Több mint tíz éve indult hódító útjára a Durov testvérpár szolgáltatása, az orosz fejlesztésű Telegram. A végponttól végpontig titkosított video- és hanghívással, VoIP szolgáltatással, felhő alapú fájlmegosztással és számos más funkcióval házaló platform mára egymilliárd felhasználóval az egyik legtöbbek által használt alkalmazás.
A platform cenzúrázhatatlansága miatt nagy sikernek örvend világszerte, de ez egy sor problémát is hoz magával. Ezek közül a legsúlyosabb, hogy az érinthetetlensége miatt előszeretettel használják bűnözői csoportok a felületet.
Ilyen például Spanyolország többéves panasza is azzal kapcsolatban, hogy a felhő alapú üzenetküldő alkalmazás lehetővé teszi jogvédett tartalmak engedély nélküli megosztását. Bár az ezzel kapcsolatos vita nem új keletű, az üzemeltetők a mai napig sem léptek fel a gyakorlat ellen.
A spanyol Legfelsőbb Bíróság egyelőre ideiglenesen vezette be a tiltást, amely március 25-én lépett életbe. A döntés szerint a mobilszolgáltató vállalatoknak addig kell fenntartani a platform blokkolását, amíg a szerzői jogi panaszok kivizsgálása meg nem történik.
A döntés ellen szót emelt egy fogyasztói jogokat védő szervezet, a Facua. A több évtizedes múlttal bíró szervezet aránytalannak ítélte meg az intézkedést, mert az szerinte nem kiszámítható, hiszen nincs pontos időkeret rendelve hozzá. Jogban jártas szakértők szerint egyébként néhány napról van csak szó.
Többek között azért is a felháborodás, mert rengetegen használják a csevegőalkalmazást az országban, többek között a tűzoltóság operatív csoportjai is. Érdemes azonban azt is figyelembe venni. hogy Spanyolország azon kevesek közé tartozik a kontinensen, amelyek támogatják a végpontok közötti titkosítás tiltását a bűnözés elleni küzdelem jegyében.
Múlt hónapban az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy a techcégek és a csevegő alkalmazások üzemeltetői semmilyen eszközzel nem kötelezhetőek olyan tevékenységre, amivel emberi jogokat sértő módon kiadnák felhasználóikat.
