tudni.
Digitális fotóalbum, virtuális postaláda
Az Instagram esetében, bár ezt is a Meta üzemelteti, kevesebb lehetőség közül választhatunk. Kérés esetén, a halált igazoló dokumentum (ami akár a halálhírről szóló újságcikk is lehet) bemutatását követően emlékoldallá alakítják az elhunyt fiókját, így azt a rendszer nem ajánlgatja majd senkinek, valamint nem lehet rá új tartalmakat feltölteni és meglévőket eltávolítani róla, sőt egyáltalán belépni. A profilképnél In Memoriam felirat jelenik meg. Információkat, így belépési adatokat nem ad ki az oldal. Kérvényezhetünk törlést is, de ezt csak közvetlen hozzátartozók tehetik meg, akik születési és halotti anyakönyvi kivonat, valamint a jogi képviseletet megerősítő igazolás bemutatásával indíthatják el a folyamatot. Ehhez a help.instagram.com oldalon lehet segítséget találni.
A TikTok csak törlést engedélyez, amit az ügyfélszolgálaton keresztül lehet elindítani, és ehhez is szükséges a halált igazoló dokumentumok bemutatása, olykor jogi szereplők bevonása is; a folyamat meglehetősen hosszadalmas és összetett. A Twitteren ugyancsak nincsenek emlékoldalak, hivatalos dokumentumok megküldésével a közvetlen hozzátartozók vagy örökösök indíthatják el a törlési folyamatot.
Még az imént említett platformoknál is megkerülhetetlenebb a Google, amelynek szolgáltatásait a munkában és a magánéletben is milliók használják - az androidosok még az iPhone-osoknál is aktívabban. Kontaktinfóink, jegyzeteink, képeink, dokumentumaink, YouTube-csatornánk, Drive-unk, e-mail-fiókunk teljes tartalmáról, megvásárolt alkalmazásaink és a Google Play-ben felhasználható egyenlegünk sorsáról is érdemes döntenünk. A legbiztonságosabb dolog, amit tehetünk, hogy a Google fiókbeállításaiban (myaccount.google.com), az Adatok és adatvédelem menüpontban legörgetünk egészen alulra, és a Rendelkezzen digitális hagyatékáról opciót választjuk a További lehetőségek szekciójában.
A rendszer szépen végigvezet a folyamaton. Kezdésnek azt kell beállítanunk, hogy mikortól tekintse a Google inaktívnak a fiókunkat, mennyi időnek kell eltelnie az utolsó bejelentkezésünk óta - ez alapjáraton három hónap, legfeljebb 18 lehet, és egy hónappal a beállított idő előtt kapunk értesítést kapcsolattartási e-mail-címünkre (ami eltérő lehet, sőt jobb, ha más, mint a fióké, amit épp beállítunk), valamint a megadott telefonszámra.
Ezt követően megadhatjuk legfeljebb tíz értesítendő személy e-mail-címét, akiknek jelez a rendszer, ha a fiókunk inaktívvá válik. Közel ötven lehetőség közül egyesével jelölhetjük ki, hogy milyen adatok letöltését kinek engedélyezzük, így ha például a Chrome által tárolt információkhoz nem adnánk hozzáférést, de a YouTube, a Maps vagy a Hangouts szolgáltatásokkal kapcsolatos tartalmainkhoz igen, erről is rendelkezhetünk. A megjelölt feleknek az inaktivitás kezdetétől számítva három hónapjuk lesz arra, hogy megtegyék a szükséges lépéseket. Beállíthatunk automatikus választ is, amit a rendszer minden levélírónak kiküld, ha a címünk már nem él, végül pedig eldönthetjük, hogy szeretnénk-e, ha a három hónapos, "levezető" időszak végén a fiókunk törlődne.
Amennyiben kihagyjuk a fenti lépéseket, akkor egy szerettünknek fel kell vennie a kapcsolatot a Google-lel, bizonyítania a halál tényét és azt, hogy közeli hozzátartozó.
Ha pedig a cég úgy ítéli meg, akkor bizonyos adatokat, információkat a kérvényező rendelkezésére bocsát - jelszavakat és bejelentkezési adatokat soha.
Feloldhatatlan probléma
Az Apple nagyon büszke arra, hogy eszközei mennyire biztonságosak (valóban azok, többnyire) - előfordult, hogy még a hatóságok kérésére sem volt hajlandó feloldani egy bűnöző mobilját. Azért az iPhone-t és más, Apple ID közreműködésével üzemelő eszközöket sem kell a kukába dobnunk, ha a személy, aki használta, már nem áll rendelkezésre. Amennyiben az elhunyt hozzárendelt egy vagy több hagyatéki kontaktot Apple ID-jához (ezt iOS 15.2-t, iPadOS 15.2-t vagy macOS 12.1-et futtató készülékeknél lehet megtenni), a megjelölt személyek (akiknek nem kell Apple ID-val rendelkezniük vagy a cég eszközeit használniuk) hozzáférhetnek a fiókban tárolt adatokhoz, fényképekhez, üzenetekhez, jegyzetekhez, fájlokhoz, alkalmazásokhoz és biztonsági mentésekhez, ellenben nem érhetik el a megvásárolt filmeket, zenéket, könyveket, nem használhatják az előfizetéseket, nem látják a fizetési adatokat és a jelszavakat.
Az információk megszerzése azonban nem olyan egyszerű.
A rendszer egy hozzáférési kulcsot, avagy egy QR-kódot és egy kódsort generál, amit el kell juttatni a hagyatéki kontaktoknak akár digitálisan, akár nyomtatott formában. Ez, valamint a halotti anyakönyvi kivonat feltöltése után létrejön egy ideiglenes Apple ID, ami három éven át aktív, ezen keresztül lehet elérni az említett adatokat, míg a fiók maga zárolva lesz, nem lehet az eredeti névvel és jelszóval belépni, valamint kérésre azonnal vagy három év után automatikusan törlődik.
A hagyatéki kontakt megadásához a Beállításokban a felhasználó nevére kell koppintani vagy kattintani, majd a Jelszó és biztonság menüpontban a Hagyatéki kontakt menüpontot kell megkeresni. Választhatók egyébként rögtön a családi csoport tagjai is. Hozzáférés kérhető továbbá bírósági végzéssel vagy egyéb okirattal, amely kimondja, hogy a kérvényező az elhunyt törvényes örököse. Ezen - a teljesség igénye nélkül - szerepelnie kell az elhunyt nevének, Apple ID-azonosítójának, a hozzátartozó nevének, valamint annak, hogy a bíróság utasítja az Apple-t a segítségnyújtásra. Egy másik lehetőség, hogy az elhunyt által használt eszközről eltávolíttatjuk az aktiválási zárat az Apple segítségével, ez azonban a gyári beállítások visszaállítását, így a készüléken tárolt adatok teljes elvesztését eredményezi.
Teljes hozzáférés - teljes nyugalom?
Ha valakiben annyira megbízunk, hogy még a böngészési előzményeinket sem rejtegetnénk előtte, átadhatjuk neki felhasználói fiókjaink belépési adatait. Ezzel teljes hozzáférést kaphat mindenhez, amire szüksége lehet, hogy a digitális térben is pontot tegyen létezésünk végére, tájékoztathasson mindenkit a történtekről. A jelszókezelők jellemzően kínálnak erre megoldást: az egyik lehetőség, hogy megadjuk a mesterjelszót, így következésképp az örökös minden további bejelentkezési információhoz hozzáfér, de a LastPass esetében mód van vészhelyzeti kontaktok hozzáadására is. Alapvetően nem javasolt a jelszavakat bárhova felírni, de ha tényleg biztonságos helyre tudjuk tenni, egy papírdarab vagy egy szövegfájlt tartalmazó SD-kártya is segíthet. Fontos még, hogy az, akire jelszavainkat bízzuk, hozzáférjen az eszközhöz, amivel a kétlépcsős azonosítást végezzük - ennek feloldó jelkódját ugyancsak ajánlott átadni.
Sajnos bár a fent említett, kiugróan népszerű szolgáltatások esetében van hivatalos útvonala az elhunytak digitális búcsúztatásának, sokan még nem készítették fel erre a rendszerüket (ennek ellenére az ügyfélszolgálatok valószínűleg tudnak segíteni).
Érdemes mindenhol utánajárni, mik a lehetőségeink, illetve listát készíteni azokról a szolgáltatásokról, amelyekben személyes adataink vannak. Általános, feltétel nélkül alkalmazandó szabály, hogy olyan jelszót válasszunk, amit nem könnyű feltörni - furcsa kavarodást, rosszabb esetben traumákat is okozhat, ha egy elhunyt szerettünk profilja életre kel, és elkezd spamekkel, kéretlen üzenetekkel bombázni mindenkit, akit csak ér.
Az Oxford Internet Institute kutatása megállapította, hogy mire elérjük az évszázad végét, a halottakhoz tartozó Facebook-fiókok száma megközelíti az ötmilliárdot - várhatóan több lesz, mint az élőké. Ha akkor még él a Meta-birodalom, valószínűleg már nem akarják az inaktív fiókok megőrzésével feltornázni a felhasználói számot, de az a biztos, ha gondoskodunk arról, hogy ne maradjon a szükségesnél több nyomunk a virtuális térben. Ami más digitális tartalmainkat illeti, a legfontosabbakról készítsünk biztonsági mentést - ükunokáink értékelni fogják, ha lesznek képek, amiket felhasználva egy szuperintelligens MI legenerálhatja 3D-s avatárunkat, és a metaverzumban hallgathatják történeteinket azokról az időkről, amikor még ki kellett mozdulnunk a lakásból, hogy dolgozzunk, mozizzunk, találkozzunk barátainkkal.
Ha szeretnél további tippeket kapni, akkor vedd meg a 2022/07-es PC World magazint, amely mellé értékes szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapsz a hasznos tanácsok mellé.
