Az elmúlt hetekben minden attól volt hangos, hogy Elon Musk egy váratlannak tűnő kijelentése után, hosszas jogi huzavonát követően hajmeresztő, 44 milliárd dolláros összegért felvásárolta a Twittert. A tranzakció nyélbeütése óta pedig nem múlhat el nap anélkül, hogy a gyereklelkű iparmágnás ne jelentene be valami újdonságot a közösségi oldalon, ami miatt felhasználók ezrei hagyják ott a platformot végleg.
De ki ez az ember, aki az elmúlt 20 évben egy bohókás szilícium-völgyi vállalkozóból a világ egyik leggazdagabb embere lett?
12 évesen már számítógépes játékot írt
Elon Reeve Musk Dél-Afrikában született 1971 június 28-án, a villamosmérnök és pilóta Errol Musk, illetve a modellként és dietetikusként dolgozó Maye Musk legidősebb gyerekeként (öccse Kimbal séfként dolgozik, húga Tosca pedig filmes producerként).
Errol Musk ingatlanfejlesztőként is tevékenykedett, a nyolcvanas években pedig negyvenezer fontért megvásárolta egy afrikai smaragdbánya tulajdonjogának felét. Az apa egyébként azt állította, hogy Elon fiatalsága alatt a család jólétben élt, Musk maga viszont azt állítja, hogy az apjának a kilencvenes évekre elfogyott a pénze, így ő maga körülbelül százezer dollárnyi adósságot halmozott fel a diákhitele miatt és sokszor nehezére esett kifizetni a lakbérét.
A kis Elon különc, befelé forduló gyerek volt, aki tízéves korában elkezdett érdeklődni a számítógépes játékok és a programozás iránt. Autodidakta módon tanult meg programozni, egy VIC-20 használati utasítása alapján. Két évvel később viszont már meg is írta egyik első játékprogramját, a BASIC-alapú Blastart, amelyet 500 dollárért adott el a PC and Office Technology magazinnak.
Saját maga úgy emlékszik a gyerekkorára, mint ami nehézségekkel volt tele, részben szülei válása miatt, részben pedig azért, mert gyakran zaklatták az iskolában. Asperger-szindrómája miatt a szociális interakciók sem igazán mentek neki. Apjával sem volt zökkenőmentes a viszonya, miután testvérei közül egyedüliként hozzá költözött, később azonban ezt megbánta: utólag visszaemlékezve "szörnyű embernek" nevezte az apját, akivel meg is szakította a kapcsolatot.
Bár anyjával napjainkig jóban van, 1989-ben, azaz 18 éves korában Kanadába költözött a rokonaihoz, ahonnan később az Egyesült Államokba települt át, ahol a nívós University of Pennsylvaniára felvételizett, közgazdaságtan és fizika szakra. 1995-ben szerezte meg a diplomáját és még abban az évben felvételizett a Stanford PhD-programjára, ahová fel is vették, két nappal később azonban ott hagyta az egyetemet és jelentkezett egy állásra a Netscape-nél, ahol azonban válaszra sem méltatták.
Az első milliók és kirúgások
Elon Musknak mindig is jó érzéke volt az üzlethez, ezt alátámasztja a fent említett számítógépes játék eladása, de első felesége, Justine Musk - akivel 2000-ben házasodtak össze - azt írta volt férjéről, hogy már azelőtt sem fogadott el nemleges választ, hogy az első millióit megkereste volna.
Musk öccsével, Kimballal még 1995-ben megalapította a Zip2 nevű céget, amely online idegenvezetői szolgáltatásokat kínált különféle újságoknak. A testvérek összesen hétezer dollárt fektettek a cégbe, egy családi barátjuk, Greg Kouri pedig nyolcezret. A weboldal kódját maga Elon Musk írta éjszakánként, a cég irodájában, amelynek a kanapéján aludt ez idő tájt. A Zip2-t 1999-ben a kor Google-jének számító AltaVista vásárolta fel 307 millió dollárért, amelyből 22 millió Musk vagyonát gyarapította.
Ugyanebben az évben megalapította az X.com nevű céget, amely az első olyan online bank volt, amelynek a működését az amerikai szövetségi kormány biztosította. Muskot azonban a részvényesek tapasztalatlan vezetőnek gondolták, ezért az üzleti szoftvereket fejlesztő Intuit fejét, Bill Harrist ültették a cég vezetői székébe.
Később azonban visszatért, miután az X.com-ot felvásárolta a későbbi PayPalt is üzemeltető Confinity. Musk ekkor az új cég vezérigazgatója lett, és már ekkor megmutatkozott az akaratossága: annyira ragaszkodott a Microsoft szoftvereihez a Unix-alapú megoldások ellenében, hogy sikeresen elérte, az alapító Peter Thiel - igen, AZ a Peter Thiel - távozását. A cég azonban - egyértelmű üzleti terv híján - nem igazán működött sikeresen, így a részvényesek innen is kitették Musk szűrét és 2000 szeptemberében visszahívták Thielt. Ennek ellenére Musk maga is komoly részvényállomány birtokában volt, sőt, ő volt a PayPal legnagyobb részvényese, 11,72 százalékos tulajdonrésszel. Ennek 2002-ben örülhetett igazán, amikor az eBay másfélmilliárd dollárnyi részvényért megvásárolta a PayPalt. A tranzakció révén ugyanis Musk további 175,8 millió dollárral lett gazdagabb. 2017-ben aztán szentimentális okokból vissza is vásárolta a cégtől az X.com domaint.
Irány a Mars!
A millióknak máris megvolt a helye, Musk ugyanis 2001-ben a Mars Society nevű non-profit szervezettel kezdett együttműködést, amelynek keretében a Marson történő mezőgazdasági termelés lehetőségeit vitatták meg. Még abban az évben elutazott Moszkvába, hogy interkontinentális ballisztikus rakétákat vásároljon, amellyel a vertikális farmokhoz hasonló, zöldség és gyümölcs termesztésére alkalmas eszközöket akart az űrbe juttatni. Az utazásból végül nem lett üzlet, mivel a rakéták darabját nyolcmillió dollárért kínálták az oroszok.
Musk ezt visszautasította és elhatározta, hogy olyan céget alapít, amellyel megfizethető űrjárműveket lehet gyártani. Százmillió dollárt fordított erre a célra saját vagyonából, így 2002 májusában megalakulhatott a SpaceX, amelynek vezérigazgatóját és főmérnökét is Elon Musknak hívták. A SpaceX szép sikereket ért el a privát űrkutatás világában. Emlékezetes, hogy 2012-ben a Dragon űrkapszula sikeresen csatlakozott az ISS nemzetközi űrállomáshoz, ezzel űrtörténelmet írva: ez volt ugyanis az első magánszektorban fejlesztett űrjármű, amellyel sikerült ezt a manővert véghez vinni. Legalább ennyire látványos volt, amikor 2018-ban, a Falcon Heavy rakéta sikeres tesztje során kilőtték az űrbe Elon Musk saját Tesla Roadsterét, amelyet egy Starmannek nevezett űrhajós bábu "vezet".
A Tesla a legnagyobb dobása, de nem ő alapította
Apropó, Tesla. Az elektromos autózást forradalmasító céggel kapcsolatban az egyik legnagyobb tévhit, hogy Elon Musk alapította volna. Ez nem igaz, a céget 2003-ban Martin Eberhard és Marc Tarpenning gründolták, mindkettőjüknek fontos szerepe volt a cég korai fejlesztéseiben, még mielőtt Musk egyáltalán megérkezett volna a Tesla környékére. Erre csak 2004-ben került sor, amikor Musk 6,5 millió dollárt fektetett a cégbe, ezzel ő lett a főrészvényes. Aktív szerepet vállalt a cég életében, olyannyira, hogy a Tesla Roadster tervezési munkálatait már ő irányította. A modell 2008-ban került kereskedelmi forgalomba, 2500 eladott példánnyal pedig ez volt az első sorozatgyártásban készülő elektromos autó, amelyben lítium-ion akkumulátort alkalmaztak. A Roadstert a Model S, a Model X, a Model 3 majd a Model Y követte, mostanában pedig főleg a Tesla Semi elektromos kamion a legnagyobb szám a cég környékén, de ez csak addig lesz igaz, amíg meg nem érkezik a meghökkentő külsejű Cybertruck.
A Tesla elképesztő menetelése meglátszik a részvényárfolyamokon is. A 2010-es tőzsdei bevezetését követően 2020-ra már a világ legértékesebb autógyártójává vált. 2021-ben pedig a cég értékét már 1 billió dollárra becsülték, ez korábban csupán 5 másik vállalatnak sikerült.
Szintén említésre érdemes a 2016-ban alapított Neuralink nevű startup, amelybe Musk százmillió dollárt fektetett. A cég célkitűzése, hogy az emberi agyat kapcsolja össze a számítógépekkel. Bár az elgondolás ígéretes, a startup most épp azért került a hatóságok kereszttüzébe, mert felröppentek a pletykák, hogy kegyetlen állatkísérleteket folytatnak a technológiával. Emellett 2015 óta a mesterséges intelligencia kutatásában is élen jár az OpenAI nevű non-profitjával.
Tagadhatatlanul a Tesla a koronaékszer Musk portfóliójában, különösen, hogy az excentrikus milliárdos gyakran vágja nagy fába a fejszéjét. A Hyperloop nevű céggel a tömegközlekedést akarta megreformálni, a különleges, vákuumcsőben haladó vasút ötlete azonban 2013 óta leginkább csak a tesztpályáig jutott. A SpaceX sikere elvitathatatlan, azonban üzleti szempontból az csak viszi a pénzt, míg a Hyperloop alagútjainak kifúrására létrehozott, nevében igen erős szóviccet tartalmazó Boring Company-ba idén kellett 675 millió dollárnyi kockázati tőkét locsolni, hogy talpon maradhasson.
Ráfázni a sompolygásra: a Twitter-balhé
És még nem is beszéltünk a Twitterről, amely 44 milliárd dollárjába került a nagyszájú milliárdosnak. Musk ugyanis eredetileg még idén áprilisban mondta, hogy felvásárolná a céget, a Twitter igazgatótanácsa azonban, tartva a következményektől, nem élt a lehetőséggel. Hosszas jogi huzavona után, amikor már mindkét fél el akart állni legalább egyszer a vásárlástól, október 17-én bejelentették, hogy mégis megvalósul az üzlet, ami miatt Elon Musknak több millió dollárnyi Tesla-részvényt kellett eladnia, hogy fedezni tudja belőle a Twitter működtetésének költségeit. Emiatt idén decemberben azt is meg kellett tapasztalnia, milyen érzés, amikor a világ összes hírlapja megírja valakiről, hogy már nem ő a világ leggazdagabb embere. Ezt a pozíciót ugyanis Bernard Arnault, a francia LVMH luxusbirodalom vezére birtokolja jelenleg, 188,6 milliárd dolláros vagyonával, míg Musk "rongyos" 176,6 milliárdjával csak a dobogó második helyével kell megelégednie.
Twitter right now is 🔥🔥🔥🔥
— Elon Musk (@elonmusk) December 16, 2022
Muskot aprólékos, minden részletre ügyelő vezetőként emlegetik, bár inkább a mikromenedzser lenne rá a jó kifejezés, sőt, saját maga nano-menedzsernek hívja magát. Egyik cégének sincs formális üzleti terve, ő maga pedig gyakran indított már el költséges projekteket, tanácsadóira fittyet hányva. Erősen hisz viszont a vertikális integrációban, így a legtöbb vállalkozásánál igyekeznek mindent házon belül megoldani. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményezett a SpaceX-nél, a Teslánál viszont komoly UX-problémákkal járt. Főnökként maximalista, elvárja, hogy az alkalmazottai rengeteget túlórázzanak, ha pedig valaki nem úgy teljesít, ahogy elvárja, azonnali kirúgás várhat az illetőre.
Hosszan lehetne még sorolni Elon Musk ügyeit, a magánéletétől (három nőtől kilenc gyereke van), a nyilvános szereplésein át (emlékezetes, hogy 2018-ban pedofilnak nevezte a thaiföldi Tham Luang barlangban rekedt gyerekek mentésében segédkező brit barlangászt) a twitteres ámokfutásáig, azonban ezek inkább a pletykalapok címlapjaira kívánkozó témák.
Elon Musk valószínűleg a világ egyik legmegosztóbb embere jelenleg, akit sokan géniusznak, mások viszont gyereklelkű infantilis milliárdosnak tartanak. A technológiai fejlesztései miatt azonban mindenképpen ott a helye a XXI. század nagy nevei között.
